„Remete Szent Antal” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
83. sor: | 83. sor: | ||
[[Kategória:Remeték]] |
[[Kategória:Remeték]] |
||
[[Kategória:251-ben született személyek]] |
[[Kategória:251-ben született személyek]] |
||
[[Kategória:356- |
[[Kategória:356-ban elhunyt személyek]] |
A lap 2015. szeptember 7., 21:14-kori változata
Remete Szent Antal | |
Remete Szent Antal. (Újkori ábrázolás) | |
remete, apát | |
Születése | |
251 Herakleopolisz környékén, Egyiptom | |
Halála | |
356. január 17. (105 évesen) Kolzim-hegy, Egyiptom | |
Tisztelete | |
Egyháza | Kopt ortodox egyház |
Tisztelik | Római katolikus egyház Ortodox kereszténység Antikhalkédóni egyházak |
Ünnepnapja | január 17. Római katolikus egyház Ortodox kereszténység január 30. Kopt ortodox egyház |
Jelképei | Öreg, szakállas, csuklyás férfi T-alakú botra támaszkodva, disznóval, csengővel |
A Wikimédia Commons tartalmaz Remete Szent Antal témájú médiaállományokat. |
Remete Szent Antal vagy Nagy Szent Antal, görögösen Antóniosz (ógörögül: Αντώνιος ο Μέγας Antóniosz ho Megasz, latinul: Antonius Magnus, Antonius Aegyptius, Antonius Eremita, kopt nyelven: Ⲁⲃⲃⲁ Ⲁⲛⲧⲱⲛⲓ), (251 – 356. január 17.) az egyik első ismert keresztény remete, a sivatagi atyák egyike.
Élete
Keresztény családban született Herakleopolisz környékén. Igen magas kort ért meg, korabeli források tanúsága szerint 105 évesen halt meg. Egy alkalommal a szentmisén hirtelen arra a fölismerésre jutott, hogy neki szól az, amit Máté evangéliumából éppen felolvastak a híveknek: "Ha tökéletes akarsz lenni, add el, amid van, az árát oszd szét a szegények között… Aztán gyere, és kövess engem!" Az ifjú Antal úgy érezte, hogy követnie kell Jézus parancsát. Eladta a családi birtokot, és ami nem volt szükséges a húgáról való gondoskodáshoz, azt mind a szegényeknek adta.[1]
Előbb a falu közelében élt, később a líbiai sivatag egy üres sírboltjába költözött be. Innen egy elhagyott katonai táborba költözött, ahol két évtizedet töltött el a világtól távol, majd a Vörös-tenger felé vette útját, s élete végéig a tenger melletti Kolzim-hegy (Qolzum) lábánál é. sz. 28° 55′ 26″, k. h. 32° 21′ 00″ áll a nevét viselő kolostor.[2][3] A hegyen egész remetetelep alakult ki Szent Antal körül.[4]
A legenda szerint Remete Szent Antal égi szózatot hallott, amely figyelmeztette: nem ő a legidősebb, legszentebb remete. Ezért, bár kilencvenéves is elmúlt, de útra kelt, mert találkozni akart a másik híres remetével, Remete Szent Pállal.
Remete Szent Antal 356-ban halt meg, ünnepe január 17-én van. Két évszázadon át ismeretlen volt a sírja, csak 561-ben találták meg. Földi maradványai ma Franciaországban vannak, az arles-i Saint Julien-templomban.
Művei
Hírét nem teológiai felkészültségének vagy filológiai műveltségének köszönhette – írni sem tudott –, hanem önmegtagadó életének és vallási bölcsességének. Az utókorra vitatott hitelességű 1) regulája és 2) húsz homíliája maradt fenn, eredetileg kopt nyelven írt, Szent Antal által diktált 3) hét levele azonban bizonyosan hozzá kötődik. Témájukat tekintve fiatal szerzeteseknek ad aszketikus szellemiséget tükröző útmutatást a lelki élettel kapcsolatban. Később e levelek görög fordítása is elkészült.
Galéria
-
Szent Antal (bizánci mozaik, Isztambul)
-
Antal apát (középkori festmény)
-
Ismeretlen mester: Szent Antal megkísértése (1435 körül)
-
Lombard mester: Szent Antal apát (15. század
-
Nagy Szent Antal (ortodox ikon, 16. század)
-
Nagy Szent Antal (ortodox ikon, nem ismert a kor)
-
Remete Szent Pállal (kopt ikon)
-
Szent Antal (üvegablak, Chapelle Notre-Dame-de-Lhor, Moselle)
Jegyzetek
- ↑ Remete Szent Antal, www.katolikus.hu
- ↑ Restaurálták a világ legrégibb kolostorát, www.mult-kor.hu
- ↑ A remeteség kialakulása, www.palosrend.hu
- ↑ A világ legrégebbi kolostorát restaurálták Egyiptomban, www.evelet.hu
Források
- Vanyó László: Ókeresztény írók lexikona. Sajtó alá rend. és a bibliográfiát összeáll. Perendy László. Budapest: Szent István Társulat. 2004. 29–30. o. = Szent István Kézikönyvek, 10. ISBN 963-361-632-8
- Diós István: A szentek élete (katolikus.hu)
- A Magyar Kurír cikke, a Magyar katolikus lexikon nyomán http://www.magyarkurir.hu/?m_op=view&id=25481