„Domb” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 4. sor: | 4. sor: | ||
A kisebb magasság és a lejtős jelleg együttesen határozza meg a dombot. |
A kisebb magasság és a lejtős jelleg együttesen határozza meg a dombot. |
||
Alacsonyabb kiemelkedéseket is [[hegy]]nek nevezünk azonban, ha környezetükből meredeken kiemelkednek (például [[Gellért-hegy]]). |
Alacsonyabb kiemelkedéseket is [[hegy]]nek nevezünk azonban, ha környezetükből meredeken és eléggé feltűnően kiemelkednek (például [[Gellért-hegy]], [[Tapolcai-medence]] [[tanúhegy]]ei). |
||
A dombok összességét, ha együttesen fordulnak elő, dombságnak nevezzük |
A dombok összességét, ha együttesen fordulnak elő, dombságnak nevezzük. Például [[Gödöllői-dombság]], [[Somogyi-dombság]], [[Dunántúli-dombság]], [[Zalai-dombság]], [[Szekszárdi-dombság]].) |
||
==Lásd még== |
==Lásd még== |
||
A lap 2015. szeptember 3., 13:23-kori változata
A domb a hegynél alacsonyabb, a halomnál magasabb kiemelkedés, amelyet többnyire minden oldalról lejtők vesznek körül. (A halom és a hegy közti méret 30 méternél magasabb, de 200-300 méternél alacsonyabb kiemelkedést jelöl.) Jellemzően lejtős természetük miatt alapterületük viszonylag nagyobb; a dombtető pedig rendszerint nem egyetlen különálló, kiszögellő pontot jelent, hanem kiterjedtebb területet.
Magasságuk megállapításakor nem a térképen feltüntetett, tengerszint feletti (abszolút) magasságot, hanem a környezetükhöz viszonyított (relatív) magasságot veszik figyelembe. (Ezt például a szintvonalak segítségével lehet megállapítani.)
A kisebb magasság és a lejtős jelleg együttesen határozza meg a dombot. Alacsonyabb kiemelkedéseket is hegynek nevezünk azonban, ha környezetükből meredeken és eléggé feltűnően kiemelkednek (például Gellért-hegy, Tapolcai-medence tanúhegyei).
A dombok összességét, ha együttesen fordulnak elő, dombságnak nevezzük. Például Gödöllői-dombság, Somogyi-dombság, Dunántúli-dombság, Zalai-dombság, Szekszárdi-dombság.)
Lásd még
