„Wittelsbach Erzsébet magyar királyné” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
10. sor: 10. sor:
Erzsébet – teljes német nevén Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbach bajor hercegnő – [[II. Miksa bajor herceg]] és [[Mária Ludovika Vilma bajor királyi hercegnő]] nyolc gyermeke közül harmadikként született, egy foggal. Szülei unokatestvérek voltak. Apja, Miksa Emánuel herceg a [[Wittelsbach-ház]] szerényebb, nem uralkodó oldalágából származott.
Erzsébet – teljes német nevén Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbach bajor hercegnő – [[II. Miksa bajor herceg]] és [[Mária Ludovika Vilma bajor királyi hercegnő]] nyolc gyermeke közül harmadikként született, egy foggal. Szülei unokatestvérek voltak. Apja, Miksa Emánuel herceg a [[Wittelsbach-ház]] szerényebb, nem uralkodó oldalágából származott.


Hét testvéréhez hasonlóan az udvartól távol, Münchenben és nyaranta a családja birtokában lévő [[Possenhofen]] kastélyban nőtt fel. [[1853]]-ban elkísérte édesanyját és nővérét, Ilona hercegnőt [[Bad Ischl]]be, [[Wittelsbach Zsófia bajor királyi hercegnő|Zsófia főhercegnéhez]] (aki anyai nagynénje volt), hogy találkozzanak unokatestvérükkel, Ferenc József császárral, akit Ilona hercegnő férjéül szántak. Ferenc József azonban Ilona helyett Erzsébet hercegnőt választotta. Eljegyezték egymást és [[1854]]. [[április 24]]-én este hét órakor [[Bécs]]ben összeházasodtak.sissi egy hatalmas szopószájú ribanc volt.
Hét testvéréhez hasonlóan az udvartól távol, Münchenben és nyaranta a családja birtokában lévő [[Possenhofen]] kastélyban nőtt fel. [[1853]]-ban elkísérte édesanyját és nővérét, Ilona hercegnőt [[Bad Ischl]]be, [[Wittelsbach Zsófia bajor királyi hercegnő|Zsófia főhercegnéhez]] (aki anyai nagynénje volt), hogy találkozzanak unokatestvérükkel, Ferenc József császárral, akit Ilona hercegnő férjéül szántak. Ferenc József azonban Ilona helyett Erzsébet hercegnőt választotta. Eljegyezték egymást és [[1854]]. [[április 24]]-én este hét órakor [[Bécs]]ben összeházasodtak.és boldogan éltek míg meg nem haltak.


===A császári udvarban===
===A császári udvarban===

A lap 2007. május 11., 09:24-kori változata

Más, Erzsébet nevű uralkodók találhatók az Erzsébet szócikkben.
Erzsébet koronázási ruhájában (1867)

Erzsébet Amália Eugénia, Sissi (München, 1837. december 24. – Genf, 1898. szeptember 10.) osztrák császárné, magyar királyné, Ferenc József felesége volt. Egyéniségének és a magyarok iránt érzett szeretetének köszönhetően máig az egyik legnépszerűbb történelmi személy Magyarországon.

Élete

Gyermekkor

Erzsébet – teljes német nevén Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbach bajor hercegnő – II. Miksa bajor herceg és Mária Ludovika Vilma bajor királyi hercegnő nyolc gyermeke közül harmadikként született, egy foggal. Szülei unokatestvérek voltak. Apja, Miksa Emánuel herceg a Wittelsbach-ház szerényebb, nem uralkodó oldalágából származott.

Hét testvéréhez hasonlóan az udvartól távol, Münchenben és nyaranta a családja birtokában lévő Possenhofen kastélyban nőtt fel. 1853-ban elkísérte édesanyját és nővérét, Ilona hercegnőt Bad Ischlbe, Zsófia főhercegnéhez (aki anyai nagynénje volt), hogy találkozzanak unokatestvérükkel, Ferenc József császárral, akit Ilona hercegnő férjéül szántak. Ferenc József azonban Ilona helyett Erzsébet hercegnőt választotta. Eljegyezték egymást és 1854. április 24-én este hét órakor Bécsben összeházasodtak.és boldogan éltek míg meg nem haltak.

A császári udvarban

A megismerkedés és az esküvő között eltelő egy évben Erzsébetnek rengeteget kellett tanulnia. Neveltetésében és képzésében hatalmas hiányosságok voltak, hiszen nem szánták trónra, a legkevésbé a Habsburg Birodaloméra. Az egyik legfontosabb Ausztria történelme volt, melyet Majláth János magyar gróf, történettudós tanított neki. Emellett tőle hallott először magyar szót, sőt magyar verseket is, bár a nyelvet ekkor még nem beszélte. Erzsébet évekkel később is elismeréssel beszélt tanáráról. Megtanulta ugyan a társasági illemet, azonban Európa egyik legkonzervatívabb udvarának merev etikett-előírásait nem tudta és nem is akarta elfogadni. Anyanyelvén, a németen kívül még angolul és franciául és csehül is beszélt. Ám franciatudását sok kritika érte és soha nem sikerült igazán megszeretnie ezt a nyelvet. (Magyarul és újgörögül csak a későbbi években tanult meg.)

Erzsébet császárné Franz Xaver Winterhalter festményén

Az ifjú császárné bécsi tartózkodásának első napjától kezdve boldogtalannak érezte magát a merev és szigorú bécsi udvarban, melynek Erzsébet szemében anyósa, Zsófia főhercegné volt a megtestesítője. Férjével keveset lehetett együtt, hisz lefoglalták a mindenkori államügyek.

Az alig 16 évesen asszonnyá lett Erzsébet igen korán teherbe esett. 1855. május 5-én szülte meg első gyermekét, Zsófiát, majd 1856. július 12-én Gizellát. Anyósa, Zsófia a gyermekek szobáját anyjukétól távol, a saját lakosztálya mellett jelölte ki, amely a Hofburg másik szárnyában volt, így ha Erzsébet látni szerette volna gyermekeit, az egész épületen keresztül kellett mennie. Emellett sosem maradhatott egyedül leányaival, mindig jelen voltak a főhercegné udvarhölgyei; a nevelésükbe pedig egyáltalán nem szólhatott bele. A császár anyja túl fiatalnak tartotta a tizenéves Erzsébetet a gyermekek neveléséhez, ő pedig ezt egyrészt anyósa rosszindulata jeleként értelmezte, másrészt fokozta kisebbrendűségi érzését.

1857-ben, magyarországi útjuk alkalmából Erzsébet kierőszakolta, hogy a kislányokat is magukkal vihessék. A már Bécsben is gyengélkedő idősebb kislány, Zsófia Budán súlyosan megbetegedett, és néhány nappal később, május 29-én tífuszban meghalt. Ennek hatására Erzsébet a továbbiakban szinte „lemondott” gyermekeiről. 1858. augusztus 21-én született meg a régóta várt trónörökös, Rudolf koronaherceg, de Erzsébet udvarban elfoglalt helyzetén már ez sem tudott segíteni.

Házassága kezdett tönkremenni, részben anyósa és az udvar befolyása, részben Erzsébet és Ferenc József eltérő életfelfogása és egyénisége miatt. A császárnén, aki gondjai elől már házassága első éveiben is magányba és betegeskedésbe menekült, 1858-ban rejtélyes betegség vett erőt. Ebben valószínűleg nagy jelentősége lehetett a kislánya halála miatt megromlott idegállapotának is. Orvosa levegő- és környezetváltozást tanácsolt neki. 1859-ben elhagyta a császárt és elutazott. Több hónapot töltött Madeirán, Korfu szigetén – ahol megismerkedett egy magyar testvérpárral, Hunyadi Imre gróffal és Lili húgával. Ez alatt a rövid idő alatt tőlük kezdett el magyarul tanulni. Ezután Velencébe ment tovább, hogy egyedül lehessen.

Politikai karrier

Szobra az esztergomi Erzsébet park bejáratánál

Utazásairól 1861-ben tért vissza a bécsi udvarba eléggé megerősödve szellemileg ahhoz, hogy néhány jelentős dologban keresztülvigye akaratát Zsófia ellenében. Egyre kevésbé volt hajlandó elfogadni korábbi helyét az udvarban. Már nem volt az a kislány, aki számára ismeretlen és rettegést keltő környezetbe került; fokról fokra kezdett ráébredni, hogy milyen magas pozícióban van: ő a császárné, a birodalom első asszonya.

1863-ban magyar tanárt fogadott azzal az elhatározással, hogy komolyan megtanul magyarul, egy év múlva pedig már magyar társalkodónőt vett maga mellé Ferenczy Ida személyében, amivel sikerült komoly bonyodalmat okoznia az udvari etikettben. Az udvar hölgyei Ferenczy Ida nem megfelelő származását kihasználva igyekeztek minél jobban megalázni a magyar nőt, ezért Erzsébet férjénél kijárta, hogy bizalmas barátnőjét kinevezzék brünni alapítványi hölggyé. Az a nő, aki máig sem tisztázott körülmények között került fel az ajánlott hölgyeket tartalmazó lista aljára, a császárné igaz, melegszívű barátnőjévé vált. Bizalmas kapcsolatukat leveleik, és a kívülállók számára sokszor érthetetlen, apró kis célzásaik, utalásaik is elárulják. Ferenczy Idának nem kis része volt abban, hogy Erzsébet elsősorban a magyarok királynéjává akart válni.

Erzsébet férjére gyakorolt hatásának köszönhetően a császár hajlandó volt óvatos liberalizációs lépések megtételére. A politikai foglyokat hamarabb kieresztették vagy amnesztiában részesítették. A börtönökben megszüntették a láncra verést.

Az első igazán komoly összeütközésre azonban Rudolf miatt került sor, 1865-ben, amikor Erzsébet egy véletlen folytán rájött, hogy még a hittnél is kegyetlenebb a fia katonai nevelése. Kétségbeesve látta, hogy a kisfiú teljesen tönkremegy Gondrecount szigorú, katonás nevelése miatt, mellyel mind Ferenc József, mind Zsófia egyetértett – a katonás szigorúság, a bátorságra nevelés hozzátartozott ugyan egy trónörökös neveléséhez, de nevelői nem vették figyelembe Rudolf félénkebb, törékenyebb személyiségét. Erzsébet formális ultimátumot intézett a férjéhez, melyben nyilvánvalóvá tette, hogy kész elhagyni a császárt, amennyiben az nem teljesíti kívánságait. Rudolf későbbi liberális felfogására nagy mértékben hatással voltak az édesanyja által vallott elvek.

Erzsébet királyné – Emil Rabending felvétele (1867)

Erzsébet kitűnő politikai érzéke ellenére ritkán avatkozott bele az államügyekbe. Legnagyobb győzelmét a magyarkérdésben érte el. A poroszoktól elszenvedett vereség után kétségbeesve igyekezett megőrizni a birodalmat férje és fia számára. Nem ultimátumszerűen, hanem kitartóan és szívósan, minden diplomáciai és női eszközt bevetve küzdött a magyarság előnyben részesítéséért az osztrák udvar azon tagjaival szemben, akik továbbra is ragaszkodtak az „erős kéz” elvéhez. Ez olyan lépés volt, mely egyrészt más nemzetiségek, főleg a csehek háttérbe szorításával járt, másrészt viszont az egész birodalomban döntően erősítette a liberális irányzatot. Nem lehet eltekinteni azonban attól, hogy e lépésének egyik mozgatórugója az Andrássy Gyula grófhoz, 1848 egyik volt forradalmárához és későbbi magyar miniszterelnökhöz való barátsága – egyesek szerint vonzalma – volt.

Gödöllői Grassalkovich-kastély

Az 1867-ben megtörtént kiegyezés az Osztrák–Magyar Monarchia megalakulásához vezetett. Erzsébet ekkor férjével együtt Budára utazott, ahol magyar királyi párrá koronázták őket június 8-án a budai Nagyboldogasszony-, azaz Mátyás-templomban. Ősi hagyomány szerint koronázáskor a nemzet megajándékozza a királyt, a király a nemzetet. A királyi pár az Erzsébet által kedvelt gödöllői, hajdani Grassalkovich-kastélyt kapta ajándékul a hozzátartozó birtokkal és 100 000 Ft aranyat. A koronázási ajándékot (százezer forint aranyat) a szabadságharc honvédei, özvegyei, árvái és rokkantjai számára ajánlották fel (valószínűleg a királyné közbenjárásának köszönhető a király rendkívül nagylelkű gesztusa).

A kiegyezés után

Tíz hónappal a koronázást követően, 1868. április 22-én megszületett negyedik gyermekük, Mária Valéria (18681924), akit sokan „magyar gyermeknek” is neveztek (főként gúnyolódásból, ezzel célozgatva az Erzsébet és Andrássy viszonyáról szóló alaptalan pletykára). A császárné legkisebb gyermekét a magyaroknak szánta ajándékul. Ragaszkodott ahhoz, hogy a kicsi a Budai Várban szülessen. Ha fiúgyermeknek adott volna életet, és ha bátyja, Rudolf trónörökös életben marad és örökli a osztrák császári trónt, akkor érdekes közjogi helyzet állt volna elő. A magyar függetlenségpártiak értelmezése szerint ekkor a Pragmatica Sanctio és valamennyi későbbi megállapodás ellenére a királynak Magyarországon született fia lehetett volna Magyarország trónjának jogos örököse, ezzel a magyar korona országai elméletileg elszakadhattak volna Ausztriától.

Erzsébet királyné

A politikától a magyar koronázást követően teljesen visszavonult. Császárnéi kötelességeiről szándékosan nem vett tudomást, s kizárólag az önmegvalósításnak élt. Bármennyire művelt nő is volt, valójában főleg szépsége segítette abban, hogy felülemelkedhessen a bécsi udvar – szemében – kicsinyes nyüzsgésén. Innen nagyrészt az utazás, a lovaglás és kedvenc gyermekének, Mária Valériának a nevelése töltötte ki idejét.

Életének kétségtelenül legnagyobb tragédiája a trónörökös halála. Rudolf 1889-ben Mayerlingben elkövetett öngyilkossága olyan sokkhatással volt rá, hogy azt követően már semmiféle becsvágyat nem mutatott, hivatalos megjelenéseinek számát még jobban csökkentette. Bokáig érő haját levágatta és élete végéig nem tudott szabadulni a lelkiismeretfurdalástól, hogy nem tudott olyan viszonyt fenntartani a fiával, amire szükség lett volna. Hangulata és idegállapota egyre rosszabb lett, spiritiszta hajlamai felerősödtek, többek között ebben keresett menekvést depressziója elől. Keveset tartózkodott Bécsben. Utolsó éveit utazgatással töltötte, feketébe öltözve, „mater dolorosa”-ként vándorolt inkognitóban, Hohenembs grófné néven. Főleg Görögországban időzött, ahol kastélyt is építtetett, az Achilleiont.

Genfben tartózkodott éppen, amikor Luigi Lucheni olasz anarchista 1898. szeptember 10-én a genfi tó partján egy reszelővel szíven szúrta a királynét. A merénylő saját bevallása szerint le akarta szúrni egy királyi család valamelyik tagját, mindegy, hogy kit. Erzsébet a támadás után még felállt és saját lábán ment fel a hajó fedélzetére, ahol összeesett. Hiába vitték vissza azonnal a szállodába, az orvos már csak a halál beálltát állapíthatta meg.

Erzsébetet a kapucinusok bécsi császári kriptájában temették el.


Emléke, legendája

Erzsébet a magyar történelem az egyik legfontosabb alakja. Ma újra felerősödött a Sisi kultusz, rengeteg "rajongója " van a szépséges Erzsébetnek.

Sissi szobra Szegeden

Bár Erzsébet hatását a Monarchia politikájára nem szabad túlbecsülni, a 20. században valóságos ikonná vált. A köztudatban szabadságvágyó, tragikus alakként él. Számtalan közterület, intézmény, sok műalkotás: regény, film és színdarab állít emléket alakjának.

Pesterzsébetet a királynő tiszteletére nevezték el, az akkor még Erzsébetfalva nevű telepet Suda János és társai 1870. június 14-én alapították meg, a névadáshoz a királyi család is hozzájárult.

Az osztrák turizmus sokat köszönhet Erzsébetnek, egykori lakóhelyeit – Schönbrunn, Ischl, Gödöllő és a korfui Achilleion – rengeteg turista keresi fel.

Magyarországon számos közterület viseli nevét, ezenkívül Budapesten és Komáromban híd viseli a nevét. Első magyarországi szobrát Stróbl Alajos készítette, a miskolci Népkertben állították fel 1899-ben.

Játékfilmek

  • Sissi, osztrák filmtrilógia, rendezte Ernst Marischka, Erzsébet császárnét Romy Schneider alakította. Magyarországon is nagy sikert aratott. Az ábrázolás messze áll a történelmi hitelességtől, de nagyban hozzájárult az Erzsébet királyné körül kialakult legendákhoz:
Sissi (1955)
Sissi – die junge Kaiserin (1956) (Sissi – A fiatal császárné)
Sissi – Schicksalsjahre einer Kaiserin (1957) (Sissi – Egy császárné sorsdöntő évei)
  • Ludwig, olasz–német–francia film, 1972, rendezte Luchino Visconti. Erzsébet császárné: Romy Schneider, aki azért vállalta el ismét Sissi megformálását, mert egyrészt a rendező lekötelezettje volt, másrészt végre le akart számolni a korábbi filmek által közvetített cukormázas Sissi-imázsával is. Richard Wagner szerepében Trevor Howard.
  • Kaiserin Elisabeth von Österreich, német némafilm, 1921, rendezte Rolf Raffé. Erzsébet császárnét Carla Nelsen, Luigi Lucchenit, a merénylőt Enrico Benelli, I. Ferenc József császárt Niels Jensen alakította.
  • Elisabeth von Österreich, német film, 1931, rendezte Adolf Trotz. Erzsébet szerepében Lil Dagover.
  • Elisabeth von Österreich, osztrák TV-film, 1971, rendezte Theodor Grädler. Erzsébet szerepében Marisa Mell.

Zenében

1992-ben mutatták be az Elisabeth című musicalt a bécsi Theater an der Wienben. A szöveget Michael Kunze írta, a zenét Sylvester Levay szerezte. A musical más országokban, többek közt Magyarországon is nagy sikert aratott, ennek főszerepát Janza Kata játssza.

Ajánlott irodalom

  • Brigitte Hamann: Erzsébet királyné (Aquila, 1998) (ISBN 963907327X)
  • Brigitte Hamann: Sisi (Taschen/Kulturtrade, 1998) (ISBN 3822882275) (rövidített, háromnyelvű kiadás képekkel)
  • Joan Haslip: The Lonely Empress – Elizabeth of Austria, London, Phoenix Press, cop. 1965 (ISBN 1 8421 2098 0)
  • Niderhauser Emil: Merénylet Erzsébet királyné ellen (Helikon, 1985) (ISBN 963207923X)
  • Matteo Tuveri: Specchi ad angoli obliqui. Diario poetico di Elisabetta d’Austria, Aracne Editrice, Roma, 2006 (ISBN 88 548 0741 9)

Külső hivatkozások

Fájl:Commons-logo.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz Erzsébet királyné témájú médiaállományokat.