„Szamguk szagi” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Xia (vitalap | szerkesztései) |
|||
31. sor: | 31. sor: | ||
}} |
}} |
||
A {{hangugeo|'''Szamguk szagi'''|삼국사기|三國史記|Samguk Sagi|||„A három királyság története”}} [[klasszikus kínai nyelv|klasszikus kínai]] nyelven írt, 50 kötetes könyv, amely három [[Korea (történelmi)|koreai]] királyság, [[ |
A {{hangugeo|'''Szamguk szagi'''|삼국사기|三國史記|Samguk Sagi|||„A három királyság története”}} [[klasszikus kínai nyelv|klasszikus kínai]] nyelven írt, 50 kötetes könyv, amely három [[Korea (történelmi)|koreai]] királyság, [[Korjo|{{koreai|Goguryeo|Kogurjo}}]], [[Pekcse|{{koreai|Baekje|Pekcse}}]] és [[Silla]] történelmét dolgozza fel [[neokonfucianizmus|neokonfucianista]] stílusban. A dokumentumot 14 tudós [[Kim Busik]] (김부식) vezetésével gyűjtötte össze, jórészt kínai forrásokra hagyatkozva, és 1145-re készültek el vele. A ''{{koreai|Samguk Sagi|Szamguk szagi}}'' a legrégebbi történelemkönyv Koreában, minden korábbi hasonló dokumentum megsemmisült. A [[Korea (történelmi)|koreai három királyság]] történelmét szinte csak a ''{{koreai|Samguk Sagi|Szamguk szagi}}''ból, illetve a ''[[Szamguk jusza|{{koreai|Samguk Yusából|Szamguk juszából}}]]'' ismerni. |
||
==Tartalma== |
==Tartalma== |
||
A könyv 50 kötetes, a kínai történetírás hagyományait veszi alapul. Modellje feltehetően a kínai [[Sze-ma Csien|{{kínai|Sima Qian|Sze-ma Csien}}]] ''[[A történetíró feljegyzései]]'' ({{kínai|Shiji|Si-cse}}, 史记) című műve volt. 28 kötetben kronológiai sorrendben évek szerinti lebontásban olvashatóak mindhárom királyság fontos eseményei. Három kötet a királyi udvar eseményeit sorolja fel időrendben, kilenc kötet a hivatalok leírásával, szokásokkal, helységnevekkel foglalkozik, tíz kötet pedig fontos személyek életrajzát tartalmazza. A kötetek jórészt [[Silla|Sillával]] foglalkoznak, és elfogultak is Silla tekintetében, például csak azokkal a [[ |
A könyv 50 kötetes, a kínai történetírás hagyományait veszi alapul. Modellje feltehetően a kínai [[Sze-ma Csien|{{kínai|Sima Qian|Sze-ma Csien}}]] ''[[A történetíró feljegyzései]]'' ({{kínai|Shiji|Si-cse}}, 史记) című műve volt. 28 kötetben kronológiai sorrendben évek szerinti lebontásban olvashatóak mindhárom királyság fontos eseményei. Három kötet a királyi udvar eseményeit sorolja fel időrendben, kilenc kötet a hivatalok leírásával, szokásokkal, helységnevekkel foglalkozik, tíz kötet pedig fontos személyek életrajzát tartalmazza. A kötetek jórészt [[Silla|Sillával]] foglalkoznak, és elfogultak is Silla tekintetében, például csak azokkal a [[Korjo|{{koreai|goguryeoi|kogurjói}}]] területekkel foglalkozik a könyv, amelyek később Silla uralma alá tartoztak, a többiről nem esik szó. |
||
==Források== |
==Források== |
A lap 2015. augusztus 25., 06:42-kori változata
Szamguk szagi ( ) | |
Szerző | Kim Busik (김부식) |
Eredeti cím | 삼국사기 / 三國史記 |
Ország | Korjo |
Nyelv | klasszikus kínai |
Téma | Korea történelme |
Műfaj | ókori történelem |
Kiadás | |
Kiadó | nem ismert |
Kiadás dátuma | 1145 |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szamguk szagi ( ) témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Szamguk szagi (hangul: 삼국사기, handzsa: 三國史記, RR: Samguk Sagi ; „A három királyság története”) klasszikus kínai nyelven írt, 50 kötetes könyv, amely három koreai királyság, Kogurjo ( ), Pekcse ( ) és Silla történelmét dolgozza fel neokonfucianista stílusban. A dokumentumot 14 tudós Kim Busik (김부식) vezetésével gyűjtötte össze, jórészt kínai forrásokra hagyatkozva, és 1145-re készültek el vele. A Szamguk szagi ( ) a legrégebbi történelemkönyv Koreában, minden korábbi hasonló dokumentum megsemmisült. A koreai három királyság történelmét szinte csak a Szamguk szagi ( )ból, illetve a Szamguk juszából ( ) ismerni.
Tartalma
A könyv 50 kötetes, a kínai történetírás hagyományait veszi alapul. Modellje feltehetően a kínai Sze-ma Csien ( ) A történetíró feljegyzései (Si-cse ( ), 史记) című műve volt. 28 kötetben kronológiai sorrendben évek szerinti lebontásban olvashatóak mindhárom királyság fontos eseményei. Három kötet a királyi udvar eseményeit sorolja fel időrendben, kilenc kötet a hivatalok leírásával, szokásokkal, helységnevekkel foglalkozik, tíz kötet pedig fontos személyek életrajzát tartalmazza. A kötetek jórészt Sillával foglalkoznak, és elfogultak is Silla tekintetében, például csak azokkal a kogurjói ( ) területekkel foglalkozik a könyv, amelyek később Silla uralma alá tartoztak, a többiről nem esik szó.
Források
- Sarah Foot, Chase F. Robinson. The Oxford History of Historical Writing: Volume 2: 400-1400. Oxford University Press, 123–124. o. (2012). ISBN 9780191636936
- Ki-mun Yi, S. Robert Ramsey. A History of the Korean Language. Cambridge University Press, 37. o. (2011). ISBN 9781139494489