„H–II Transfer Vehicle” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→Lásd még: kis jav. (zöld-kék) |
frisstés |
||
40. sor: | 40. sor: | ||
</ref> A rakomány össztömege az eredeti tervek szerint 7 tonna lett volna, ez később 6 tonnára csökkent. A űrállomás-program során összesen hét űrhajó gyártását és indítását (évente egyet, szükség esetén kettőt) tervezik. |
</ref> A rakomány össztömege az eredeti tervek szerint 7 tonna lett volna, ez később 6 tonnára csökkent. A űrállomás-program során összesen hét űrhajó gyártását és indítását (évente egyet, szükség esetén kettőt) tervezik. |
||
A HTV sokban működése sokban eltér az ISS ellátásához használt korábbi teherűrhajókétól. Ez az első, a tágasabb amerikai [[Common Berthing Mechanism|CBM]] dokkolórendszert használó űrhajó. Önálló dokkolásra képtelen, robotkarral fogják el, és csatlakoztatják az űrállomáshoz, ez kisebb önállóságot, de egyúttal sokkal egyszerűbb felépítést is eredményez. A korábbi [[Progressz űrhajó|Progressz]] és [[Automated Transfer Vehicle|ATV]] űrhajókkal ellentétben nem csak nyomás alatt lévő raktere van, a külső tárolórekeszeket közvetlenül a Kibo modul robotkarjával rakodják ki, hasonlóan a [[Space Shuttle]] teherteréhez. |
A HTV sokban működése sokban eltér az ISS ellátásához használt korábbi teherűrhajókétól. Ez az első, a tágasabb amerikai [[Common Berthing Mechanism|CBM]] dokkolórendszert használó űrhajó. Önálló dokkolásra képtelen, robotkarral fogják el, és csatlakoztatják az űrállomáshoz, ez kisebb önállóságot, de egyúttal sokkal egyszerűbb felépítést is eredményez. A korábbi [[Progressz űrhajó|Progressz]] és [[Automated Transfer Vehicle|ATV]] űrhajókkal ellentétben nem csak nyomás alatt lévő raktere van, a külső tárolórekeszeket közvetlenül a Kibo modul robotkarjával rakodják ki, hasonlóan a [[Space Shuttle]] teherteréhez. |
||
2009. november 2-án a terveknek megfelelően [[Belépés a légkörbe|belépett a légkörbe]], majd megsemmisült. A küldetés ezzel sikeresen végetért.<ref>http://iss.jaxa.jp/en/htv/news/ HTV-1 reentered the atmosphere / HTV-1 mission completed</ref> |
2009. november 2-án a terveknek megfelelően [[Belépés a légkörbe|belépett a légkörbe]], majd megsemmisült. A küldetés ezzel sikeresen végetért.<ref>http://iss.jaxa.jp/en/htv/news/ HTV-1 reentered the atmosphere / HTV-1 mission completed</ref> |
||
2015-ben az űrhajó az ötödik küldetésénél tart. |
|||
== Felépítése == |
== Felépítése == |
||
49. sor: | 51. sor: | ||
A raktér légnyomás alatti, hermetikus része méretben és kapacitásban az [[Automated Transfer Vehicle|ATV]]-re hasonlít. A HTV felszerelhető nem hermetikus raktérrel is, amelyben kétféle szállítóplatform helyezhető el. Az első típus az űrállomás [[Kibo|japán egységének]] külső kísérleti eszközeit képes szállítani, a második típus az amerikai rácsszerkezet cserealkatrészeit és kísérleti eszközeit képes hordozni. A szállítóplatformot az űrállomás robotkarja emeli ki a raktérből és kapcsolja az űrállomáshoz. |
A raktér légnyomás alatti, hermetikus része méretben és kapacitásban az [[Automated Transfer Vehicle|ATV]]-re hasonlít. A HTV felszerelhető nem hermetikus raktérrel is, amelyben kétféle szállítóplatform helyezhető el. Az első típus az űrállomás [[Kibo|japán egységének]] külső kísérleti eszközeit képes szállítani, a második típus az amerikai rácsszerkezet cserealkatrészeit és kísérleti eszközeit képes hordozni. A szállítóplatformot az űrállomás robotkarja emeli ki a raktérből és kapcsolja az űrállomáshoz. |
||
Az űrhajó nem képes önálló dokkolásra, ugyanis a modulok csatlakoztatására használt összekapcsoló szerkezettel szerelik fel. A nagyobb csatlakozó 127 cm széles négyszögletes keresztmetszetű ajtaja lehetővé teszi, hogy a hermetikus raktérben nagyméretű berendezéseket is az űrállomásra lehet szállítani. |
Az űrhajó nem képes önálló dokkolásra, ugyanis csak a modulok csatlakoztatására használt összekapcsoló szerkezettel (CBM) szerelik fel. A nagyobb csatlakozó 127 cm széles négyszögletes keresztmetszetű ajtaja lehetővé teszi, hogy a hermetikus raktérben nagyméretű berendezéseket is az űrállomásra lehet szállítani. |
||
A műszaki egység szintén két részből áll, a hengeres műszeregységből és a csonka kúp alakú hajtóműegységből, amely a főhajtóműveket és az üzemanyagtartályokat tartalmazza. Az űrhajó energiaellátását a felületét borító [[napelem]]ek és nem feltölthető [[lítiumion-akkumulátor]]ok biztosítják. Az akkumulátorok korlátozzák az önálló repülési időt maximum 100 órára. |
A műszaki egység szintén két részből áll, a hengeres műszeregységből és a csonka kúp alakú hajtóműegységből, amely a főhajtóműveket és az üzemanyagtartályokat tartalmazza. Az űrhajó energiaellátását a felületét borító [[napelem]]ek és nem feltölthető [[lítiumion-akkumulátor]]ok biztosítják. Az akkumulátorok korlátozzák az önálló repülési időt maximum 100 órára. |
||
81. sor: | 83. sor: | ||
=== Műveletek az űrállomáshoz kapcsolt teherűrhajón === |
=== Műveletek az űrállomáshoz kapcsolt teherűrhajón === |
||
Amíg a HTV csatlakoztatva van az ISS-hez, a HTV és az ISS fedélzeti nyílása nyitva van. Az ISS legénysége átrakja az ellátmányt (ISPR, ivóvíz, ruházat, stb) a HTV nyomás alatti rakteréből (HTV-PLC) az ISS-re. Miután a készleteket átrakták, a HTV-t megtöltik az ISS hulladékaival (ebben a már nem használt kísérleti berendezések is benne vannak). |
Amíg a HTV csatlakoztatva van az ISS-hez, a HTV és az ISS fedélzeti nyílása nyitva van. Az ISS legénysége átrakja az ellátmányt (ISPR, ivóvíz, ruházat, stb) a HTV nyomás alatti rakteréből (HTV-PLC) az ISS-re. Miután a készleteket átrakták, a HTV-t megtöltik az ISS hulladékaival (ebben a már nem használt kísérleti berendezések is benne vannak). Eközben az űrállomás személyzete kiemeli a nyitott palettát a HTV rakteréből és csatlakoztatja a rácsszerkezethez vagy a Kibo kísérleti palettájához, a Canadarm2 és a Kibo modul robotkarjának (Kibo-RMS) felhasználásával. Az üres palettát később visszahelyezik a HTV rakterébe. |
||
=== Leválás === |
=== Leválás === |
||
93. sor: | 95. sor: | ||
!Hasznos teher |
!Hasznos teher |
||
|- |
|- |
||
|align="center"|[[ |
|align="center"|[[HTV–1]] |
||
|align="left"| |
|align="left"| |
||
* Indítás: [[2009]]. [[szeptember 10.]]<ref>{{cite web|url=http://www.urvilag.hu/article.php?id=3462|title=Úton a japán teherűrhajó|last=Frey |first=Sándor |date=2009-09-10|publisher=[http://urvilag.hu/ Űrvilág.hu]|accessdate=2009-09-20}}</ref> |
* Indítás: [[2009]]. [[szeptember 10.]]<ref>{{cite web|url=http://www.urvilag.hu/article.php?id=3462|title=Úton a japán teherűrhajó|last=Frey |first=Sándor |date=2009-09-10|publisher=[http://urvilag.hu/ Űrvilág.hu]|accessdate=2009-09-20}}</ref> |
||
103. sor: | 105. sor: | ||
* HREP műszeregység 381 kg |
* HREP műszeregység 381 kg |
||
''' |
'''Belső teher''' |
||
* 3,6 t élelem, alkatrész, stb <ref> |
* 3,6 t élelem, alkatrész, stb. <ref>{{cite web|url=http://www.nasa.gov/pdf/384523main_htv_press_kit.pdf|title=NASA HTV1 Press Kit}}</ref> |
||
|- |
|- |
||
|align="center"|[[ |
|align="center"|[[HTV–2]] |
||
|align="left"| |
|align="left"| |
||
* Indítás: [[2011]]. január 22. |
* Indítás: [[2011]]. január 22. |
||
* Dokkolás: [[2011]]. január |
* Dokkolás: [[2011]]. január 27. |
||
* Leválás: [[2011]]. március |
* Leválás: [[2011]]. március 28. |
||
| |
| |
||
'''Külső teher''' |
'''Külső teher''' |
||
117. sor: | 119. sor: | ||
* Összesen 1500 kg |
* Összesen 1500 kg |
||
''' |
'''Belső teher''' |
||
* 4 tonna élelem, alkatrész, KOBAIRO, MSPR kutatóeszközök <ref> |
* 4 tonna élelem, alkatrész, KOBAIRO, MSPR kutatóeszközök <ref>{{cite web|url=http://iss.jaxa.jp/en/htv/mission/htv-2/library/presskit/htv2_presskit_en.pdf|title=JAXA HTV2 Press Kit}}</ref> |
||
|- |
|||
|align="center"|HTV–3 |
|||
|align="left"| |
|||
* Indítás: [[2012]]. július 22. |
|||
* Dokkolás: [[2012]]. július 27. |
|||
* Leválás: [[2012]]. szeptember 12. |
|||
|'''Külső teher''' |
|||
* MCE felszerlés |
|||
* SCAN platform |
|||
* Összesen 1100 kg |
|||
'''Belső teher''' |
|||
* 3.5 tonna élelem, alkatrész, stb.<ref>{{cite web|url=http://iss.jaxa.jp/en/htv/mission/htv-3/payload/|title=JAXA HTV3 Payload|accessdate=2015-08-21}} </ref> |
|||
|- |
|||
|align="center"|HTV–4 |
|||
|align="left"| |
|||
* Indítás: [[2013]]. augusztus 3. |
|||
* Dokkolás: [[2013]]. augusztus 9. |
|||
* Leválás: [[2013]]. szeptember 4. |
|||
|'''Külső teher''' |
|||
* MSBU tartalék alkatrész |
|||
* UTA tartalék alkatrész |
|||
* STP-H2 kísérleti platform |
|||
* Összesen 1500 kg |
|||
'''Belső teher''' |
|||
* 3.9 tonna élelem, alkatrész, stb.<ref>{{cite web|url=http://iss.jaxa.jp/en/htv/mission/htv-4/presskit/htv4_presskit_a.pdf|title=JAXA HTV4 Press Kit}}</ref> |
|||
|- |
|||
|align="center"|HTV–5 |
|||
|align="left"| |
|||
* Indítás: [[2015]]. augusztus 19. |
|||
|'''Külső teher''' |
|||
* CALET obszervatórium 1000 kg |
|||
'''Belső teher''' |
|||
* 4.5 tonna élelem, alkatrész, stb.<ref>{{cite web|url=http://iss.jaxa.jp/en/htv/mission/htv-5/payload/|title=JAXA HTV5 Payload|accessdate=2015-08-21}} </ref> |
|||
|- |
|- |
||
|} |
|} |
A lap 2015. augusztus 21., 16:15-kori változata
H–2 Transfer Vehicle | |
A Kounotori 2 megközelíti az Nemzetközi Űrállomást. | |
Általános adatok | |
Ország | Japán |
Űrügynökség | Japán Űrügynökség |
Rendeltetés | Teherűrhajó |
Rakomány | 6 tonna (ebből 4,5 t nyomás alatti, 1,5 t nyomás nélküli térben) |
Dokkolás az ISS-hez | 2 alkalommal |
Műszaki adatok | |
Hordozórakéta | H2B |
Hossz | 10 m |
Átmérő | 4,4 m |
Össztömeg | rakománnyal együtt max. 16,5 tonna t |
Élettartam | Kb. 100 óra önálló repülés Kb. Egy hét készenléti állapotban Kb. 30 nap az űrállomáshoz kapcsolva |
H–2 Teherűrhajó (HTV) a Japán Űrügynökség (JAXA) A személyzet nélküli teherszállító űrhajója. Feladata utánpótlás és kísérleti eszközök szállítása a Nemzetközi Űrállomásra.
Az ügynökség 1997-ben kezdett dolgozni a terven, ekkor készültek az előtanulmányok.[1] Az építés fővállalkozójának a Mitsubishi Heavy Industries, Ltd. vállalatot választotta ki még a NASDA japán űrügynökség, melyet később Japán másik űrügynökségével, az ISAS-szal összevonva jött létre a JAXA.
Az eredeti tervek szerint 2001-ben indították volna először egy megerősített H2A hordozórakétával. Az első HTV 2009. szeptember 10-én indult 17:01 UTC-kor a H2A-ból kifejlesztett H2B hordozórakétával. Az űrállomáshoz hét nappal az indulás után kapcsolódott.[2] A rakomány össztömege az eredeti tervek szerint 7 tonna lett volna, ez később 6 tonnára csökkent. A űrállomás-program során összesen hét űrhajó gyártását és indítását (évente egyet, szükség esetén kettőt) tervezik.
A HTV sokban működése sokban eltér az ISS ellátásához használt korábbi teherűrhajókétól. Ez az első, a tágasabb amerikai CBM dokkolórendszert használó űrhajó. Önálló dokkolásra képtelen, robotkarral fogják el, és csatlakoztatják az űrállomáshoz, ez kisebb önállóságot, de egyúttal sokkal egyszerűbb felépítést is eredményez. A korábbi Progressz és ATV űrhajókkal ellentétben nem csak nyomás alatt lévő raktere van, a külső tárolórekeszeket közvetlenül a Kibo modul robotkarjával rakodják ki, hasonlóan a Space Shuttle teherteréhez.
2009. november 2-án a terveknek megfelelően belépett a légkörbe, majd megsemmisült. A küldetés ezzel sikeresen végetért.[3]
2015-ben az űrhajó az ötödik küldetésénél tart.
Felépítése
Az űrjármű két fő részből áll, a raktérből és a műszaki egységből.
A raktér légnyomás alatti, hermetikus része méretben és kapacitásban az ATV-re hasonlít. A HTV felszerelhető nem hermetikus raktérrel is, amelyben kétféle szállítóplatform helyezhető el. Az első típus az űrállomás japán egységének külső kísérleti eszközeit képes szállítani, a második típus az amerikai rácsszerkezet cserealkatrészeit és kísérleti eszközeit képes hordozni. A szállítóplatformot az űrállomás robotkarja emeli ki a raktérből és kapcsolja az űrállomáshoz.
Az űrhajó nem képes önálló dokkolásra, ugyanis csak a modulok csatlakoztatására használt összekapcsoló szerkezettel (CBM) szerelik fel. A nagyobb csatlakozó 127 cm széles négyszögletes keresztmetszetű ajtaja lehetővé teszi, hogy a hermetikus raktérben nagyméretű berendezéseket is az űrállomásra lehet szállítani.
A műszaki egység szintén két részből áll, a hengeres műszeregységből és a csonka kúp alakú hajtóműegységből, amely a főhajtóműveket és az üzemanyagtartályokat tartalmazza. Az űrhajó energiaellátását a felületét borító napelemek és nem feltölthető lítiumion-akkumulátorok biztosítják. Az akkumulátorok korlátozzák az önálló repülési időt maximum 100 órára.
A küldetés menete
A HTV-t a japán Tanegasima Űrközpontból indítják H2B hordozórakétával. A küldetést a Cukuba Űrközpontból irányítják (angol rövidítése: TKSC).
Az űrhajó tesztelése és az űrállomás megközelítése kb. hét napig tart. A rakomány kirakodása után a teherűrhajót hulladékkal töltik fel.
Az ISS megközelítése
- A H-IIB rakétától való elválasztás után a HTV-nek automatikusan elindul a kommunikációs rendszere és kezdeményezi a kommunikációt a NASA Tracking and Data Relay Satellite-jával (TDRS).
- A HTV állapotát a HTVMCR-ből (HTV Mission Control Room) a Cukuba Űrközpontból ellenőrzik. Körülbelül három nap alatt a HTV megközelíti az ISS-t.
- Amikor a HTV eléri a „közelségi kommunikációs övezetet” (23 km az ISS-től), a HTV képes lesz közvetlenül kommunikálni az ISS-el.
- A HTV közvetlen kommunikációt létesít az ISS „Közelségi Kommunikációs Rendszerével” (PROX).
- A PROX-szal való kommunikáció alatt a HTV GPS segítségével az ISS mögött haladva 7 km-re megközelíti az ISS-t. Ezen a ponton a HTV tartja a távolságot az ISS-től.
Dokkolási fázis az ISS-nél
A HTV lassan közelít a legalacsonyabb (a Föld felé eső) oldalon az ISS felé. A HTV-t ezután megfogja a Canadarm2 robotkar és csatlakoztatja az ISS-hez. Ezt a fázist hívják „dokkolási fázis”-nak .
A HTV dokkolási fázisa a következőkből áll:
- GPS-jelek alapján a HTV a Föld felőli oldalról 500 méterre megközelíti az ISS-t.
- A lézeres távolságmérésen alapuló érzékelő (RVS) használata közben a HTV közelebb kerül az ISS-hez a Kibo modulra telepített fényvisszaverők által vezetve.
- Ezen a ponton a HTV fenntartja a 10 méteren belüli távolságot az ISS alatt. A HTV megközelítési sebessége ebben a szakaszban 1-10 méter / perc.
A megközelítés alatt az ISS legénysége négyféle parancsot küldhet a HTV felé, mint: „maradj” (hold), „vissza”(retreat), „szabad sodródás” (free drift) és „megszakítás” (abort).
Műveletek az űrállomáshoz kapcsolt teherűrhajón
Amíg a HTV csatlakoztatva van az ISS-hez, a HTV és az ISS fedélzeti nyílása nyitva van. Az ISS legénysége átrakja az ellátmányt (ISPR, ivóvíz, ruházat, stb) a HTV nyomás alatti rakteréből (HTV-PLC) az ISS-re. Miután a készleteket átrakták, a HTV-t megtöltik az ISS hulladékaival (ebben a már nem használt kísérleti berendezések is benne vannak). Eközben az űrállomás személyzete kiemeli a nyitott palettát a HTV rakteréből és csatlakoztatja a rácsszerkezethez vagy a Kibo kísérleti palettájához, a Canadarm2 és a Kibo modul robotkarjának (Kibo-RMS) felhasználásával. Az üres palettát később visszahelyezik a HTV rakterébe.
Leválás
A küldetés végén a robotkar lekapcsolja és elengedi a szállítóhajót. A HTV ezután lassan eltávolodik az űrállomástól, majd néhány nap múlva a főhajtóművek begyújtásával a légkörbe irányítva a Csendes-óceán déli térségében megsemmisül (tartalék leérkezési pont az Indiai-óceán).
Repülések
ISS küldetés azonosító | Fontosabb időpontok | Hasznos teher |
---|---|---|
HTV–1 |
|
Külső teher
Belső teher
|
HTV–2 |
Külső teher
Belső teher
| |
HTV–3 | Külső teher
Belső teher
| |
HTV–4 | Külső teher
Belső teher
| |
HTV–5 |
|
Külső teher
Belső teher
|
Lásd még
Források
- ↑ Encyclopedia Astronautica H-2 Transfer Vehicle
- ↑ nasaspaceflight.com forum ISS schedule events
- ↑ http://iss.jaxa.jp/en/htv/news/ HTV-1 reentered the atmosphere / HTV-1 mission completed
- ↑ Frey, Sándor: Úton a japán teherűrhajó. Űrvilág.hu, 2009. szeptember 10. (Hozzáférés: 2009. szeptember 20.)
- ↑ Frey, Sándor: Befogták a HTV-1-et. Űrvilág.hu, 2009. szeptember 18. (Hozzáférés: 2009. szeptember 20.)
- ↑ NASAspaceflight Schedule of ISS events 2009. szeptember 10.
- ↑ NASA HTV1 Press Kit
- ↑ JAXA HTV2 Press Kit
- ↑ JAXA HTV3 Payload. (Hozzáférés: 2015. augusztus 21.)
- ↑ JAXA HTV4 Press Kit
- ↑ JAXA HTV5 Payload. (Hozzáférés: 2015. augusztus 21.)