„Reschen-hágó” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
52. sor: 52. sor:


== A hágóutak ==
== A hágóutak ==
* '''Az északi hágóút''' Az [[Innsbruck]]-[[Bregenz]] főirányú közlekedési fővonalról (A12. sz autópálya,B171. sz. főút, IBK-Bregenz vasuti fővonal) történő - a Reschen-hágóig és tovább [[Bolzano|Bolzanoig]] - haladó közúti közlekedési tengely történelmileg kialakult kiágazási helye [[Landeck]] város térségében van. A város tágabb térségére vonatkozó utalást az indokolja, hogy itt a közúti fejlődés következtében több részben-egészben feladott, vagy átminősült útszakasz található - és járható be - ma is. A jelenlegi 180. sz. főút az autópálya 144. sz csomópontjából, a ''Landecki-(közúti)-alagúton'' át működik. Korábban Landeck belterültén át több - részben megszűnt, részben helyi jelentőségűvé vált - útvonal-csatlakozás létezett (pl. [[Fließ]] és az u.n. ''Alter Zoll'' felé haladó, nagy szintkülönbségű útvonal). Az utóbbi egy tulajdonképpen korábbi helyi út, ami [[Kempten]]-[[Arzl]] településeknél csatlakozik vissza a korábban jelzett kelet-nyugati közlekedési tengelyhez.
* '''Az északi hágóút'''
A 6,9 kilométeres közuti alagut Flieđ téérséégében bujik ki a mélyebb tereepe, s ezt követően még egy kisebb is megismétli.


* '''A déli hágóút'''
* '''A déli hágóút'''

A lap 2015. szeptember 2., 00:35-kori változata

Reschen-hágó
(Reschenpass / Passo di Resia)
Kilátás hágóból délre, távolban az Ortler
Kilátás hágóból délre, távolban az Ortler
Földrajzi adatok
Országok Ausztria Tirol
 Olaszország Dél-Tirol
Fekvéseészak-dél
Legmagasabb pont1507 m m
Elhelyezkedése
Reschen-hágó (Bolzano autonóm megye)
Reschen-hágó
Reschen-hágó
Pozíció Bolzano autonóm megye térképén
Hibásan használt pozíciós térkép
é. sz. 46° 50′ 45″, k. h. 10° 30′ 22″Koordináták: é. sz. 46° 50′ 45″, k. h. 10° 30′ 22″
A Wikimédia Commons tartalmaz Reschen-hágó
témájú médiaállományokat.

A Reschen-hágó (németül: Reschenpass, olaszul: Passo di Resia) a Meran (Merano) felől húzódó Vinschgau-völgy (it.:Val Venosta, németül: Vinschgau) Spondignánál tovább folytatódik, s itt fordul észak felé a 40. sz. út és a Meranóból induló vasút Malles Venosta-ig. Utána az Etsch (Adige) folyó mentén haladó országút a 3 km hosszú Mina-tó (1449 m), majd a Reschen-tó (Reschensee, Lago di Resia) mesterségesen duzzasztott tavának gátjai mellett vezet 2800 m magas hegyek között. Így érkezünk az osztrák határra, a Reschen-hágóhoz (Passo di Resia, 1508 m), s innen néhány km-re van a svájci határ is. A hágót földrajzi helyzete tette nevezetessé: híres vízválasztó (az itt eredő Etsch (Adige) az Adriai-tengerbe ömlik, a hágó nyugati túlsó oldaláról a svájci Engadinból folyó Inn, a Duna közvetítésével a Fekete-tengerbe) érkezik.









Ismertetés

Elhelyezkedése

Természeti környezet

Története

A hágóutak

  • Az északi hágóút Az Innsbruck-Bregenz főirányú közlekedési fővonalról (A12. sz autópálya,B171. sz. főút, IBK-Bregenz vasuti fővonal) történő - a Reschen-hágóig és tovább Bolzanoig - haladó közúti közlekedési tengely történelmileg kialakult kiágazási helye Landeck város térségében van. A város tágabb térségére vonatkozó utalást az indokolja, hogy itt a közúti fejlődés következtében több részben-egészben feladott, vagy átminősült útszakasz található - és járható be - ma is. A jelenlegi 180. sz. főút az autópálya 144. sz csomópontjából, a Landecki-(közúti)-alagúton át működik. Korábban Landeck belterültén át több - részben megszűnt, részben helyi jelentőségűvé vált - útvonal-csatlakozás létezett (pl. Fließ és az u.n. Alter Zoll felé haladó, nagy szintkülönbségű útvonal). Az utóbbi egy tulajdonképpen korábbi helyi út, ami Kempten-Arzl településeknél csatlakozik vissza a korábban jelzett kelet-nyugati közlekedési tengelyhez.

A 6,9 kilométeres közuti alagut Flieđ téérséégében bujik ki a mélyebb tereepe, s ezt követően még egy kisebb is megismétli.

  • A déli hágóút
  • A hágónál

A közlekedés

Sport és turizmus

Források és irodalom

  • Fajth T. - Dombi J.: Itália (p.161) - Panoráma K.1977 - ISBN 963 243 119 7
  • Pethő T. - Szombathy V.: Ausztria - Panoráma K. 1969. - Athenaeum Ny.69.0798
  • Steffan Bruns: Alpenpässe. Vom Saumpfad zum Basistunnel - Selbstverlag 2002. (S.132) - ISBN ]
  • Alapadat-források: a wikipedia.de szócikkből, adathitelesség 2014. évi helyszíneléssel (Kit36a)
  • Stefano Ardito: ALPOK túrázóknak (1995)2005.II.átd.k. - Gabo Kiadó - ISBN 963 7318 16 X
  • Gerold Walser: Studien zur Alpengeschichte in antiker Zeit (= Historia – Einzelschriften. Band 86).(S. 117) - Franz Steiner Verlag, Stuttgart 1994. - ISBN 978-3-515-06498-9, (Google-Buchvorschau).
  • Martin Kluger: Die Fugger in Augsburg, (S. 13) - ISBN 978-3-939645-63-4. (Leseprobe PDF, 1 MB)
  • Steffan Bruns: Alpenpässe – Geschichte der alpinen Passübergänge. Vom Inn zum Gardasee. 1. Aufl. Band 3, (S. 62.) - L. Staackmann Verlag KG, München 2010. - ISBN 978-3-88675-273-7,

Térképek

  • ADAC Auto Atlas Europa 2010/2011. - ISBN 3-8264-1374-1
  • Freitag-Berndt: Wander- Rad- und Freizeitkarte WK 022 – ISBN 978-3-85084-703-2
  • Freitag-Berndt: Freizeitführer WK 022 - ISBN 978-3-85084-703-2
  • Freitag-Berndt: Tirol / Vorarlberg 2005. - M: 1:200 000
  • Freitag-Berndt: Osttirol / Kärnten 2005. - M: 1:200 000

Egyéb információ