„Szőny” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
48. sor: | 48. sor: | ||
==Története== |
==Története== |
||
'''Szőny''', Ószőny,ma [[Komárom városrésze. A település egyike a megye legrégibb telepeinek. Már a történelem előtti korban, a kő- és bronzkorszakban is lakott hely volt, amit az e korokból származó leleteinek sokasága is bizonyít. A római korban itt feküdt a rómaiak híres [[Brigetio]] városa. 375-ben itt halt meg és itt is temették el [[Valentinianus]] római császárt. Határa az itt folyt ásatások és leletek révén, európai hírre tett szert. Alig van itt és a környéken ház, kert, vagy szántóföld, ahol római emlékekre és leletekre ne bukkannának. |
|||
{{csonk-szakasz}} |
|||
űnevét 1211-ben említette először oklevél ''Sun'' néven. |
|||
Később 1249-ben Sceun néven említették mint az esztergomi érsek faluját, melyet ekkor [[IV. Béla]] királlyal más faluért elcserélt. 1269-ben ''terra Sceun'', 1397-ben possessio Zyun és 1422-ben villa Zwn alakban, komáromi várbirtokként volt említve. 1460-ban már [[oppidum]] ''Zwny'', tehát város volt, melynek vámja és ennek jövedelme a komáromi várat illette. |
|||
1592-ben a török pusztította el. 1627 szeptember 12-én itt II. Ferdinánd és a török szultán itt kötötték meg az úgynevezett [[Szőnyi béke|szőnyi békét]]. |
|||
A község csak a [[17. század]] első felében települt újra és ekkor a gróf [[Zichy család|Zichyek]] lettek az urai. 1875-ben egyik fele Vásonkeőy Imréé lett, a másik felét pedig már 1847-ben a klosterneuburgi kanonokrend vette meg. 1894-ben a Vásonkeőy része báró Solymosy Lászlóé lett, a kinek a leánya, gróf Gyürky Viktorné még a [[20. század]] elején is birtokosa volt. Rajta kívül még a klosterneuburgi kanonokrendnek, Világhy Gyulának, Mocsáry Antalné örököseinek, a katonai kincstárnak és dr. Lővinger Vilmosnak volt itt nagyobb birtokuk. |
|||
Az itt álló kastélyt még a gróf Zichyek építtették. Az 1800-as évek elején serfőző háza és szeszgyára is volt, az 1900-as évek elején pedig az akkori Füzitő-pusztán a kisbér-füzitői részvénytársaság keményítő- és enyvgyára és a »Vacuum« részvénytársaság olaj- és petroleumfinomító gyára működött, valamint Ószőnyben üzemelt a Lővinger-féle szeszgyár is. |
|||
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc alatt a község határában több nagyobb ütközet is volt. Komárom ostromakor az ágyúk tűzvonalába esett és az ekkor ide hullott ágyúgolyók közül a 20. század elején több darab látható volt a katolikus templom falában. A komáromi vár itteni elősáncai közül az egyik 1850, a másik pedig 1870 körül épült. Római katolikus temploma 1777-ben, a református 1787-ben épült. |
|||
A község határában látható úgynevezett ''Töröklesi domb''-ot a hagyomány szerint a törökök hordták össze. |
|||
Az 1900-as évek elején Szőnyhöz tartozott még: Kisszőny, Bartuschektanya, Bélapuszta, Füzítő, Göbölkút, Hathalom, Kis- és Nagyherkály, Kiss, Körmendy, Pernyés, Soós, Steiner, Thaly és Újszállás puszták, Csillagvár erőd, a füzitői gyártelep, győri tanya, Herkályi vadászlak, Igmándi vár, Kiss és Kosztolányi tanyák, lőporraktárak, Nagy, Neubrand és Palla tanyák, Plebánia telek, Várföld cselédlak, Végh tanya és Veszely téglatelep. |
|||
===Bélapuszta=== |
|||
Bélapuszta hajdan a szolgagyőri vár tartozéka volt, melyet [[II. Endre]] 1231-ben kelt oklevelében Billa néven említett és a pannonhalmi apátságnak adományozott. 1232-ben, Gergely pápa megerősítő oklevelében már faluként volt említve. |
|||
==Nevezetes szőnyiek== |
==Nevezetes szőnyiek== |
||
===Szőnyben születtek=== |
===Szőnyben születtek=== |
||
70. sor: | 90. sor: | ||
*[[Liptay-kúria]] |
*[[Liptay-kúria]] |
||
==Források== |
|||
* [[Borovszky Samu]]: Komárom vármegye |
|||
==Jegyzetek== |
==Jegyzetek== |
||
{{jegyzetek}} |
{{jegyzetek}} |
||
76. sor: | 98. sor: | ||
*{{hiv-web |url=http://mult-kor.hu/romai-kori-torvenytablat-tartak-fel-a-regeszek-szonyben-20150504 |cím=Római kori törvénytáblát tártak fel a régészek Szőnyben |szerző=MTI |szerzőhiv=Magyar Távirati Iroda |dátum=2015-05-04 |formátum=HTML |kiadó=[[Múlt-kor]] }} |
*{{hiv-web |url=http://mult-kor.hu/romai-kori-torvenytablat-tartak-fel-a-regeszek-szonyben-20150504 |cím=Római kori törvénytáblát tártak fel a régészek Szőnyben |szerző=MTI |szerzőhiv=Magyar Távirati Iroda |dátum=2015-05-04 |formátum=HTML |kiadó=[[Múlt-kor]] }} |
||
{{Csonk-Komárom-Esztergom|2015 májusából}} |
|||
[[Kategória:Magyarország megszűnt települései]] |
[[Kategória:Magyarország megszűnt települései]] |
A lap 2015. szeptember 11., 19:39-kori változata
Szőny | |
Közigazgatás | |
Település | Komárom |
Irányítószám | 2921 |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Tszf. magasság | 115 m |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 44′, k. h. 18° 10′Koordináták: é. sz. 47° 44′, k. h. 18° 10′ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szőny témájú médiaállományokat. |
Szőny 1977 óta Komárom városának része, azelőtt önálló község, a város eredeti anyatelepülése.
Története
Szőny, Ószőny,ma [[Komárom városrésze. A település egyike a megye legrégibb telepeinek. Már a történelem előtti korban, a kő- és bronzkorszakban is lakott hely volt, amit az e korokból származó leleteinek sokasága is bizonyít. A római korban itt feküdt a rómaiak híres Brigetio városa. 375-ben itt halt meg és itt is temették el Valentinianus római császárt. Határa az itt folyt ásatások és leletek révén, európai hírre tett szert. Alig van itt és a környéken ház, kert, vagy szántóföld, ahol római emlékekre és leletekre ne bukkannának.
űnevét 1211-ben említette először oklevél Sun néven.
Később 1249-ben Sceun néven említették mint az esztergomi érsek faluját, melyet ekkor IV. Béla királlyal más faluért elcserélt. 1269-ben terra Sceun, 1397-ben possessio Zyun és 1422-ben villa Zwn alakban, komáromi várbirtokként volt említve. 1460-ban már oppidum Zwny, tehát város volt, melynek vámja és ennek jövedelme a komáromi várat illette.
1592-ben a török pusztította el. 1627 szeptember 12-én itt II. Ferdinánd és a török szultán itt kötötték meg az úgynevezett szőnyi békét.
A község csak a 17. század első felében települt újra és ekkor a gróf Zichyek lettek az urai. 1875-ben egyik fele Vásonkeőy Imréé lett, a másik felét pedig már 1847-ben a klosterneuburgi kanonokrend vette meg. 1894-ben a Vásonkeőy része báró Solymosy Lászlóé lett, a kinek a leánya, gróf Gyürky Viktorné még a 20. század elején is birtokosa volt. Rajta kívül még a klosterneuburgi kanonokrendnek, Világhy Gyulának, Mocsáry Antalné örököseinek, a katonai kincstárnak és dr. Lővinger Vilmosnak volt itt nagyobb birtokuk.
Az itt álló kastélyt még a gróf Zichyek építtették. Az 1800-as évek elején serfőző háza és szeszgyára is volt, az 1900-as évek elején pedig az akkori Füzitő-pusztán a kisbér-füzitői részvénytársaság keményítő- és enyvgyára és a »Vacuum« részvénytársaság olaj- és petroleumfinomító gyára működött, valamint Ószőnyben üzemelt a Lővinger-féle szeszgyár is.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc alatt a község határában több nagyobb ütközet is volt. Komárom ostromakor az ágyúk tűzvonalába esett és az ekkor ide hullott ágyúgolyók közül a 20. század elején több darab látható volt a katolikus templom falában. A komáromi vár itteni elősáncai közül az egyik 1850, a másik pedig 1870 körül épült. Római katolikus temploma 1777-ben, a református 1787-ben épült.
A község határában látható úgynevezett Töröklesi domb-ot a hagyomány szerint a törökök hordták össze.
Az 1900-as évek elején Szőnyhöz tartozott még: Kisszőny, Bartuschektanya, Bélapuszta, Füzítő, Göbölkút, Hathalom, Kis- és Nagyherkály, Kiss, Körmendy, Pernyés, Soós, Steiner, Thaly és Újszállás puszták, Csillagvár erőd, a füzitői gyártelep, győri tanya, Herkályi vadászlak, Igmándi vár, Kiss és Kosztolányi tanyák, lőporraktárak, Nagy, Neubrand és Palla tanyák, Plebánia telek, Várföld cselédlak, Végh tanya és Veszely téglatelep.
Bélapuszta
Bélapuszta hajdan a szolgagyőri vár tartozéka volt, melyet II. Endre 1231-ben kelt oklevelében Billa néven említett és a pannonhalmi apátságnak adományozott. 1232-ben, Gergely pápa megerősítő oklevelében már faluként volt említve.
Nevezetes szőnyiek
Szőnyben születtek
- Gófitz Ilona és Judit [1] (1701) sziámi ikrek
- Dobi István (1898)
- Vidáts Csaba (1947)
- Zsinka László (1953)
- Varga József (1955)
- Csizmadia Ervin (1958)
- R. Kárpáti Péter (1963)
- Vecsei Miklós (1964)
- Csonka Péter (1974)
- dr. Szabó Balázs (1971)
Más szőnyiek
- Gáthy István 1800-1803 közt a falu tanítója
Látnivalók
Források
- Borovszky Samu: Komárom vármegye
Jegyzetek
- ↑ Oláh Róbert: A szőnyi ikrek (HTML). Református Kollégium Nagykönyvtára, 2013. július 15. (Hozzáférés: 2015. május 7.)
További információk
- MTI: Római kori törvénytáblát tártak fel a régészek Szőnyben (HTML). Múlt-kor, 2015. május 4.