„Horger Antal” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tin (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
portál |
||
| 42. sor: | 42. sor: | ||
{{források}} |
{{források}} |
||
== További információk == |
|||
==Külső hivatkozások== |
|||
*[http://www.sk-szeged.hu/statikus_html/kiallitas/jozsefattila/1925.html#horger Horger 1925 képpel] |
*[http://www.sk-szeged.hu/statikus_html/kiallitas/jozsefattila/1925.html#horger Horger 1925 képpel] |
||
{{Nemzetközi katalógusok}} |
{{Nemzetközi katalógusok}} |
||
{{Portál|Nyelvek}} |
|||
[[Kategória:Magyar nyelvészek]] |
[[Kategória:Magyar nyelvészek]] |
||
[[Kategória:Magyar nyelvjáráskutatók]] |
[[Kategória:Magyar nyelvjáráskutatók]] |
||
A lap 2015. szeptember 6., 21:12-kori változata
| Horger Antal | |
 | |
| 1914 előtt | |
| Született | Horger Antal Albert 1872. május 28. Lugos |
| Elhunyt | 1946. április 14. (73 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | nyelvész, egyetemi tanár |
| Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (34-3-22) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Horger Antal témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Horger Antal, írói álnevein: Halász Péter, Horgász Pál, Ne félj Mátyás[1] (Lugos, 1872. május 28. – Budapest, 1946. április 14.) nyelvész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A szegedi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Karának dékánja 1927-től 1928-ig.[2]
Élete
1872-ben született Lugos városában, az akkori Krassó-Szörény vármegyében. Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanult bölcsészetet. 1922-től a szegedi, 1940-től a kolozsvári egyetemen a magyar nyelvészet nyilvános rendes tanára. Kutatási területe a magyar hangtörténet, a szófejtések és a székely nyelvjárás vizsgálata volt. Ő alkotta meg az első magyar nyelvjárási térképet. Konzervatív, pozitivista tudósként, németes alapossággal írta meg műveit.
Viszonylag későn, 1921-ben nősült, Budapesten. Kapcsolatuk hamar kihűlt, mikor pedig elfogadta a szegedi tanári állást, beadta a válókeresetet, mivel felesége nem akart vele leköltözni Szegedre. A válás körüli civakodásuk egyszer odáig fajult, hogy 1921. november 25-én felesége dulakodás közben rálőtt, de csak könnyebb sérüléseket okozott neki.[3] Az ügyből per lett, majd nem sokkal később elváltak.
A Szegedi Tudományegyetem professzoraként 1925. március 30-án, hétfőn reggel, a Szegedi Új Nemzedék című lap vasárnapi számában megjelent kritikák hatására, a bölcsészeti kar álláspontjaként feltüntetve magánvéleményét, magához hívatta, és két tanú jelenlétében közölte József Attilával, hogy Tiszta szívvel c. verse miatt az egyetem nem látja szívesen többé hallgatói között.[4]
Munkái
- Egy ismeretlen magyar hangtörvény (1901)
- A halmágyi nyelvjárássziget (1901)
- A csángó nép és csángó név eredete (1905)
- Hétfalusi csángó népmesék (1908)
- Udvarhely vármegye székely nyelvjárásának hangtani sajátosságai (1909)
- A nyelvtudomány alapelvei (1914)
- A magyar szavak története (1924) [5]
- Általános fonetika (1929)
- A magyar igeragozás története (1931)
- A magyar nyelvjárások (1934)
Jegyzetek
- ↑ Gulyás Pál: Magy Írói Álnévlexikon, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1978 (567.oldal)
- ↑ Gaal György: Egyetem a Farkas utcában. A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem előzményei, korszakai és vonzatai
- ↑ Horger egyetemi tanár pöre a felesége ellen
- ↑ József Attila – a felkészülés évei (részletes életrajz)
- ↑ Horger Antal: Magyar szavak története -Közérdekű magyar szófejtések gyűjteménye (reprint: 2001.), Tinta Könyvkiadó
