Balaskó Nándor

Balaskó Nándor (Érszalacs, 1918. augusztus 30. – Tauberbischofsheim, Németország, 1996. június 28.) erdélyi magyar szobrász.

Életútja

Felsőfokú tanulmányokat bukaresti Szépművészeti Akadémián (1937-40), majd a budapesti Magyar Képzőművészeti Főiskolán (1940-43) folytatott. Kandó László volt a mestere. Az 1948-as romániai Petőfi-szoborpályázaton megnyerte az I. díjat. 1948-tól Kolozsváron a Magyar Művészeti Intézet, majd az ebből alakult Kolozsvári Képzőművészeti Főiskola szobrászat-kerámia tanszékén tanszékvezető tanárként működött. 1958-ban rész vett a Nemzetközi Auschwitz-pályázaton. Édesapját, pap testvérét nehéz börtönre kárhoztatták. Sógorát agyonverték.

1970-ben Portugáliába emigrált, Sintra városában telepedett le. A Securitate pribékjei még ott is üldözték, életveszélyesen bántalmazták. Új hazájában jelentős portrémegrendeléseket kapott. Hívták Belgiumba, Spanyolországba, Amerikába, de ő hűséges maradt választott hazájához. Kompozíciós műveiben és portréiban az itáliai hatású neoklasszicizmus, s az 1930–40-es évek magyar művészetének tanulságait igyekezett hasznosítani. Érezhetően hatott rá Medgyessy Ferenc formaalkotása. Bonyolult, nagyméretű kompozíciós műveket alkotott (Vatha, a pogány lázadó; Hunyadi János; Menekülők).

Kiállítások

Egyéni kiállítások

• 1968 • Képzőművészeti Kisgaléria, Kolozsvár
• 1990 • Lisszabon

Válogatott csoportos kiállítások

• 1940 • Bukarest, diákfesztivál
• 1941, 1942, 1943 • Budapest
• 1943 • Kolozsvár, megyei tárlatok

Köztéri művei

• Ady Endre mellszobra (kő, 1957, Zilah).

Források

• Szántó Tibor: Blaskó Nándor és Losonczi Nándor lipcsei vizsgamunkái. Magyar Grafika, 1964/. sz. 17-22. p.
• Vámfalvi M.: Felkerestük műtermében Blaskó Nándort. Új Élet, 1967
• Szőcs István: Balaskó Nándor. Helikon, 1991/10.
• Orbán István: Virágok vetélkedése. Egy Balaskó-szoborkompozíció nyomában. Művelődés, 2006/1. sz.