„Hervé (zeneszerző)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a infobox egységesítése ld.: Wikipédia-vita:Sablonműhely#Színész infobox AWB |
a hivatkozás előtti és utáni dupla írásjel javítása, egyéb apróság AWB |
||
| 25. sor: | 25. sor: | ||
[[Jacques Offenbach|Offenbach]] nagy riválisa; orgonista volt Párizsban és amellett apró népdalokat komponált. A ''Mamsell Nitouche'' (Nebáncsvirágnak) orgonajátszó szerepében önmagát örökítette meg. 1851-ben a Palais Royal színház karmestere lett több száz apró, fülbemászó couplet-dalt írt. 1854-ben a Folies caprices-ben kis színházat alapított, melyben nagyobb bohózatokat és többfelvonásos operetteket is adott elő. Ilyen a ''Le petit Faust, Chilperic, Les Turcs'' és a ''L'oeil crevé''. Legismeretesebb a ''La femme a papa-'', a ''La Cosaque-'', a ''Nebáncsvirág-'' és a Lili-hez írt pompás könnyed zenéje. Közel ötven műve közül csak a két utóbbi aratott világsikert. |
[[Jacques Offenbach|Offenbach]] nagy riválisa; orgonista volt Párizsban és amellett apró népdalokat komponált. A ''Mamsell Nitouche'' (Nebáncsvirágnak) orgonajátszó szerepében önmagát örökítette meg. 1851-ben a Palais Royal színház karmestere lett több száz apró, fülbemászó couplet-dalt írt. 1854-ben a Folies caprices-ben kis színházat alapított, melyben nagyobb bohózatokat és többfelvonásos operetteket is adott elő. Ilyen a ''Le petit Faust, Chilperic, Les Turcs'' és a ''L'oeil crevé''. Legismeretesebb a ''La femme a papa-'', a ''La Cosaque-'', a ''Nebáncsvirág-'' és a Lili-hez írt pompás könnyed zenéje. Közel ötven műve közül csak a két utóbbi aratott világsikert. |
||
Hervé Magyarországon is sokat játszott szerző. A [[Színházi Adattár]]-ban regisztrált bemutatóinak száma, 1946 és 2012 között: negyvenhét. Negyvennégy alkalommal a ''Nebáncsvirág'', háromszor a ''Lili'' került színre.<ref>2012. június 3-i lekérdezés</ref> |
Hervé Magyarországon is sokat játszott szerző. A [[Színházi Adattár]]-ban regisztrált bemutatóinak száma, 1946 és 2012 között: negyvenhét. Negyvennégy alkalommal a ''Nebáncsvirág'', háromszor a ''Lili'' került színre.<ref>2012. június 3-i lekérdezés</ref> |
||
==További színpadi művei== |
==További színpadi művei== |
||
A lap 2015. október 3., 23:44-kori változata
| Hervé | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Louis Auguste Florimond Ronger |
| Álnév | Hervé |
| Született | 1825. június 30. Houdain |
| Elhunyt | 1892. november 4. (67 évesen) Párizs |
| Gyermekei | Gardel-Hervé |
| Iskolái | Párizsi Konzervatórium |
| Pályafutás | |
| Műfajok | |
| Hangszer | |
| Hang | tenore di grazia |
| Tevékenység | zeneszerző, költő, színész |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hervé témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Hervé, eredeti nevén Louis Auguste Florimond Ronger (Houdain, 1825. június 30. – Párizs, 1892. november 4.) francia zeneszerző, költő, színész.
Élete
Offenbach nagy riválisa; orgonista volt Párizsban és amellett apró népdalokat komponált. A Mamsell Nitouche (Nebáncsvirágnak) orgonajátszó szerepében önmagát örökítette meg. 1851-ben a Palais Royal színház karmestere lett több száz apró, fülbemászó couplet-dalt írt. 1854-ben a Folies caprices-ben kis színházat alapított, melyben nagyobb bohózatokat és többfelvonásos operetteket is adott elő. Ilyen a Le petit Faust, Chilperic, Les Turcs és a L'oeil crevé. Legismeretesebb a La femme a papa-, a La Cosaque-, a Nebáncsvirág- és a Lili-hez írt pompás könnyed zenéje. Közel ötven műve közül csak a két utóbbi aratott világsikert.
Hervé Magyarországon is sokat játszott szerző. A Színházi Adattár-ban regisztrált bemutatóinak száma, 1946 és 2012 között: negyvenhét. Negyvennégy alkalommal a Nebáncsvirág, háromszor a Lili került színre.[1]
További színpadi művei
- Don Quiote et Sacho Pansa
- Elzász gyöngye
- A bolondos zenész[2]
- A papa felesége
- A törökök
Jegyzetek
Forrás
- Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
- Színházi Adattár [1]
- Gál György Sándor – Somogyi Vilmos: Operettek könyve. Zeneműkiadó Vállalat - 1960