„FreeBSD” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
PZoliBot (vitalap | szerkesztései)
a Évtized és névelő egyeztetése AWB
17. sor: 17. sor:
}}
}}


A '''FreeBSD''' egy [[Unix]]-alapú [[operációs rendszer]] [[i386]], [[IA-64]], [[x86-64]], [[PC-98]], [[DEC Alpha|Alpha]]/[[AXP]], és [[SPARC|UltraSPARC]] [[platform]]okra (az 5.x ágban kezdetleges [[PowerPC]] támogatás is található). A FreeBSD a [[Berkeley UC|U.C. Berkeley]] ''4.4BSD-Lite'' kiadására épül, és emellett némi ''4.4BSD-Lite2'' javítással rendelkezik. Indirekt módon kapcsolódik [[William Jolitz]] Berkeley-es [[i386]]-os ''Net/2'' portjához is, amely ismert még ''386BSD'' néven is. Mostanra kevés [[386BSD]] kódot tartalmaz.
A '''FreeBSD''' egy [[Unix]]-alapú [[operációs rendszer]] [[i386]], [[IA-64]], [[x86-64]], [[PC-98]], [[DEC Alpha|Alpha]]/[[AXP]], és [[SPARC|UltraSPARC]] [[platform]]okra (az 5.x ágban kezdetleges [[PowerPC]] támogatás is található). A FreeBSD a [[Berkeley UC|U.C. Berkeley]] ''4.4BSD-Lite'' kiadására épül, és emellett némi ''4.4BSD-Lite2'' javítással rendelkezik. Indirekt módon kapcsolódik [[William Jolitz]] Berkeley-es [[i386]]-os ''Net/2'' portjához is, amely ismert még ''386BSD'' néven is. Mostanra kevés [[386BSD]] kódot tartalmaz.


A FreeBSD és a [[GNU/Linux]] között van néhány alapvető különbség: míg a FreeBSD a Berkeley egyetem által kifejlesztett UNIX-ot vette alapul, addig a GNU/Linux-ot az AT&T UNIX-áról mintázták.
A FreeBSD és a [[GNU/Linux]] között van néhány alapvető különbség: míg a FreeBSD a Berkeley egyetem által kifejlesztett UNIX-ot vette alapul, addig a GNU/Linux-ot az AT&T UNIX-áról mintázták.
26. sor: 26. sor:
=== Előzmények ===
=== Előzmények ===


A [[1970-es évek]] közepén [[Ken Thompson]] a tanulmányi szabadságát töltötte a kaliforniai [[Berkeley Egyetem]]en, ahol a tanulókkal megismertette a [[UNIX]] operációs rendszert. Az egyetem diákjai [[1978]]-ban már saját Unix kiadásokat készítettek. Az [[1980-as évek]]ben a Berkeley Egyetemnek szerződése volt a Department of Defense-zel, melynek értelmében beépítették a [[TCP/IP]] vermet a [[BSD]]-be (Berkeley Software Distribution – a Berkeley Egyetem saját terjesztésű Unix rendszere és a segédprogramjai) és szabványos operációs rendszert fejlesztettek a Defense Department számítógépei számára. A [[4.3BSD]]-vel és a [[Berkeley]] Networking Release 2 szalagokkal (más néven „Net/2”-vel), a Berkeley már egy olyan közel teljes operációs rendszert hozott létre, amely mentes volt az [[AT&T]] kódjától.
Az [[1970-es évek]] közepén [[Ken Thompson]] a tanulmányi szabadságát töltötte a kaliforniai [[Berkeley Egyetem]]en, ahol a tanulókkal megismertette a [[UNIX]] operációs rendszert. Az egyetem diákjai [[1978]]-ban már saját Unix kiadásokat készítettek. Az [[1980-as évek]]ben a Berkeley Egyetemnek szerződése volt a Department of Defense-zel, melynek értelmében beépítették a [[TCP/IP]] vermet a [[BSD]]-be (Berkeley Software Distribution – a Berkeley Egyetem saját terjesztésű Unix rendszere és a segédprogramjai) és szabványos operációs rendszert fejlesztettek a Defense Department számítógépei számára. A [[4.3BSD]]-vel és a [[Berkeley]] Networking Release 2 szalagokkal (más néven „Net/2”-vel), a Berkeley már egy olyan közel teljes operációs rendszert hozott létre, amely mentes volt az [[AT&T]] kódjától.
[[William Jolitz]] elkezdte portolni a BSD-t Intel [[386]]-os gépekre, és közben a munka menetéről cikkeket írt a [[Dr. Dobb's]] újságba. A szoftvert, amelyen dolgozott egyszerűen „[[386BSD]]”-nek nevezte. 1993-ban Jolitz úgy döntött, hogy befejezi a munkát a 386BSD-n. Ez a pont volt a modern BSD-k születésének ideje.
[[William Jolitz]] elkezdte portolni a BSD-t Intel [[386]]-os gépekre, és közben a munka menetéről cikkeket írt a [[Dr. Dobb's]] újságba. A szoftvert, amelyen dolgozott egyszerűen „[[386BSD]]”-nek nevezte. 1993-ban Jolitz úgy döntött, hogy befejezi a munkát a 386BSD-n. Ez a pont volt a modern BSD-k születésének ideje.


=== A FreeBSD születése ===
=== A FreeBSD születése ===

A lap 2015. augusztus 28., 21:07-kori változata

FreeBSD
FreeBSD 8.0 bejelentkező képernyő
FreeBSD 8.0 bejelentkező képernyő
FejlesztőFreeBSD közösség
Forráskódnyílt
OS-családBSD,UNIX
Stabil verzió10.1
(2014. november 14.)
Kernelmonolitikus/moduláris
Felhasználói felületgrafikus felhasználói felület GNOME, KDE, sok más szabadon választható
LicencBSD licenc
Státuszaktuális
Weboldalwww.freebsd.org

A FreeBSD egy Unix-alapú operációs rendszer i386, IA-64, x86-64, PC-98, Alpha/AXP, és UltraSPARC platformokra (az 5.x ágban kezdetleges PowerPC támogatás is található). A FreeBSD a U.C. Berkeley 4.4BSD-Lite kiadására épül, és emellett némi 4.4BSD-Lite2 javítással rendelkezik. Indirekt módon kapcsolódik William Jolitz Berkeley-es i386-os Net/2 portjához is, amely ismert még 386BSD néven is. Mostanra kevés 386BSD kódot tartalmaz.

A FreeBSD és a GNU/Linux között van néhány alapvető különbség: míg a FreeBSD a Berkeley egyetem által kifejlesztett UNIX-ot vette alapul, addig a GNU/Linux-ot az AT&T UNIX-áról mintázták.

A legnépszerűbb, legszélesebb körben használt nyílt forrású BSD terjesztés. Vállalatok, ISP-k, kutatók, számítógép specialisták, tanulók, szabad szoftveres szervezetek és otthoni felhasználók előszeretettel használják a munkájuk során.

Történet

Előzmények

Az 1970-es évek közepén Ken Thompson a tanulmányi szabadságát töltötte a kaliforniai Berkeley Egyetemen, ahol a tanulókkal megismertette a UNIX operációs rendszert. Az egyetem diákjai 1978-ban már saját Unix kiadásokat készítettek. Az 1980-as években a Berkeley Egyetemnek szerződése volt a Department of Defense-zel, melynek értelmében beépítették a TCP/IP vermet a BSD-be (Berkeley Software Distribution – a Berkeley Egyetem saját terjesztésű Unix rendszere és a segédprogramjai) és szabványos operációs rendszert fejlesztettek a Defense Department számítógépei számára. A 4.3BSD-vel és a Berkeley Networking Release 2 szalagokkal (más néven „Net/2”-vel), a Berkeley már egy olyan közel teljes operációs rendszert hozott létre, amely mentes volt az AT&T kódjától.

William Jolitz elkezdte portolni a BSD-t Intel 386-os gépekre, és közben a munka menetéről cikkeket írt a Dr. Dobb's újságba. A szoftvert, amelyen dolgozott egyszerűen „386BSD”-nek nevezte. 1993-ban Jolitz úgy döntött, hogy befejezi a munkát a 386BSD-n. Ez a pont volt a modern BSD-k születésének ideje.

A FreeBSD születése

1992-ben és 1993-ban Jordan K. Hubbard, Rod Grimes, és Nate Williams a 386BSD-n dolgozott és a változásokat „Unofficial 386BSD Patchkit” néven publikálták. A patchkit karbantartása egyre nagyobb fáradságot igényelt, ezért egy új fejlesztési mechanizmusra volt szükség. A három szerző egy új projekten kezdett el dolgozni. A projekt neve „386BSD 0.5” lett, és tartalmazott minden olyan patchet és funkciót, amelyet egy operációs rendszernek tartalmaznia kell. Jolitz 1993 elején hivatalosan is levette kezét a 386BSD projektről. Ekkor David Greenman a Walnut Creek-től azt javasolta, hogy a patchkiten alapuló új operációs rendszer neve legyen FreeBSD.

Hubbard kapcsolatba lépett a Walnut Creek-kel a célból, hogy közösen egy CDROM-terjesztő csatornát építsenek ki. A Walnut Creek segített, és nagy sávszélességgel rendelkező szervereket és hardvereket biztosított a fejlesztéshez. A FreeBSD első CDROM kiadása, a FreeBSD 1.0 1993 decemberében jelent meg. Miután a Novell/Berkeley per miatt a FreeBSD alapját Net/2-ről 4.4BSD-Lite-ra kellett frissíteni, kiadták a FreeBSD 2.0-t. Ez 1994 novemberében volt. Az azóta folyamatosan tartó javításoknak, fejlesztéseknek, frissítéseknek köszönhetően jelenleg a FreeBSD kiadások az éles környezetbe való FreeBSD 9.0-nél, és a még kísérleti, tesztelési állapotban levő FreeBSD 10.0-nál tartanak. Ezek a rendszerek tartalmazzák a 4.4BSD-Lite alapot, és azokat a további fejlesztéseket, amelyeket a FreeBSD fejlesztők a későbbiekben tettek hozzá a rendszerhez. A FreeBSD ezen kívül számos dolgot vett át a NetBSD-ből, az OpenBSD-ből, a Free Software Foundation-től és egyéb más szervezetektől, személyektől.

Kapcsolódó szócikkek

További információk