„Peter Behrens (építész)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
4. sor: 4. sor:
Alapító tagja volt a müncheni [[Vereinigte Werkstátten]] műhelycsoportnak, üvegtárgyakat tervezett. Első épülete, az 1901-es ''darmstadti lakóház"'', racionális jellegén kívül [[Henry van de Velde]] és [[Charles Rennie Mackintosh]] hatásáról árulkodik. 1907-ben a német ''AEG (Allgemeine Elektricitáts-Gesellschaft)'' formatervezője és építésze lett. Kötelezettségei kis- és nagyléptékű feladatokra terjedtek ki, gyáraktól az elektromos termékekig, beleértve a lámpákat és a tűzhelyeket is. Funkcionálisan megoldott ''AEG turbinaüzeménél'' (Berlin, 1908-1909) hatalmas tér áthidalására alkalmazta az acélt és üveget ésaz acélteget és ; ezzel elősegítette, hogy az építészek a múlt dekoratív stílusaitól felszabaduljanak.<ref>Művészlex. 1.45.<<ref/>
Alapító tagja volt a müncheni [[Vereinigte Werkstátten]] műhelycsoportnak, üvegtárgyakat tervezett. Első épülete, az 1901-es ''darmstadti lakóház"'', racionális jellegén kívül [[Henry van de Velde]] és [[Charles Rennie Mackintosh]] hatásáról árulkodik. 1907-ben a német ''AEG (Allgemeine Elektricitáts-Gesellschaft)'' formatervezője és építésze lett. Kötelezettségei kis- és nagyléptékű feladatokra terjedtek ki, gyáraktól az elektromos termékekig, beleértve a lámpákat és a tűzhelyeket is. Funkcionálisan megoldott ''AEG turbinaüzeménél'' (Berlin, 1908-1909) hatalmas tér áthidalására alkalmazta az acélt és üveget ésaz acélteget és ; ezzel elősegítette, hogy az építészek a múlt dekoratív stílusaitól felszabaduljanak.<ref>Művészlex. 1.45.<<ref/>


1914 után expresszionista épületeket tervezett, a ''[[Höchst am Main]]-i festőműhelynél (1920-25) acélvázas szerkezetet téglával töltött ki''. A tekintéIyes hivatalokhoz egyfajta klasszikus stílust alkalmazott ''([[Düsseldorf]], Mannesmann gyár épületei'', 1913-23). Az ''Állami Dohányigazgatóság (Ausztria, Linz, 1930)'' már a nemzetközi stílus példája. Az üveg és az acél építészeti hasznosításában úttörő volt, arányérzéke viszont lényegében klasszikus. <ref> Sembach<íííííííííí6ref> Ez utóbbit példázza a ''Schlachtensee melletti vidéki ház tömör szerkezeti falaival (1920, Berlin)'' és a Taunus hegységben épült luxusvilla (1932, [[Frankfurt am Main]] szomszédságában). Klasszikus szemlélete miatt nem használt olyan kötetlen tervezési módszereket, mint [[Le Corbusier]] vagy [[Mies van der Rohe]].
1914 után expresszionista épületeket tervezett, a ''[[Höchst am Main]]-i festőműhelynél (1920-25) acélvázas szerkezetet téglával töltött ki''. A tekintéIyes hivatalokhoz egyfajta klasszikus stílust alkalmazott ''([[Düsseldorf]], Mannesmann gyár épületei'', 1913-23). Az ''Állami Dohányigazgatóság (Ausztria, Linz, 1930)'' már a nemzetközi stílus példája. Az üveg és az acél építészeti hasznosításában úttörő volt, arányérzéke viszont lényegében klasszikus. <ref> Sembach</ref> Ez utóbbit példázza a ''Schlachtensee melletti vidéki ház tömör szerkezeti falaival (1920, Berlin)'' és a Taunus hegységben épült luxusvilla (1932, [[Frankfurt am Main]] szomszédságában). Klasszikus szemlélete miatt nem használt olyan kötetlen tervezési módszereket, mint [[Le Corbusier]] vagy [[Mies van der Rohe]].


== Források és irodalom ==
== Források és irodalom ==

A lap 2015. augusztus 8., 21:24-kori változata

Peter Behrens (Hamburg 1868 - Berlin 1940) Német művész, a festészettől jutott el az építészetig, a tervezés, valamint az Arts and Crafts mozgalom útján.A kor hasonló jelentőségű építészeivel szemben (Le Corbusier vagy Mies van der Rohe) klasszikus szemlélete miatt nem használt olyan kötetlen tervezési módszereket. Üvegtárgyakat is tervezett.[1]

Életrajza

Alapító tagja volt a müncheni Vereinigte Werkstátten műhelycsoportnak, üvegtárgyakat tervezett. Első épülete, az 1901-es darmstadti lakóház", racionális jellegén kívül Henry van de Velde és Charles Rennie Mackintosh hatásáról árulkodik. 1907-ben a német AEG (Allgemeine Elektricitáts-Gesellschaft) formatervezője és építésze lett. Kötelezettségei kis- és nagyléptékű feladatokra terjedtek ki, gyáraktól az elektromos termékekig, beleértve a lámpákat és a tűzhelyeket is. Funkcionálisan megoldott AEG turbinaüzeménél (Berlin, 1908-1909) hatalmas tér áthidalására alkalmazta az acélt és üveget ésaz acélteget és ; ezzel elősegítette, hogy az építészek a múlt dekoratív stílusaitól felszabaduljanak.Forráshivatkozás-hiba: Egy <ref> címke lezáró </ref> része hiányzik Ez utóbbit példázza a Schlachtensee melletti vidéki ház tömör szerkezeti falaival (1920, Berlin) és a Taunus hegységben épült luxusvilla (1932, Frankfurt am Main szomszédságában). Klasszikus szemlélete miatt nem használt olyan kötetlen tervezési módszereket, mint Le Corbusier vagy Mies van der Rohe.

Források és irodalom

  • Klaus Jürgen Sembach: Szecesszió – Bp. 1999. TASCHEN-Vince K. – ISBN 3 8828 2023 7
  • Moravánszky Ákos: Versengő Látmások - Vincze Kiadó 1980 -- ISBN 963 919 214
  • Moravánszky Ákos: Építészet az Osztrák-Magyar Monarchiában - Corvina K. 1980. - ISBN 963 1320 960
  • Művészlexikon 1.k 45.: Corvina K. Bp.1994. - ISBN 963 13 3969 6
  • Szerk: Németh Lajos: Magyar Művészet 1890-1919. - Akadémiai K. 1981. - AK. 1754 k 8184.
  • Szerk.: A GOLDEN AGE - Hungarian art and society in 1896-1914 (1990 C. the fine Arts New York - Miami - ISBN 0 946 372 15 2) (Később magyarul, tejes tartalomhűséggel: A Magyar századforduló 1896-1914 címen - Corvina K. Bp. 1997 - ISBN 963-13-4442-8)

Jegyzetek

</references>

Képgaléria

  1. Művészlex.1.45