„Henszlmann Imre” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Magyar orvosok kategória hozzáadva (a HotCattel) |
a Magyar kritikusok kategória hozzáadva (a HotCattel) |
||
76. sor: | 76. sor: | ||
[[Kategória:1888-ban elhunyt személyek]] |
[[Kategória:1888-ban elhunyt személyek]] |
||
[[Kategória:Magyar orvosok]] |
[[Kategória:Magyar orvosok]] |
||
[[Kategória:Magyar kritikusok]] |
A lap 2015. augusztus 19., 15:35-kori változata
Henszlmann Imre | |
Henszlmann Imre, Marastoni József litográfiája, 1861 | |
Született | 1813. október 13.[1][2] Kassa |
Elhunyt | 1888. december 5. (75 évesen)[1] Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Tisztsége | magyarországi parlamenti képviselő (1869. április 22. – 1872. április 15.) |
Iskolái | Padovai Egyetem (–1837, orvostudomány) |
Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (34/2-1-47) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Henszlmann Imre témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Henszlmann Imre (Kassa, 1813. október 13. – Budapest, 1888. december 5.[3]) művészettörténész, építész, régész, kritikus, író, orvos, országgyűlési képviselő, egyetemi tanár, az MTA tagja.
Életpályája
Pesten, Bécsben és Padovában orvosi tanulmányokat folytatott, majd művészettörténeti és archeológiai szakra jelentkezett.[3] Bécsben a pénzverde igazgatója, a magyar származású Böhm József Dániel vezette be erre a tudományszakra. 1848-ban Bécsben Esterházy Pál Antal sajtóreferense lett.[3] 1849-ben a forradalomban való részvétele miatt fogságba zárták, majd Londonba és Párizsba távozott. Párizsban III. Napóleon támogatásával jelent meg Théorie des proportions appliqués dans l’architecture című műve 1860-ban. Magyarországra visszatérve ő vezette a meginduló székesfehérvári és kalocsai ásatásokat. 1867-től a Műemlékek Országos Bizottságának első előadója volt.[3] 1873-ban lett a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Sok tanulmányt és cikket írt, szerkesztette az Archeológiai Értesítő és az Archeológiai Közlemények című periodikákat.
Emlékezete
Budapesten, az V. kerületben utca viseli nevét.[4]
Fontosabb művei
- Párhuzam az ó- és újkori művészeti nézetek és nevelések közt (Pest, 1841)
- Kassa városának ó-német stylű templomairól (Pest, 1846) időrendben ez az első magyar művészettörténeti monográfia
- A kisbényi románízlésű egyház (Pest, 1862)
- A székesfehérvári ásatások eredménye (Pest, 1864)
- Műrégészeti kalauz I-II. kötet (Pest, 1866)
- Pécs középkori régiségei I-II. kötet (Pest, 1869-72)
- Die Grabungen des Erzbischofs von Kalocsa (Leipzig, 1873)
- Magyarország ó-keresztyén, román, átmeneti stylű műemlékeinek rövid ismertetése (Bp, 1876)
- Lőcsének régiségei (Bp, 1878)
- Magyarország csúcsíves emlékei (Bp, 1880)
Jegyzetek
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ Henszlmann, Emerich (BLKÖ)
- ↑ a b c d Pécs lexikon I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 298. o. ISBN 978-963-06-7919-0
- ↑ Henszlmann Imre utca - Google Maps (Hozzáférés: 2015. augusztus 19.)
Források
- Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
- Korach R.: Henszlmann Imre művészeti elmélete, Bp, 1902.
Lásd még
- Henszlmann Imre: Tanulmányok a góthok művészetéről. Értekezések a történeti tudományok köréből (3. 6). Pest, 1874
- Budaszentlőrinci pálos kolostor
- Magyar akadémikusok listája
További információk
- Ferenczy Jakab-Danielik József: Magyar írók. Életrajz-gyűjtemény. Pest, Szent István Társulat, 1856.
- Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János
- Irodalmi lexikon. Szerk. Benedek Marcell. Bp., Győző A., 1927.
- F. Kiss Erzsébet: Az 1848-49-es magyar minisztériumok. Bp., Akadémiai Kiadó, 1987.
- Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918.
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
- Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-.
- Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
- Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].
- A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003.
- Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. Bp., Better-MTESZ-OMIKK, 1997.
- A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
- Toth, Adalbert: Parteien und Reichtagswahlen in Ungarn 1848-1892. München, R. Oldenburg Verlag, 1973.
- Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor
- ponori Thewrewk József: Magyarok születésnapjai. Első füzet, vagyis országgyülési emlény az 1843-44-iki országgyülés emlékezetére. Harmadik kiadat. Pest, 1861. Id. Poldini Ede és Noséda ny.
- Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933.
- Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942.
- Uj lexikon. A tudás és a gyakorlati élet egyetemes enciklopédiája. Szerk. Dormándi László, Juhász Vilmos. [Bp.], Dante-Pantheon, 1936.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
- Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
- Világlexikon. A tudás egyeteme. Bp., Enciklopédia, 1925. 982 o.; 2. átdolg., bőv. kiad. 1927.