„Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2015-34-2” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2015. augusztus 17., 09:02-kori változata

Jáki apátsági bazilika és a Szent Jakab-kápolna

A jáki templom, az egykori jáki bencés apátság monumentális bazilikája a magyarországi román stílusú építészet kiemelkedő, szinte szimbolikus alkotása. A hazai középkori nemzetségi monostorok kivételesen épen fennmaradt képviselője, amely művészi gazdagságával, a tájba mesterien illeszkedő elhelyezésével hívja fel magára a figyelmet.

A templom Szombathelytől 10 km-re délre, a Jáki-Sorok-patak völgyében fekvő falu központjában áll. A patak völgye fölé emelkedő dombság tetejére épült, ezért mind az északról, mind a keletről érkező utas már messziről megpillanthatja. Zömök tornyai imponálóan emelkednek a község fölé.

Stílusjegyei alapján 1220 körül alapíthatták. 1256-ban szentelték fel Szent György tiszteletére. Építés közben a terveke többször is módosíthatták, erről tanúskodnak a különféle szabálytalanságok. Történelme viharos: rongálta tűz, vihar és az oszmán hadsereg is, többször helyre kellett állítani. Utoljára 1896 és 1904 közt építették át Schulek Frigyes tervei alapján.

Leghíresebb része a befelé mélyülő, többszörösen tagolt bélletes főkapu, amit normann motívumok díszítenek. Fölötte a timpanonban Jézus látható angyalokkal és apostolokkal. A kapuépítmény homlokzatán a magyarországi román stílusú szobrászat ékkövei, Krisztus és a 12 apostol életnagyságú szobrai állnak lépcsőzetesen emelkedő, oszlopokkal elválasztott, karéjosan záródó fülkékben. A kapu két oldalán lévő fülkékben a gyermekét tartó Madonna, illetve az oroszlánnal küzdő Sámson szobra áll.

Budapest XIV. kerületében a Vajdahunyad vára részeként látható az ún. Jáki kápolna, amelynek csak a kapuja utánozza a jáki apátsági templomét.

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 {{kép|Jaki templomcivertanlegi1.jpg|méret=240px|szöveg=[[Jáki templom|Jáki apátsági bazilika]] és a [[Szent Jakab-kápolna]]}}
-A '''[[jáki templom]]''' az egykori [[ják]]i [[Bencések|bencés]] apátság monumentális [[Bazilika|bazilikája]] a magyarországi [[romanika|román stílusú]] építészet kiemelkedő, szinte szimbolikus alkotása. A hazai [[középkor]]i nemzetségi monostorok egyedülálló épségben fennmaradt képviselője, mely művészi gazdagságával, a táj képébe illeszkedő mesteri elhelyezésével hívja fel magára a figyelmet.
+A '''[[jáki templom]]''', az egykori [[ják]]i [[bencések|bencés]] apátság monumentális [[bazilika|bazilikája]] a magyarországi [[romanika|román stílusú]] építészet kiemelkedő, szinte szimbolikus alkotása. A hazai [[középkor]]i nemzetségi monostorok kivételesen épen fennmaradt képviselője, amely művészi gazdagságával, a tájba mesterien illeszkedő elhelyezésével hívja fel magára a figyelmet.
-A templom [[Szombathely]]től 10 km-re délre, a Jáki-Sorok-patak völgyében fekvő falu központjában helyezkedik el. A művészi alkotás a patak völgye fölé emelkedő dombság tetejére épült, ezért mind az északról, mind a keletről érkező utas már messziről megpillanthatja. Zömök tornyai imponálóan emelkednek a község fölé.
+A templom [[Szombathely]]től 10 km-re délre, a Jáki-Sorok-patak völgyében fekvő falu központjában áll. A patak völgye fölé emelkedő dombság tetejére épült, ezért mind az északról, mind a keletről érkező utas már messziről megpillanthatja. Zömök tornyai imponálóan emelkednek a község fölé.
-Stílusjegyei alapján 1220 körül alapíthatták, és [[1256]]-ban szentelték fel, [[Szent György]] tiszteletére. Építése során több alkalommal is változtathattak a terveken, erről tanúskodnak a különféle szabálytalanságok. Történelme viharos: tűz, vihar és az oszmán hadsereg is megrongálta, többször helyre kellett állítani. Az utolsó nagy átépítés 1896 és 1904 közt zajlott, [[Schulek Frigyes]] tervei alapján.
+Stílusjegyei alapján 1220 körül alapíthatták. [[1256]]-ban szentelték fel [[Szent György]] tiszteletére. Építés közben a terveke többször is módosíthatták, erről tanúskodnak a különféle szabálytalanságok. Történelme viharos: rongálta tűz, vihar és az oszmán hadsereg is, többször helyre kellett állítani. Utoljára 1896 és 1904 közt építették át [[Schulek Frigyes]] tervei alapján.
-Leghíresebb része a befelé mélyülő, többszörösen tagolt [[bélletes kapu|bélletes főkapu]], melyet normann motívumok díszítenek, fölötte a [[timpanon]]ban [[Jézus]] látható angyalokkal és [[apostol]]okkal. A kapuépítmény homlokzatán a magyarországi román stílusú szobrászat ékkövei, Krisztus és a 12 apostol lépcsőzetesen emelkedő, oszlopokkal elválasztott karéjos záródású fülkékben álló életnagyságú szobrai. A kapu két oldalán lévő fülkékben a gyermekét tartó [[Szűz Mária|Madonna]] és az oroszlánnal küzdő [[Sámson (bíró)|Sámson]] szobrai állnak.
+Leghíresebb része a befelé mélyülő, többszörösen tagolt [[bélletes kapu|bélletes főkapu]], amit normann motívumok díszítenek. Fölötte a [[timpanon]]ban [[Jézus]] látható angyalokkal és [[apostol]]okkal. A kapuépítmény homlokzatán a magyarországi román stílusú szobrászat ékkövei, Krisztus és a 12 apostol életnagyságú szobrai állnak lépcsőzetesen emelkedő, oszlopokkal elválasztott, karéjosan záródó fülkékben. A kapu két oldalán lévő fülkékben a gyermekét tartó [[Szűz Mária|Madonna]], illetve az oroszlánnal küzdő [[Sámson (bíró)|Sámson]] szobra áll.
-[[Budapest XIV. kerülete|Budapest XIV. kerületében]] a [[Vajdahunyad vára]] részeként látható az ún. Jáki kápolna, amelynek csak a kapuja utánozza a jáki apátsági templomot.
+[[Budapest XIV. kerülete|Budapest XIV. kerületében]] a [[Vajdahunyad vára]] részeként látható az ún. Jáki kápolna, amelynek csak a kapuja utánozza a jáki apátsági templomét.