„Világosi vár” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 7. sor: | 7. sor: | ||
| ország = Románia |
| ország = Románia |
||
| mai településnév = [[Világos]] |
| mai településnév = [[Világos]] |
||
| tengerszint feletti magasság = |
| tengerszint feletti magasság = 420 |
||
| épült = 13. század |
| épült = 13. század |
||
| építő = |
| építő = |
||
| 19. sor: | 19. sor: | ||
| látogatható = |
| látogatható = |
||
| szélesség = |
| szélesség = |
||
| szélességi fok = |
| szélességi fok = 46 |
||
| szélességi ívperc = |
| szélességi ívperc = 16 |
||
| szélességi ívmásodperc = |
| szélességi ívmásodperc = |
||
| hosszúság = |
| hosszúság = |
||
| hosszúsági fok = |
| hosszúsági fok = 21 |
||
| hosszúsági ívperc = |
| hosszúsági ívperc = 39 |
||
| hosszúsági ívmásodperc = |
| hosszúsági ívmásodperc = |
||
| pozíciós térkép = Románia |
| pozíciós térkép = Románia |
||
| 38. sor: | 38. sor: | ||
== Története == |
== Története == |
||
Egyes feltételezések szerint a vár már a 12. században létezett, de első írásos említése csak 1324-ből maradt fenn. 1390-ben [[Zsigmond magyar király|Zsigmond király]] Sárói László temesi ispánnak adományozta, a következő évben azonban más birtokokért cserébe visszavette. |
|||
1439-ben [[Albert magyar király|Albert király]] a várat és a hozzá tartozó 145 várost, falut és pusztát [[Brankovics György szerb despota|Brankovics György szerb despotának]] adta [[Nándorfehérvár]] ellenében. 1440-ben [[I. Ulászló magyar király|I. Ulászló]] elkobozta a várat Brankovics hűtlensége miatt, és 1441-ben Maróthy László aradi fősipánnak adta. A vár azonban továbbra is Brankovics kezén volt, és csak 1444-ben adta át [[Hunyadi János]]nak. Hunyadi halála után a várat fiai, [[Hunyadi László|Lászlónak]] és [[I. Mátyás magyar király|Mátyás]] örökölték, de Mátyás átengedte [[Szilágyi Mihály]]nak. 1458-ban a már királyként uralkodó Mátyás elfogatta Szilágyi Mihályt, és saját várába záratta.<ref>[[Vörösmarty Mihály]] verset írt erről: ''Szilágyi a világosi várban.''</ref> Szilágyinak 1459-ben sikerült megszöknie; utóbb Mátyás megenyhült iránta, és visszaadta birtokait. Szilágyi halála után özvegye, Báthory Margit lett az örökös. |
|||
1514-ben [[Dózsa György]] serege foglalta el, majd [[I. János magyar király|Szapolyai János]] kezére került. Ő 1526-ban [[Czibak Imre]] váradi püspöknek adta. 1566-ban a törökök szállták meg, és csak 1595-ben sikerült [[Báthory Zsigmond]]nak visszaszereznie. Az 1600-as évek elején ismét török uralom alá került. 1606-ban Petneházy István jenei kapitány csellel próbálta [[Bocskai István]]nak megszerezni, de kudarcot vallott. 1608-ban [[Bethlen Gábor]] Petneházynak adományozta a még mindig török uralta várat, akinek csak 1614-ben sikerült birtokon belül kerülnie. 1615-ben a zsoldosokból álló őrség az elmaradt zsoldfizetés miatt a lippai pasának adta át a várat. 1693-ban [[Sigbert Heister]] tábornok szabadította fel, de ekkor a vár már igen leromlott állapotban volt. |
|||
1755-ben Bohus Imre vásárolta meg a várat, amelynek köveit kastélyának építésére használta fel. Az [[1784-es erdélyi parasztfelkelés|1784-es parasztfelkeléskor]] a hatalom ágyúval leromboltatta a vár maradékát, hogy az ne nyújthasson menedéket a felkelőknek. |
|||
== Leírása == |
== Leírása == |
||
== |
== Megjegyzések == |
||
{{jegyzetek|oszlopok=1}} |
|||
{{források}} |
|||
== Források == |
== Források == |
||
* {{CitLib|aut=Kiss Gábor|tit=Erdélyi várak, várkastélyok|red=Panoráma|ann=1990|isbn=963 243 388 2|pag=38–41}} |
|||
* {{RO műemlékek}} |
* {{RO műemlékek}} |
||
* {{CitWeb|tit=Világosi vár|red=Bánsági Kárpát Egyesület|url=http://www.ekeban.ro/geoladak/pdf/23.pdf|accd=2015-09-05}} |
|||
{{Portál|Erdély|-}} |
{{Portál|Erdély|-}} |
||
A lap 2015. szeptember 5., 15:55-kori változata
| Világosi vár | |
 | |
| Ország |  Románia |
| Mai település | Világos |
| Tszf. magasság | 420 m |
| Épült | 13. század |
| LMI-kód | AR-II-a-A-00650 |
| Elhelyezkedése | |
 Világosi vár
Pozíció Románia térképén
| |
 é. sz. 46° 16′, k. h. 21° 39′Koordináták: é. sz. 46° 16′, k. h. 21° 39′ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Világosi vár témájú médiaállományokat. | |
A világosi vár műemlék Romániában, Arad megyében. A romániai műemlékek jegyzékében az AR-II-a-A-00650 sorszámon szerepel.
Története
Egyes feltételezések szerint a vár már a 12. században létezett, de első írásos említése csak 1324-ből maradt fenn. 1390-ben Zsigmond király Sárói László temesi ispánnak adományozta, a következő évben azonban más birtokokért cserébe visszavette.
1439-ben Albert király a várat és a hozzá tartozó 145 várost, falut és pusztát Brankovics György szerb despotának adta Nándorfehérvár ellenében. 1440-ben I. Ulászló elkobozta a várat Brankovics hűtlensége miatt, és 1441-ben Maróthy László aradi fősipánnak adta. A vár azonban továbbra is Brankovics kezén volt, és csak 1444-ben adta át Hunyadi Jánosnak. Hunyadi halála után a várat fiai, Lászlónak és Mátyás örökölték, de Mátyás átengedte Szilágyi Mihálynak. 1458-ban a már királyként uralkodó Mátyás elfogatta Szilágyi Mihályt, és saját várába záratta.[1] Szilágyinak 1459-ben sikerült megszöknie; utóbb Mátyás megenyhült iránta, és visszaadta birtokait. Szilágyi halála után özvegye, Báthory Margit lett az örökös.
1514-ben Dózsa György serege foglalta el, majd Szapolyai János kezére került. Ő 1526-ban Czibak Imre váradi püspöknek adta. 1566-ban a törökök szállták meg, és csak 1595-ben sikerült Báthory Zsigmondnak visszaszereznie. Az 1600-as évek elején ismét török uralom alá került. 1606-ban Petneházy István jenei kapitány csellel próbálta Bocskai Istvánnak megszerezni, de kudarcot vallott. 1608-ban Bethlen Gábor Petneházynak adományozta a még mindig török uralta várat, akinek csak 1614-ben sikerült birtokon belül kerülnie. 1615-ben a zsoldosokból álló őrség az elmaradt zsoldfizetés miatt a lippai pasának adta át a várat. 1693-ban Sigbert Heister tábornok szabadította fel, de ekkor a vár már igen leromlott állapotban volt.
1755-ben Bohus Imre vásárolta meg a várat, amelynek köveit kastélyának építésére használta fel. Az 1784-es parasztfelkeléskor a hatalom ágyúval leromboltatta a vár maradékát, hogy az ne nyújthasson menedéket a felkelőknek.
Leírása
Megjegyzések
- ↑ Vörösmarty Mihály verset írt erről: Szilágyi a világosi várban.
Források
- Kiss Gábor: Erdélyi várak, várkastélyok. (hely nélkül): Panoráma. 1990. 38–41. o. ISBN 963 243 388 2
- Lista monumentelor istorice 2010. Monitorul Oficial al României, 670 bis. sz. (2010. október 1.) Hozzáférés: 2017. január 28.
- Világosi vár. www.ekeban.ro. Bánsági Kárpát Egyesület (Hozzáférés: 2015. szeptember 5.)
.svg){kind=small}