„Tóth Lőrinc” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Források: -commonskategória
58. sor: 58. sor:
* Zádor György m. akadémiai tag emlékezete. U. ott, 1870. (Értekezések a törv. tud. köréből I. 9.).
* Zádor György m. akadémiai tag emlékezete. U. ott, 1870. (Értekezések a törv. tud. köréből I. 9.).
* Szemle a magyar jogászgyűlések munkássága s eredményei felett. U. ott, 1872. (Értekezések a társ. tud. köréből II. 5.).
* Szemle a magyar jogászgyűlések munkássága s eredményei felett. U. ott, 1872. (Értekezések a társ. tud. köréből II. 5.).
* Felsőbüki Nagy Pál emlékezete. Bpest, 1874. (Értekezések a tört. tud. köréből III. 8.).
* [http://real-eod.mtak.hu/794/ Felsőbüki Nagy Pál emlékezete]. Bpest, 1874. (Értekezések a tört. tud. köréből III. 8.).
* A szóbeliség, közvetlenség és nyilvánosság rendszere a polgári törvénykezésben magyar szempontból. U. ott, 1876. (Értek. a társ. tud. kör. IV. 3.).
* A szóbeliség, közvetlenség és nyilvánosság rendszere a polgári törvénykezésben magyar szempontból. U. ott, 1876. (Értek. a társ. tud. kör. IV. 3.).
* Emlékbeszéd hódosi és kisdiói Sina Simon felett. U. ott, 1876. (Értek. a társ. tud. kör. IV. 4.).
* Emlékbeszéd hódosi és kisdiói Sina Simon felett. U. ott, 1876. (Értek. a társ. tud. kör. IV. 4.).

A lap 2015. augusztus 18., 12:17-kori változata

Tóth Lőrinc
Tóth Lőrinc portréja a Vasárnapi Ujságban
Tóth Lőrinc portréja a Vasárnapi Ujságban
Született1814. december 17.
Rév-Komárom
Elhunyt1903. március 17. (88 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaügyvéd, kúriai elnök, drámaíró, szakíró, országgyűlési képviselő
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1848. július 5. – 1849. augusztus 13.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1865. december 14. – 1868. december 9.)
  • a magyar főrendiház tagja (1895. május 2. – 1903. március 17.)
SírhelyeFiumei Úti Sírkert (28-díszsor-39)[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz Tóth Lőrinc témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Tóth Lőrinc (Rév-Komárom, 1814. december 17.Budapest, 1903. március 17.) okleveles ügyvéd, kúriai elnök, drámaíró, szakíró; a Magyar Tudományos Akadémia, a Kisfaludy Társaság, a Petőfi Társaság, valamint a Fővárosi törvényhatósági bizottság virilista tagja.

Pályája

Tóth János lelkész és Szabó Éva fia. Tanulmányait Komáromban, a német nyelv tanulását a pozsonyi királyi akadémián, a jogot pedig a pesti egyetemen végezte, közben a francia és az angol nyelvet is elsajátította. 1838-ban tette le az ügyvédi vizsgát. Főúri családok és nagyobb uradalmak jogászaként dolgozott. 1839 tavaszán barátja, Gorove István későbbi miniszter társaságában hosszabb nyugat-európai utazásra ment. Különösen tanulmányozta az esküdtszékeket és a börtönrendszereket, látogatta a parlamenti üléseket, a törvényszéki tárgyalásokat. Kiváló jogi felkészültségével hamar magára vonta kortársai figyelmét, az 1840-es évektől kezdve résztvett szinte minden nevezetesebb társadalmi és művelődési mozgalomban. A szabadságharc előtt Breznóbánya, majd Komárom országgyűlési követe volt,

A világosi fegyverletétel után elfogták, halálra ítélték, utóbb társaival együtt felmentetették, kiszabadulása után rendőri felügyelet alá került. Az akadémia pénztárnoka lett, emellett jogirodalommal, folyóiratok szerkesztésével foglalkozott. Egyik alapítója a magyar földhitelintézetnek, alapítója és egy évtizedig jogtanácsosa az első magyar általános biztosítótársaságnak. Az 18651868. évi parlamentbe Fehér vármegye választotta meg képviselőjévé. 1868 elején a felállított semmítőszék bírájává nevezték ki. A semmítőszék megszüntetése után a Kúria büntetőosztályára osztották be, ahol rangidős bíróként gyakran elnökölt. 1883-tól 1894-ig a Kúria tanácselnöke volt, utána nyugalomba vonult. 1895-ben a főrendiház élethossziglani tagjává neveztetett ki.

Emléktáblája Budapesten, a Városmajor utca 59. számú ház falán.

1836-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, az Akadémia helyreállítása után, 1858 decemberétől rendes tagja. A Kisfaludy Társaságnak legelső titkára volt, a társaság 1901-ben ünnepelte meg hatvanéves írói jubileumát. 1880-ban a Ferenc József-rend csillagos keresztjével tüntették ki, és a budapesti egyetem évszázados ünnepén tiszteleti jogi doktori oklevéllel ismerte el.

Jogi munkáin kívül számos költeményt, novellát, útitárcát, életrajzot és színművet írt. Cikkeit és összes munkáit az MTA Almanachja sorolja fel (1896. 166-174. l.). Számos cikket írt többek között az Ujabbkori Ismeretek Tárába (1850.) és folytatásába, a Jelenkor című encikopédiába és A Pallas nagy lexikonába (száznál többet). Részt vett Werbőczy Hármas könyvének 1844. évi és a Corpus Jurisnak 1895. évi fordításában (I. Lipót és III. Károly törvényei).

Emlékét 1912. óta Budán, a XII. kerületben a Tóth Lőrinc utca őrzi[2].

Munkái

  • Néh. Imre János ur, a magyar kir. tud. egyetemnél a bölcselkedés tanítója ... sírjánál keseregnek bús tanítványai, a bölcselkedés másodévi hallgatói 1832-ben. Pest. (Óda).
  • Átok, drámai költemény előjátékkal 3 szakaszban. Buda, 1835. (Eredeti Játékszín 4 felv. A m. tud. Akadémia által jutalommal kitüntetve).
  • Vata. Történeti dr. 4 felv. Pest, 1836. (M. történeti színműveinek I. kötete).
  • Ekebontó Borbála; szomj. 4. felv. Buda, 1836. (Eredeti Játékszín 6. Az Akadémia által jutalommal kitüntetett pályamű. Előadták Budán 1836. márc. 19.).
  • Szívhangok. U. ott, (1338. Versgyűjtemény.)
  • Az atyátlan; szomj. 5 felv. U. ott, 1839. (Eredeti Játékszín 7. akadémiai jutalommal kitüntetve).
  • Olympia. Drámai pályavirágok. Pest, 1839. (Ronow Ágnes, tört. dr. 3 szak. és Alkonyatkor, bohózat 3 felv.).
  • Hunyadi László. Tört. szomj. 5 felv. Buda, 1839. (Eredeti Játékszín 16. Akadémiától 100 arany jutalmat nyert pályamű).
  • Rágalom iskolája, vígj. 5 felv. Scheri-Brinsley Richard után angolból ford. U. ott, 1839. (Külföldi Játékszín 16. Előadták Pesten márc. 1., 31.).
  • A kénytelen király. vígj. 2 felv. Pest, 1840. (Nagy Ignác Színműtára II. köt. Először Pesten 1839. nov. 1.).
  • Úti tárca. Pest, 1844. hat kötet. (I. Déli Németföld. II. Rajnai út. III. Schweiz. IV. Németalföld és Belgium. V. Brittföld. VI. Páris).
  • Ügyvédi állapotok. Pozsony, 1848. (Országgyűlési röpirat).
  • Eszmék a magyar tudományosság, akadémia s iskolaügy körül. U. ott, 1848. (Röpirat a pozsonyi országgyűlésen).
  • Uti novellák. Pest, 1851. (Új és folyóiratokban megjelent 7 eredeti és 2 fordított beszély).
  • Az ősiség és egyéb bírtokviszonyokat rendező 1852. nov. 29. nyilt parancs ismertetése s magyarázata. U. ott, 1853. (2. átdolg. kiadás. U. ott, 1854. Az Akadémiánál Marcibányi jutalmat nyert. Németül: ford. Görgey István. Pest, 1853.).
  • Az ausztriai polgári perrendtartás. U. ott, 1853.
  • Példánytár; törvénykezési irománypéldák gyűjteménye. U. ott, 1853.
  • Az örökjog szövege jegyzetekkel. U. ott, 1853. (Új Törvénytár III.).
  • Örökösödés az ausztriai ált. törvénykönyv szerint, nevezetesen végrendeletekről és a hagyatékok tárgyalásáról, örökösödésrendi táblával s irománypéldákkal felvilágosítva. U. ott, 1854.
  • Elméleti és gyakorlati útmutató úrbéri ügyekben. U. ott, 1856. (Az Akadémiánál dicsérettel kitüntetve. Ism. M. Sajtó 135., 136., 152. sz.).
  • Magyar írók arcképei és életrajzai. U. ott, 1858. (40 író rövid élet- és jellemrajza; előbb a Vasárnapi Ujságban közölve).
  • A párbaj. Akadémiai értekezés. U. ott, 1865.
  • Zádor György m. akadémiai tag emlékezete. U. ott, 1870. (Értekezések a törv. tud. köréből I. 9.).
  • Szemle a magyar jogászgyűlések munkássága s eredményei felett. U. ott, 1872. (Értekezések a társ. tud. köréből II. 5.).
  • Felsőbüki Nagy Pál emlékezete. Bpest, 1874. (Értekezések a tört. tud. köréből III. 8.).
  • A szóbeliség, közvetlenség és nyilvánosság rendszere a polgári törvénykezésben magyar szempontból. U. ott, 1876. (Értek. a társ. tud. kör. IV. 3.).
  • Emlékbeszéd hódosi és kisdiói Sina Simon felett. U. ott, 1876. (Értek. a társ. tud. kör. IV. 4.).
  • Bertha Sándor emlékezete. U. ott, 1877. (Értek. a társ. tud. kör. IV. 8.).
  • Emlékbeszéd ... Fogarasi János r. tag felett. U. ott, 1879. (Ért. a társ. tud. kör V. 7.).
  • Emlékezés Zlinszky Imre I. tagra. U. ott, 1881. (Ért. a társ. tud. kör. VI. 11.).
  • Kormányformák az újkori társadalmakban. Írta Laveley Emil. Ford. s előszóval és jegyzetekkel ellátta. U. ott, 1881. (M. tud. Akadémia Könyvkiadó Vállalata III. sorozat).
  • Méhek. Epigrammok. Xeniák. Apró életképek és szatirák. U. ott, 1882. Irói föllépésem 50. éve alkalmából nagy részben régi dolgozatok).
  • Sötét időkből. Beszélyek. U. ott, (1882. M. Könyvesház 105., 106. XI. folyam 5., 6. Badics Ferenc előszavával. Először a 30-as és 40-es évek folyóirataiban ... ezentúl 3. kiadásban, 2-szor «Uti novellái» c. 1851.).
  • A magyar felsőház reformja. U. ott, 1882. (Ért. a társ. tud. kör. VII. 4.).
  • Emlékbeszéd Zsivora György felett. U. ott, 1885. (Emlékbeszédek II. 7.).
  • Fegyházi tanulmányok. I. Az illavai fegyház. U. ott, 1885. (Értekezések a társ. tud. kör. VIII. 2.).
  • Emlékezések a nemzetközi börtönügyi congressusra Rómában 1885. nov. 16-24. U. ott, 1886. (Értek. a társ. tud. kör. VIII. 8.).
  • A nők joga. Írta Gide Pál, ford. U. ott, 1886. Két kötet. (A m. tud. Akadémia Könyvkiadó Vállalata).
  • Berryer válogatott törvényszéki beszédei. Ford. Berryer élet- és jellemrajzával és zárszóval. U. ott, 1887. (M. tudom. Akadémia Könyvkiadó Vállalata).
  • Emlékbeszéd Zsoldos Ignác felett. U. ott, 1887. (Emlékbeszédek IV. 1.).
  • Emlékbeszéd Tanárky Gedeon felett. U. ott, 1888. (Emlékbeszédek V. 2.).
  • Fegyházi tanulmányok. A rab munka. U. ott, 1888. (Ért. a társ. tud. kör IX. 6.).
  • A visszaesés okairól és óvszereiről. U. ott, 1889. (Ért. a társ. tud. kör. X. 4.).
  • Emlékbeszéd Ökröss Bálint felett. U. ott, 1890. (Emlékbeszédek VI. 2.).
  • Rövid tartalmu szabadságvesztés-büntetések és a föltételes elítélés. U. ott, 1891. (Értek. a társ. tud. kör XI. 4.).
  • Emlékbeszéd Vajkay Károlyról. U. ott, 1894. (Emlékbeszédek VIII. 7.).

Kéziratban

A méreg, vígj. 2 felv. versekben; Mária Terézia essay (mutatvány a M. Salonban V. 1886. Mária Terézia házi életéből c.); Szilágyi Erzsébet, tört. rajz; Népnevelési törvényjavaslat alapelvei (1840-ből); Értekezés az öngyilkosságról; Emlékek és koszorúk. (Visszaemlékezések. Előkészületek a kir. Kuria történetéhez); A bírói függetlenségről; Voltaire szünnapjai, vígj. 2 felv. franciából ford. (előadatott először Pesten 1839. nov. 7.) és A rágalom, vígj. 5 felv. Scribe után ford.

Jegyzetek

  1. http://resolver.pim.hu/auth/PIM73149, Tóth Lőrinc, 2018. szeptember 12.
  2. BUDAPEST teljes UTCANÉVLEXIKONA. Sprinter Kiadó (2003) ISBN 963-9469-06-8

Források