„Pentium Pro” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Informatikai portál AWB |
javítás |
||
15. sor: | 15. sor: | ||
|weboldal = http://ark.intel.com/products/family/2024/Intel-Pentium-Pro-Processor |
|weboldal = http://ark.intel.com/products/family/2024/Intel-Pentium-Pro-Processor |
||
}} |
}} |
||
A '''Pentium Pro''' az [[Intel]] által kifejlesztett, és 1995 novemberében bemutatott x86-os, hatodik generációs [[mikroprocesszor]]-család. Eredetileg szerverekben való felhasználásra tervezték, emiatt nem lett annyira közismert, mint az előd [[Pentium|Pentium I]], vagy az utód [[Pentium II]]. |
A '''Pentium Pro''' az [[Intel]] által kifejlesztett, és [[1995]] novemberében bemutatott x86-os, hatodik generációs [[mikroprocesszor]]-család. Eredetileg szerverekben való felhasználásra tervezték, emiatt nem lett annyira közismert, mint az előd [[Pentium|Pentium I]], vagy az utód [[Pentium II]]. |
||
== Architektúra == |
== Architektúra == |
||
A Pentium Pro sok változást hozott a Pentium I-hez képest architekturális szempontból. Ez volt az első kereskedelmi forgalomban elérhető CPU, ami az utasításokat [[RISC]]-szerű mikroutasításokká fordította le, majd ezeket nagy sebességgel hajtotta végre. Az 1995-ben bemutatott, első |
A Pentium Pro sok változást hozott a Pentium I-hez képest architekturális szempontból. Ez volt az első kereskedelmi forgalomban elérhető CPU, ami az utasításokat [[RISC]]-szerű mikroutasításokká fordította le, majd ezeket nagy sebességgel hajtotta végre. Az 1995-ben bemutatott, első processzorok {{szám|150|MHz}}-es órajellel bírtak és 500 nanométeres technológiával készültek, míg az utolsókat {{szám|200|MHz}}-en, és {{szám|350|nm}}-es csíkszélességgel gyártották. Ez volt az első processzorcsalád, aminek L2-es [[gyorsítótár]]át már a processzor lapkájára integrálták, az addigi alaplapi helyett, így annak sebessége a processzor magjáéval azonos lett, nagymértékben hozzájárulva a teljesítmény növekedéséhez. A futószalagok számát is megnövelték ötről 14-re. 36 bites szélességben, maximum 64 GB memóriát képes megcímezni, továbbá egy alaplapon akár négy processzor is dolgozhat párhuzamosan. A spekulatív utasítás-végrehajtás és a [[regiszterátnevezés]] ennél a processzornál jelent meg először az x86-os processzorok között, ami szintén nagyban növelte a teljesítményt.<ref>{{cite web | url= http://www.intel.com/support/processors/pentiumpro/sb/CS-023719.htm | title=Intel Pentium Pro processors - Datasheets, 2010-08-17}}</ref> |
||
=== Specifikációk === |
=== Specifikációk === |
||
24. sor: | 24. sor: | ||
{| class="wikitable" |
{| class="wikitable" |
||
|- |
|- |
||
! Név !! Bevezetés éve !! Mag órajele !! Tranzisztorok száma |
! Név !! Bevezetés éve !! Mag órajele !! Tranzisztorok száma<br />milliókban (CPU + L2) !! L2 mérete |
||
|- |
|- |
||
| Pentium Pro 150 || 1995 || 150 |
| Pentium Pro 150 || 1995 || {{szám|150|MHz}} || 5,5 + 15,5 || 256 KiB |
||
|- |
|- |
||
| Pentium Pro 166 || 1995 || 166 |
| Pentium Pro 166 || 1995 || {{szám|166|MHz}} || 5,5 + 31 || 512 KiB |
||
|- |
|- |
||
| Pentium Pro 180 || 1995 || 180 |
| Pentium Pro 180 || 1995 || {{szám|180|MHz}} || 5,5 + 15,5 || 256 KiB |
||
|- |
|- |
||
| Pentium Pro 200 (256 KB) || 1995 || 200 |
| Pentium Pro 200 (256 KB) || 1995 || {{szám|200|MHz}} || 5,5 + 15,5 || 256 KiB |
||
|- |
|- |
||
| Pentium Pro 200 (512 KB) || 1996 || 200 |
| Pentium Pro 200 (512 KB) || 1996 || {{szám|200|Mhz}} || 5,5 + 31 || 512 KiB |
||
|- |
|- |
||
| Pentium Pro 200 (1 MB) || 1997 || 200 |
| Pentium Pro 200 (1 MB) || 1997 || {{szám|200|Mhz}} || 5,5 + 62 || 1 MiB |
||
|} |
|} |
||
Az összes processzor 64 bit széles adatbusszal rendelkezik, és 16 |
Az összes processzor 64 bit széles adatbusszal rendelkezik, és 16 KiB-os L1 [[gyorsítótár]]ral.<ref>{{cite web | url=http://www.pcguide.com/ref/cpu/fam/g6PPro-c.html | title=Intel Pentium Pro "P6", 2010-08-17}}</ref> |
||
== Utóélet == |
== Utóélet == |
||
1998-ban az Intel kiadta a 300/333 Mhz-es Pentium II Overdrive-okat, abból a szándékból, hogy leváltja vele a Pentium Pro-kat. Ezek bár 512 |
1998-ban az Intel kiadta a 300/333 Mhz-es Pentium II Overdrive-okat, abból a szándékból, hogy leváltja vele a Pentium Pro-kat. Ezek bár 512 KiB gyorsítótárral rendelkeztek, viszont csak 2 processzor működhetett párhuzamosan, így ez a processzor nem mutatta fel a Pentium Pro-k összes előnyét. |
||
== Jegyzetek == |
|||
{{Jegyzetek}} |
|||
== Források == |
== Források == |
||
{{források}} |
{{források}} |
||
== További információk == |
|||
== Kapcsolódó szócikkek == |
|||
*[[AMD K5]] – egy 1996-os konkurens, amely belsőleg szintén RISC utasításokat használ |
|||
{{Intel processzorok}} |
{{Intel processzorok}} |
A lap 2015. augusztus 16., 13:40-kori változata
Pentium Pro | |
Gyártás | 1995. november 1. - 1998 |
Tervező | Intel |
Gyártó | Intel |
Max CPU órajel | 150 MHz - 200 MHz |
FSB sebességek | 60 MHz, 66 MHz |
Gyártás technológia méret | 0,50 µm - 0,35 µm |
Utasításkészlet | x86 |
Mikroarchitektúra | P6 |
Magok száma | 1 |
Tokozás | Socket 8 |
Előd | Pentium I |
Utód | Pentium II |
A Pentium Pro weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Pentium Pro témájú médiaállományokat. |
A Pentium Pro az Intel által kifejlesztett, és 1995 novemberében bemutatott x86-os, hatodik generációs mikroprocesszor-család. Eredetileg szerverekben való felhasználásra tervezték, emiatt nem lett annyira közismert, mint az előd Pentium I, vagy az utód Pentium II.
Architektúra
A Pentium Pro sok változást hozott a Pentium I-hez képest architekturális szempontból. Ez volt az első kereskedelmi forgalomban elérhető CPU, ami az utasításokat RISC-szerű mikroutasításokká fordította le, majd ezeket nagy sebességgel hajtotta végre. Az 1995-ben bemutatott, első processzorok 150 MHz-es órajellel bírtak és 500 nanométeres technológiával készültek, míg az utolsókat 200 MHz-en, és 350 nm-es csíkszélességgel gyártották. Ez volt az első processzorcsalád, aminek L2-es gyorsítótárát már a processzor lapkájára integrálták, az addigi alaplapi helyett, így annak sebessége a processzor magjáéval azonos lett, nagymértékben hozzájárulva a teljesítmény növekedéséhez. A futószalagok számát is megnövelték ötről 14-re. 36 bites szélességben, maximum 64 GB memóriát képes megcímezni, továbbá egy alaplapon akár négy processzor is dolgozhat párhuzamosan. A spekulatív utasítás-végrehajtás és a regiszterátnevezés ennél a processzornál jelent meg először az x86-os processzorok között, ami szintén nagyban növelte a teljesítményt.[1]
Specifikációk
A Pentium Pro családban összesen 6-féle processzor jelent meg:
Név | Bevezetés éve | Mag órajele | Tranzisztorok száma milliókban (CPU + L2) |
L2 mérete |
---|---|---|---|---|
Pentium Pro 150 | 1995 | 150 MHz | 5,5 + 15,5 | 256 KiB |
Pentium Pro 166 | 1995 | 166 MHz | 5,5 + 31 | 512 KiB |
Pentium Pro 180 | 1995 | 180 MHz | 5,5 + 15,5 | 256 KiB |
Pentium Pro 200 (256 KB) | 1995 | 200 MHz | 5,5 + 15,5 | 256 KiB |
Pentium Pro 200 (512 KB) | 1996 | 200 Mhz | 5,5 + 31 | 512 KiB |
Pentium Pro 200 (1 MB) | 1997 | 200 Mhz | 5,5 + 62 | 1 MiB |
Az összes processzor 64 bit széles adatbusszal rendelkezik, és 16 KiB-os L1 gyorsítótárral.[2]
Utóélet
1998-ban az Intel kiadta a 300/333 Mhz-es Pentium II Overdrive-okat, abból a szándékból, hogy leváltja vele a Pentium Pro-kat. Ezek bár 512 KiB gyorsítótárral rendelkeztek, viszont csak 2 processzor működhetett párhuzamosan, így ez a processzor nem mutatta fel a Pentium Pro-k összes előnyét.
Jegyzetek
Források
További információk
Kapcsolódó szócikkek
- AMD K5 – egy 1996-os konkurens, amely belsőleg szintén RISC utasításokat használ