„Felcsút” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Sonka (vitalap | szerkesztései)
802 szerkesztés
Vegacan (vitalap | szerkesztései)
34 szerkesztés
Magyari+Endresz link; vasútvonal mondat jav
33. sor: 33. sor:
Első írásos említése 1269-ből származik, nevét a Csút személynévből származtatják. A község területéről bronzkori és római kori leletek is előkerültek. A középkorban a legnagyobb birtokosai a fehérvári keresztes lovagok voltak, a török idők után került a pálos rend tulajdonába. Középkori pusztatemploma ezidőtájt pusztulhatott el.<ref>Nagy Lajos 1966: Pusztatemplomok Fejér megyében. Alba Regia 6-7 C, 175; Farkas Gábor 1977: Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11, 210-211.</ref> Több kutató Felcsút területére, vagy környékére helyezte a középkori Berencse nevű elpusztult falut is.<ref>Schmidtmayer Richárd 2008: Tatabánya középkori elődtelepüléseinek története az írott források tükrében. Komárom - Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 13-14, 86-89.</ref> 1542-ben a helyi lakosság a katonaság ellen panaszkodott.<ref>[[Buzási János]] 1977: Haus- Hof- und Staatsarchiv, Bécs - Ungarische Akten - Allgemeine Akten - Tematikus repertórium. Levéltári leltárak 70, 26, 28.</ref> Feltételezhető hogy a [[Sávoly (egyértelműsítő lap)|sávolyi]] vagy sarvoli nemesek Felcsútra költöztek és innen ered a két település névegyeztetése.<ref>[[Nagy Lajos]] 1966: Pusztatemplomok Fejér megyében. Alba Regia 6-7, 175.</ref>
Első írásos említése 1269-ből származik, nevét a Csút személynévből származtatják. A község területéről bronzkori és római kori leletek is előkerültek. A középkorban a legnagyobb birtokosai a fehérvári keresztes lovagok voltak, a török idők után került a pálos rend tulajdonába. Középkori pusztatemploma ezidőtájt pusztulhatott el.<ref>Nagy Lajos 1966: Pusztatemplomok Fejér megyében. Alba Regia 6-7 C, 175; Farkas Gábor 1977: Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11, 210-211.</ref> Több kutató Felcsút területére, vagy környékére helyezte a középkori Berencse nevű elpusztult falut is.<ref>Schmidtmayer Richárd 2008: Tatabánya középkori elődtelepüléseinek története az írott források tükrében. Komárom - Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 13-14, 86-89.</ref> 1542-ben a helyi lakosság a katonaság ellen panaszkodott.<ref>[[Buzási János]] 1977: Haus- Hof- und Staatsarchiv, Bécs - Ungarische Akten - Allgemeine Akten - Tematikus repertórium. Levéltári leltárak 70, 26, 28.</ref> Feltételezhető hogy a [[Sávoly (egyértelműsítő lap)|sávolyi]] vagy sarvoli nemesek Felcsútra költöztek és innen ered a két település névegyeztetése.<ref>[[Nagy Lajos]] 1966: Pusztatemplomok Fejér megyében. Alba Regia 6-7, 175.</ref>


1716-ban a faluba új telepesek érkeztek.<ref>Fejér vm. közgyűlési jegyzőkönyvei 1716, 71; [[Nagy Lajos (történész)|Nagy Lajos]] 1960: Adalékok a Fejér megyei jobbágyság történetéhez (1543–1768). Alba Regia 1 C, 89.</ref> 1778-1788 között a Gányi család pereskedett itteni birtokaiért.<ref>Bakács István, Dávid Lászlóné 1969: P szekció - Kisebb családi és személyi fondok 2 - Repertórium. [http://mol.arcanum.hu/digilib/opt/a091001.htm?v=pdf&a=start Levéltári leltárak 47, 293.]</ref> Egyházlátogatási jegyzőkönyvekben az 1805-ös, 1818-as, 1839-es és 1869-es évben szerepel.<ref>Nagy Lajos 1958: A Székesfehérvári püspökség levéltára. Levéltári leltárak 6. Budapest, 59, 116, 125.</ref> Klasszicista stílusú római katolikus plébániatemploma 1828 és 1840 között épült fel, oltárképe Dorfmeister István alkotása. A református templom 1895-ben készült el, a Községházát 1906-ban adták át. Jelentős előrelépés volt életében, az azóta már nem üzemelő. vasútvonal megépítése. A Tanácsköztársaság bukása után Felcsút átmenetileg román megszállás alá került. 1931. július 16-án a település határában ért földet repülőgépével az Atlanti-óceán átrepülése után Magyar Sándor és Endresz György. Útjukkal a trianoni békedöntés igazságtalanságaira próbálták felhívni a világ közvéleményének figyelmét. A falu történetének feldolgozásához fontos kiindulópont a levéltári anyag, sajnos a Fejér Megyei Levéltárban a falura vonatkozó külön közigazgatási iratanyag csak 1856-tól maradt fenn.<ref>Gácsi Varga Krisztina 2001: Magyarország levéltárai, 125.</ref>
1716-ban a faluba új telepesek érkeztek.<ref>Fejér vm. közgyűlési jegyzőkönyvei 1716, 71; [[Nagy Lajos (történész)|Nagy Lajos]] 1960: Adalékok a Fejér megyei jobbágyság történetéhez (1543–1768). Alba Regia 1 C, 89.</ref> 1778-1788 között a Gányi család pereskedett itteni birtokaiért.<ref>Bakács István, Dávid Lászlóné 1969: P szekció - Kisebb családi és személyi fondok 2 - Repertórium. [http://mol.arcanum.hu/digilib/opt/a091001.htm?v=pdf&a=start Levéltári leltárak 47, 293.]</ref> Egyházlátogatási jegyzőkönyvekben az 1805-ös, 1818-as, 1839-es és 1869-es évben szerepel.<ref>Nagy Lajos 1958: A Székesfehérvári püspökség levéltára. Levéltári leltárak 6. Budapest, 59, 116, 125.</ref> Klasszicista stílusú római katolikus plébániatemploma 1828 és 1840 között épült fel, oltárképe Dorfmeister István alkotása. A református templom 1895-ben készült el, a Községházát 1906-ban adták át. Jelentős előrelépés volt az azóta már nem üzemelő vasútvonal megépítése. A Tanácsköztársaság bukása után Felcsút átmenetileg román megszállás alá került. 1931. július 16-án a település határában ért földet repülőgépével az Atlanti-óceán átrepülése után [[Magyar_Sándor_(navigátor)|Magyar Sándor]] és [[Endresz György]]. Útjukkal a trianoni békedöntés igazságtalanságaira próbálták felhívni a világ közvéleményének figyelmét. A falu történetének feldolgozásához fontos kiindulópont a levéltári anyag, sajnos a Fejér Megyei Levéltárban a falura vonatkozó külön közigazgatási iratanyag csak 1856-tól maradt fenn.<ref>Gácsi Varga Krisztina 2001: Magyarország levéltárai, 125.</ref>


A szovjet csapatok 1944. december 24-én érték el a községet. A közelben húzódó front miatt sokan elmenekültek, a falu csak 1945 március végén - április elején népesült be újra. A harcok alatt a katolikus iskola berendezése nagyrészt, a református iskoláé pedig teljesen megsemmisült. 1945 tavaszán kezdetét vehette a tanítás, a szorgalmi időszakot meghosszabbították július közepéig, így a tankötelesek nem vesztettek évet.
A szovjet csapatok 1944. december 24-én érték el a községet. A közelben húzódó front miatt sokan elmenekültek, a falu csak 1945 március végén - április elején népesült be újra. A harcok alatt a katolikus iskola berendezése nagyrészt, a református iskoláé pedig teljesen megsemmisült. 1945 tavaszán kezdetét vehette a tanítás, a szorgalmi időszakot meghosszabbították július közepéig, így a tankötelesek nem vesztettek évet.

A lap 2015. augusztus 16., 12:12-kori változata

Felcsút
Felcsút címere
Felcsút címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeFejér
JárásBicskei
Jogállásközség
PolgármesterMészáros Lőrinc[1]
JegyzőDr. Sissa András
Irányítószám8086
Körzethívószám22
Népesség
Teljes népesség1888 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség81,24 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság185[3] m
Terület22,02 km²
Földrajzi nagytájDunántúli-középhegység[4][5]
Földrajzi középtájDunazug-hegyvidék[4][5]
Földrajzi kistájEtyeki-dombság[4][5]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 27′ 20″, k. h. 18° 35′ 05″Koordináták: é. sz. 47° 27′ 20″, k. h. 18° 35′ 05″
Felcsút (Fejér vármegye)
Felcsút
Felcsút
Pozíció Fejér vármegye térképén
Felcsút weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Felcsút témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Endresz György és Magyar Sándor emlékműve

Felcsút község Fejér megyében, a Bicskei járásban.

Fekvése

A falu főutcája a 811-es főút, mely Székesfehérvárt köti össze a településsel.

Településrésze Szúnyogpuszta, mely Felcsút centrumától 2 kilométerre fekszik, nyugati irányban. 2011-es adatok szerint Szúnyogpuszta lakónépessége 62 fő, a lakások száma 15.[6] Szúnyogpusztán az őstermelő Pák-To Kft. telephelye üzemel. A Pák-To Kft. étkezési tyúktojástermeléssel előállításával és értékesítésével foglalkozik.[7]

Története

Első írásos említése 1269-ből származik, nevét a Csút személynévből származtatják. A község területéről bronzkori és római kori leletek is előkerültek. A középkorban a legnagyobb birtokosai a fehérvári keresztes lovagok voltak, a török idők után került a pálos rend tulajdonába. Középkori pusztatemploma ezidőtájt pusztulhatott el.[8] Több kutató Felcsút területére, vagy környékére helyezte a középkori Berencse nevű elpusztult falut is.[9] 1542-ben a helyi lakosság a katonaság ellen panaszkodott.[10] Feltételezhető hogy a sávolyi vagy sarvoli nemesek Felcsútra költöztek és innen ered a két település névegyeztetése.[11]

1716-ban a faluba új telepesek érkeztek.[12] 1778-1788 között a Gányi család pereskedett itteni birtokaiért.[13] Egyházlátogatási jegyzőkönyvekben az 1805-ös, 1818-as, 1839-es és 1869-es évben szerepel.[14] Klasszicista stílusú római katolikus plébániatemploma 1828 és 1840 között épült fel, oltárképe Dorfmeister István alkotása. A református templom 1895-ben készült el, a Községházát 1906-ban adták át. Jelentős előrelépés volt az azóta már nem üzemelő vasútvonal megépítése. A Tanácsköztársaság bukása után Felcsút átmenetileg román megszállás alá került. 1931. július 16-án a település határában ért földet repülőgépével az Atlanti-óceán átrepülése után Magyar Sándor és Endresz György. Útjukkal a trianoni békedöntés igazságtalanságaira próbálták felhívni a világ közvéleményének figyelmét. A falu történetének feldolgozásához fontos kiindulópont a levéltári anyag, sajnos a Fejér Megyei Levéltárban a falura vonatkozó külön közigazgatási iratanyag csak 1856-tól maradt fenn.[15]

A szovjet csapatok 1944. december 24-én érték el a községet. A közelben húzódó front miatt sokan elmenekültek, a falu csak 1945 március végén - április elején népesült be újra. A harcok alatt a katolikus iskola berendezése nagyrészt, a református iskoláé pedig teljesen megsemmisült. 1945 tavaszán kezdetét vehette a tanítás, a szorgalmi időszakot meghosszabbították július közepéig, így a tankötelesek nem vesztettek évet.

Az 1945-ös földosztás során a község lakosság 148 házhelyhez jutott, melyből 122-t épített be. Felcsút a rendszerváltás után jelentős fejlődésnek indult, kiépültek illetve megújultak közművei és intézményei, 2000 őszén került átadásra a Sportcsarnok.

A település múltjának emlékeivel a Helytörténeti Múzeumban ismerkedhetünk meg, a község horgásztava kedvelt kirándulóhely.

Gazdasági helyzete

2009-ben Felcsút volt az egy főre jutó havi jövedelem alapján a leggazdagabb magyarországi település 171 092 forinttal, megelőzve Budapest II. kerületét, valamint a harmadik helyezett XII. kerületet. 2008-ban Felcsút még csak a 336. helyen állt.

A CID Cég-Info Kft. szerint valószínű, hogy Felcsútot néhány új, magasan adózó vállalkozói adófizető adatai emelték az átlagjövedelmet mutató rangsor első helyére.[16] A Heti Válasz oknyomozó írása alapján pedig a megoldás kulcsa nem más, mint a 2009 októberében felújított Kastély óvoda.[17]

Nevezetességei

Nevezetes személyek

Jegyzetek

  1. ↑ Felcsút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 13.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Felcsút, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 4.)
  4. ↑ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  5. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  6. ↑ A Magyar Köztársaság Helységnévtára, 2011 (magyar nyelven) (php). Központi Statisztikai Hivatal, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2012. július 5.)
  7. ↑ Pák-to Kft. (magyar nyelven) (html). Cylex Tudakozó. (Hozzáférés: 2012. július 5.)
  8. ↑ Nagy Lajos 1966: Pusztatemplomok Fejér megyében. Alba Regia 6-7 C, 175; Farkas Gábor 1977: Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11, 210-211.
  9. ↑ Schmidtmayer Richárd 2008: Tatabánya középkori elődtelepüléseinek története az írott források tükrében. Komárom - Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 13-14, 86-89.
  10. ↑ Buzási János 1977: Haus- Hof- und Staatsarchiv, Bécs - Ungarische Akten - Allgemeine Akten - Tematikus repertórium. Levéltári leltárak 70, 26, 28.
  11. ↑ Nagy Lajos 1966: Pusztatemplomok Fejér megyében. Alba Regia 6-7, 175.
  12. ↑ Fejér vm. közgyűlési jegyzőkönyvei 1716, 71; Nagy Lajos 1960: Adalékok a Fejér megyei jobbágyság történetéhez (1543–1768). Alba Regia 1 C, 89.
  13. ↑ Bakács István, Dávid Lászlóné 1969: P szekció - Kisebb családi és személyi fondok 2 - Repertórium. Levéltári leltárak 47, 293.
  14. ↑ Nagy Lajos 1958: A Székesfehérvári püspökség levéltára. Levéltári leltárak 6. Budapest, 59, 116, 125.
  15. ↑ Gácsi Varga Krisztina 2001: Magyarország levéltárai, 125.
  16. ↑ felcsuton_jobban_keresnek_mint_a_rozsadombon. piacesprofit.hu. (Hozzáférés: 2010. június 5.)
  17. ↑ felcsut_titokzatos_milliardosa. valasz.hu. (Hozzáférés: 2010. augusztus 1.)

Források

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Felcsút&oldid=16385577”