„Kabócák” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Hello world (vitalap | szerkesztései)
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
45. sor: 45. sor:
== Életmódjuk, élőhelyük ==
== Életmódjuk, élőhelyük ==


A fajok többsége röpképes (rövid távon gyorsan repül), valamennyi a szárazföldön él. Leginkább a [[forró égöv]]i vidékeket kedvelik, a mérsékelt övben a szőlőtermesztés határán túl nem mennek. A déli napfényben hangadó hártyáikat rezegtetve igen élénken, éles, cirregő hangon ciripelnek. Magyarországon is elterjedt az utóbbi években, főleg a Nyugat-Dunántúl enyhébb éghajlatú tájain.


Többnyire a fákon tartózkodnak, igen óvatosak.
Többnyire a fákon tartózkodnak a kapócák, igen óvatosak a kapócák


Szipókáikkal megszúrják a fák leveleit és gallyait, és ezek nedveit szívják. A föl nem szívott nedv a levegőn tömörül; ebből lesz az úgynevezett manna-cukor.
Szipuáikkal megcupákolják a fák leveleit és gallyait, és ezek nedveit szipuá. A föl nem szipuá nedv a levegőn tömörül; ebből lesz az úgynevezett manna-szipuá cupák.


Lárváik növények gyökereibe bújnak, és azok nedveit szívogatva, több vedléssel nőnek fel. A kifejlett lárva először kimászik a föld felszínére, és ott reped fel hátán a bőr, hogy előbújjon belőle a kifejlett, ekkor még halványzöld kabóca.
Lárváik növények gyökereibe bújnak, és azok nedveit szívogatva, több vedléssel nőnek fel. A kifejlett lárva először kimászik a föld felszínére, és ott reped fel hátán a bőr, hogy előbújjon belőle a kifejlett, ekkor még halványzöld kapóca.


== Galéria ==
== Galéria ==

A lap 2015. augusztus 14., 20:58-kori változata

Kabócák
Tibicen linnei
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Öregrend: Paraneoptera
Rend: Félfedelesszárnyúak (Hemiptera)
Alrend: Színkabócák (Auchenorrhyncha)
Alrendág: Cicadomorpha
Öregcsalád: Cicadoidea
Család: Cicadidae
Westwood, 1840
Alcsaládok

Lásd még a szövegben

Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kabócák témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kabócák témájú kategóriát.

A kabócák (Cicadidae) a félfedelesszárnyúak (Hemiptera) rendjében a színkabócák (Auchenorrhyncha) alrendjének egyik rovarcsaládja közel 30 000 eddig leírt fajjal (Soós, 1954).

Elterjedésük

A kabócák az egész földön elterjedtek (Nickel et al., 2002). A Kárpát-medencében közel 600 fajuk él; a legismertebbek a mannakabóca (Cicada orni) és az óriás kabóca (Cicada plebeja). Az előbbi szúrásával a manna-cukrot adja, az utóbbi a legnagyobb európai faj.

Megjelenésük, felépítésük

Rövid fejük merőlegesen áll, a homlokuk duzzadt. Mellső szárnyaik a hátsóknál hosszabbak, hártyásak. Testük jellegzetesen ék alakú, hengeres. Vannak közöttük egészen aprók (2 mm körüliek), de a trópusokon 11 cm-nél hosszabb fajaik is élnek (Holzinger, 2002).

A Kárpát-medencei fajok többsége nem éri el a 10 mm-t sem, de legnagyobb itteni képviselőik, az énekes kabócák (Cicadinae alcsalád) hossza az 1–4 cm tartományba esik (Sáringer, 1989).

Szájszervük szúró-szívó jellegű.

A hímek ivarszervei a kilencedik potrohszelvényen helyezkednek el, alakjuk rendszerint a fajra jellemző és így elkülönítő bélyeg. A nőstények tojócsöve fűrészes: ezzel vágják fel a növény szövetét, hogy elhelyezhessék benne petéiket.

Hangadó készülékük a test oldalán, az első haslemezen kifejlődött finom hártyácskák sora. Ez mindkét ivar egyedeinél megtalálható, de a nőstényeké csenevész.

Életmódjuk, élőhelyük

Többnyire a fákon tartózkodnak a kapócák, igen óvatosak a kapócák

Szipuáikkal megcupákolják a fák leveleit és gallyait, és ezek nedveit szipuá. A föl nem szipuá nedv a levegőn tömörül; ebből lesz az úgynevezett manna-szipuá cupák.

Lárváik növények gyökereibe bújnak, és azok nedveit szívogatva, több vedléssel nőnek fel. A kifejlett lárva először kimászik a föld felszínére, és ott reped fel hátán a bőr, hogy előbújjon belőle a kifejlett, ekkor még halványzöld kapóca.

Galéria

Források

    • Bleicher Krisztina "Kabóca-együttesek (Auchenorrhyncha) faunisztikai és szerkezeti vizsgálata alma- és körteültetvényekben" doktori értekezése
    • Michael Chinery, Gordon Riley: Ízeltlábúak. Gondolat Kiadó, Fürkész könyvek. Budapest, 1991. ISSN 0237–4935 ISBN 963-282-451-2