„Portál:Klímaváltozás” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Bggergo (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Kádár Tamás (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
121. sor: 121. sor:
[[Kategória:Portálok]]
[[Kategória:Portálok]]
[[Kategória: Globális felmelegedés]]
[[Kategória: Globális felmelegedés]]
[[Kategória: Klímaváltozás]]
{{GF}}
{{GF}}

A lap 2007. május 15., 02:11-kori változata

Sablon:Klímaportál


ÜDVÖZLÜNK A GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS PORTÁLJÁN!

A globális felmelegedés napjainkban a világ egyik legnagyobb problémája. Az embereknek egyre jobban figyelnie kell a CO2 kibocsájtásra, mivel ez a gáz az üvegházhatás egyik előidézője. A klímaváltozás drasztikusan erősödik, ezért tenni kell a jelenség megakadályozása érdekében. A portál célja, hogy a műhellyel együttműködve felhívjuk az emberek figyelmét a növekvő problémára (a Wikipédián keresztül is). Az Európai Unió is tevékenykedik a jelenség ellen, honlapjuk magyar nyelven is megtekinthető (Climatechange.eu).

Az éghajlatváltozás rajtad múlik! Tekerd le! Kapcsold ki!
Hasznosítsd újra! Sétálj! Változtass!

– Climatechange.eu

Üvegházhatás

Az üvegházhatás sematikus rajza

Az üvegházhatás a légkör hőmegtartó tulajdonsága, mely számos dologtól függ: mindenekelőtt a Nap távolságától, az üvegházhatású gázok légköri koncentrációjától, illetve az atmoszféra sűrűségétől. Hasonló, de nem azonos folyamat alakul ki jóval kisebb méretekben a fóliasátrakban és az üvegházakban – a nevét is ez utóbbiakról kapta.

Joseph Fourier' fedezte fel 1824-ben, számszerűleg először 1896-ban Svante Arrhenius svéd kémikus vizsgálta. 1998–ban Buenos Airesben 180 ország részvételével ENSZ-konferenciát tartottak az üvegházhatás káros következményeinek csökkentése érdekében.

Folyamata: a Földre a Napból az energia rövidhullámú sugárzás formájában érkezik. A légkörbe lépő energia mennyisége kb. 1370 watt/négyzetméter évente. Amíg eljut a földfelszínre 342 watt/négyzetméterre csökken az energia mennyisége. E beérkező energia 30%-a visszaverődik a világűrbe, míg a fennmaradó rész (240 watt/négyzetméter) elnyelődik, melegítve a felszínt és a légkört. A legnagyobb visszaverődés a sarkokon alakul ki, ahol a felszínt hó és jég borítja, és a napsugarak beesési szöge nagyon alacsony. Az elnyelt energia (240 watt/négyzetméter) infravörös sugárzás formájában távozik, így melegítve a légkört, de közben az elnyelő felületek lehűlnek. A Föld által elnyelt és a világűr felé kisugárzott energia évi mérlege nulla. Ha ez nem így lenne, a Föld hőmérséklete szakadatlanul növekedne. Ekkor jön létre az üvegházhatás jelensége. Az üvegházhatású gázok egyfajta falat alkotnak a Föld felszíne és a világűr közt, visszaverve a „világűrbe szánt” plusz energiát, vagyis melegedést okozva. Összegezve átengedik a napsugárzást, de nem engedik át a földfelszínről érkező hősugárzást. Tovább a teljes szócikkhez…

Szén-dioxid és metán

Az ammónia szerkezeti képlete
Az ammónia szerkezeti képlete
A szén-dioxid szerkezeti képlete
A szén-dioxid szerkezeti képlete
A CO2 molekula
A CO2 molekula
A szén-dioxid és a metán az üvegházhatás jelenségének fő okozója.

A szén-dioxid (képlete: CO2)légköri nyomáson légnemű, gáz halmazállapotú vegyület. A légkörbe számos forrásból kerülhet; szén és széntartalmú anyagok égése, állatok, növények és mikroorganizmusok légzése során keletkezik. A tiszta levegő 0,035 % (térfogatszázalék) szén-dioxidot tartalmaz. Ez a mennyiség az elmúlt évtizedekben jelentősen növekedett, ami bizonyítottan hozzájárul a globális felmelegedéshez, azaz a szén-dioxid üvegházgáz. Tovább a teljes szócikkhez…

A metán (képlete: CH4) színtelen, szagtalan gáz. A földgáz fő alkotórésze (97%-ig metán), szénbányák levegőjében is megtalálható kis mennyiségben. A biogáz egyik jelentős (45-70%) alkotórésze. Tovább a teljes szócikkhez…

Veszélyeztetett országok

Fájl:Gyárkémény CO2.jpg
Gyárkémény
Ország Évi CO2 kibocsátás tonnában (2003)
Kína 3,2
USA 19,8
Hollandia N.A.
Oroszország 10,3
Kazahsztán 10,7
Üzbegisztán 4,8
Niger 0,09
Nigéria 0,42
Csád 0,01
Kamerun 0,23

A hét szócikke

Trópusi ciklon

A trópusi ciklon több száz kilométer átmérőjű felhőörvény. Ciklonálisan, vagyis az északi féltekén az óramutató járásával ellentétes, a délin vele egyező irányban forog. A Ráktérítő és a Baktérítő közötti területen, azaz a trópuson, pontosan a 10. és a 20. szélességi kör között keletkezik. Az örvénylés irányát nem számítva semmiben sem hasonlít a hazánkban is előforduló mérsékelt övi ciklonokhoz. A Csendes-óceán térségében tájfunnak, a Karib-tenger térségében hurrikánnak hívják. Tovább a teljes szócikkhez...

A hét képe


A Kellemetlen igazság egyik promóciós posztere. További képek
















Műhelyrészleg

Tennivalók


Cikkek

Fő cikkek

Biológia

Politika


Kémia

Földrajztudomány

Kutatók, aktivisták

Meteorológia

Energia