„Hindeloopen” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Szám és névelő egyeztetése, lásd: WP:BÜ AWB
19. sor: 19. sor:
Hindeloopen [[1225]]-ben kapott városi jogokat és [[1368]]-ban a [[Hanza-szövetség]] tagja lett. A XII. és XIII. századtól kezdve a hindeloopeni hajósok az [[Északi-tenger|Északi]]- és [[Balti-tenger]] partján fekvő városokkal kereskedtek. Valószínűleg a szoros tengerentúli, külföldi kapcsolatok és a belterületekkel való gyengébb érintkezés alakította ki a város sajátos [[nyelv]]ét, ami meglehetősen különbözik az irodalmi [[fríz nyelv|fríz]]től, és számos [[angol nyelv|angol]], [[dán nyelv|dán]] és [[norvég nyelv|norvég]] elemet vegyít magába.
Hindeloopen [[1225]]-ben kapott városi jogokat és [[1368]]-ban a [[Hanza-szövetség]] tagja lett. A XII. és XIII. századtól kezdve a hindeloopeni hajósok az [[Északi-tenger|Északi]]- és [[Balti-tenger]] partján fekvő városokkal kereskedtek. Valószínűleg a szoros tengerentúli, külföldi kapcsolatok és a belterületekkel való gyengébb érintkezés alakította ki a város sajátos [[nyelv]]ét, ami meglehetősen különbözik az irodalmi [[fríz nyelv|fríz]]től, és számos [[angol nyelv|angol]], [[dán nyelv|dán]] és [[norvég nyelv|norvég]] elemet vegyít magába.


A hajózás, a kereskedelem nagy fellendülést hozott Hindeloopennek, az aranykorát a [[1650]] és [[1790]] élte a város, ekkor nyolcvan hajóból álló flottát tartottak fenn.
A hajózás, a kereskedelem nagy fellendülést hozott Hindeloopennek, az aranykorát [[1650]] és [[1790]] között élte a város, ekkor nyolcvan hajóból álló flottát tartottak fenn.


[[1984]]-ig Hindeloopen önálló községet (''gemeente'') alkotott, ezután több környékbeli településsel egyesült, majd további egyesülések révén 2011-től [[Súdwest-Fryslân]] önkormányzat, azaz [[község]] része. Ma a város elsősorban a [[turizmus]]ból él, ennek érdekében tudatosan fenntartja régies arculatát, és messzemenően kihasználja a szép fekvése, hangulata nyújtotta lehetőségeket.
[[1984]]-ig Hindeloopen önálló községet (''gemeente'') alkotott, ezután több környékbeli településsel egyesült, majd további egyesülések révén 2011-től [[Súdwest-Fryslân]] önkormányzat, azaz [[község]] része. Ma a város elsősorban a [[turizmus]]ból él, ennek érdekében tudatosan fenntartja régies arculatát, és messzemenően kihasználja a szép fekvése, hangulata nyújtotta lehetőségeket.

A lap 2015. szeptember 5., 22:00-kori változata

Hindeloopen
Városkép
Városkép
Hindeloopen címere
Hindeloopen címere
Hindeloopen zászlaja
Hindeloopen zászlaja
Közigazgatás
Ország Hollandia
TartományFrízföld
Irányítószám8713
Körzethívószám0514
Népesség
Teljes népesség875 fő (2017)[1]
Népsűrűség422,1 fő/km²
Földrajzi adatok
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 52° 56′ 34″, k. h. 5° 24′ 08″Koordináták: é. sz. 52° 56′ 34″, k. h. 5° 24′ 08″
A Hindeloopen weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hindeloopen témájú médiaállományokat.

Hindeloopen (frízül Hylpen vagy Hynljippen) ősi fríz város Hollandia északi részén, Frízföld tartományban, az IJssel-tó partján, Súdwest-Fryslân község területén. A Tizenegy fríz város legkisebbike.

Története

Hindeloopen 1225-ben kapott városi jogokat és 1368-ban a Hanza-szövetség tagja lett. A XII. és XIII. századtól kezdve a hindeloopeni hajósok az Északi- és Balti-tenger partján fekvő városokkal kereskedtek. Valószínűleg a szoros tengerentúli, külföldi kapcsolatok és a belterületekkel való gyengébb érintkezés alakította ki a város sajátos nyelvét, ami meglehetősen különbözik az irodalmi fríztől, és számos angol, dán és norvég elemet vegyít magába.

A hajózás, a kereskedelem nagy fellendülést hozott Hindeloopennek, az aranykorát 1650 és 1790 között élte a város, ekkor nyolcvan hajóból álló flottát tartottak fenn.

1984-ig Hindeloopen önálló községet (gemeente) alkotott, ezután több környékbeli településsel egyesült, majd további egyesülések révén 2011-től Súdwest-Fryslân önkormányzat, azaz község része. Ma a város elsősorban a turizmusból él, ennek érdekében tudatosan fenntartja régies arculatát, és messzemenően kihasználja a szép fekvése, hangulata nyújtotta lehetőségeket.

A fenti zászlót 1958 előtt madáralak nélkül használták, tehát csak a négy sáv szerepelt benne.[2]

Látnivalók

A templom

A legfontosabb látnivaló maga a város. Az óváros szűk utcácskáin sétálva, a jellegzetes fahidak és homlokzatok láttán feltárul Hindeloopen egyéni arculata. A helytörténeti múzeum bemutatja a város gazdag tengerészeti történetét és mai kultúráját, művészetét és hagyományos népviseletét. A régiek házaik falát és bútoraikat egészen egyéni stílusban színesre festették.

Árbocerdő a kikötőben

Egyes házak homlokzatán egy horgony lóg, ami valaha azt jelentette, hogy a néhai hajóskapitány még tud rakományt felvenni a hajójára. Nyáron, amikor a kapitány a tengeren volt, a felesége és a gyerekei az úgynevezett likhúsban, egy különálló házban laktak.

Érdemes megnézni a kikötőt, ahol rengeteg jacht sorakozik tömött sorokban, valamint az 1632-ben épült templomot.

A városban – ahogy Frízföldön általában – a helységnév- és utcanévtáblák, a középületek feliratai kétnyelvűek (fríz és holland).

Források

  1. CBS Statline. (Hozzáférés: 2023. november 15.)
  2. A zászlóról a flagcharton.

További információk