„Berlász Jenő” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→Források: navbox |
→Főbb művei: Munkáinak teljes szövegére mutató URL beszúrása |
||
43. sor: | 43. sor: | ||
*''A magyar jobbágykérdés és a bécsi udvar az 1790-es években'' (Budapest, 1942) |
*''A magyar jobbágykérdés és a bécsi udvar az 1790-es években'' (Budapest, 1942) |
||
*''A magyar gazdaság- és társadalomtörténetírás kialakulása'' (Budapest, 1944) |
*''A magyar gazdaság- és társadalomtörténetírás kialakulása'' (Budapest, 1944) |
||
*''Az Akadémiai Könyvtár múltja és jelene'' (Sz. Németh Máriával; Budapest, 1957) |
*''[http://real-eod.mtak.hu/181/ Az Akadémiai Könyvtár múltja és jelene]'' (Sz. Németh Máriával; Budapest, 1957) |
||
*''Az Akadémiai Könyvtár kézirattárának átalakulása'' (Budapest, 1957) |
*''[http://real-eod.mtak.hu/179/ Az Akadémiai Könyvtár kézirattárának átalakulása]'' (Budapest, 1957) |
||
*''Az erdélyi jobbágyság gazdasági helyzete a XVIII. században'' (Budapest, 1958) |
*''Az erdélyi jobbágyság gazdasági helyzete a XVIII. században'' (Budapest, 1958) |
||
*''[http://mek.oszk.hu/03100/03127/03127.htm Kéziratok katalogizálása]'' (Budapest, 1959) |
*''[http://mek.oszk.hu/03100/03127/03127.htm Kéziratok katalogizálása]'' (Budapest, 1959) |
||
53. sor: | 53. sor: | ||
*''Tájékoztató a kézirattári gyűjtőkörről, rendszerezésről és a kézirat-katalógusok sajtó alá rendezéséről'' (Budapest, 1975) |
*''Tájékoztató a kézirattári gyűjtőkörről, rendszerezésről és a kézirat-katalógusok sajtó alá rendezéséről'' (Budapest, 1975) |
||
*''A történettudományi tájékoztatás segédkönyvei'' (Budapest, 1975) |
*''A történettudományi tájékoztatás segédkönyvei'' (Budapest, 1975) |
||
*''Az Országos Széchényi Könyvtár története 1802–1867'' (Budapest, 1981) |
*''[http://real-eod.mtak.hu/1314/ Az Országos Széchényi Könyvtár története 1802–1867]'' (Budapest, 1981) |
||
*''Pavao Ritter-Viezović az illírizmus szülőatyja. Magyar-horvát viszony a XVII–XVIII. század fordulóján'' (Budapest, 1986) |
*''Pavao Ritter-Viezović az illírizmus szülőatyja. Magyar-horvát viszony a XVII–XVIII. század fordulóján'' (Budapest, 1986) |
||
*''Erdélyi jobbágyság, magyar gazdaság. Válogatott tanulmányok'' (szerk. Buza János, Meyer Dietmar; Budapest, 2010) |
*''Erdélyi jobbágyság, magyar gazdaság. Válogatott tanulmányok'' (szerk. Buza János, Meyer Dietmar; Budapest, 2010) |
A lap 2015. július 29., 08:25-kori változata
Berlász Jenő | |
Született | 1911. augusztus 28. (112 éves) Budapest |
Elhunyt | 2015. december 6. (104 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Gyermekei | |
Foglalkozása | történész, könyvtáros, levéltáros, egyetemi tanár |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Berlász Jenő (Budapest, 1911. augusztus 28. –) történész, könyvtáros, levéltáros. Berlász Piroska (1940) könyvtáros és Berlász Melinda (1942) zenetörténész apja.
Életútja
Berlász János és Berényi Rozália gyermekeként született. Felsőfokú tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetem történelem–földrajz szakán folytatta. A mesterének vallott Domanovszky Sándoron kívül Szekfű Gyula, Mályusz Elemér, Szentpétery Imre és Lukinich Imre is tanította. Bölcsészdoktori oklevelét 1936-ban vehette kézhez.
1936–1937-ben a bécsi Magyar Történetkutató Intézet ösztöndíjasaként kutatott. 1937–1938-ban és 1940–1941-ben a Magyar Országos Levéltár, 1938 és 1940 között az Országos Széchényi Könyvtár gyakornoka volt. Itt részt vett az Egyetemes Tizedes Osztályozás bevezetésében. 1942-től 1947-ig a Teleki Pál Tudományos Intézet Magyar Történettudományi Intézetének tisztviselőjeként működött. 1943 és 1948 között előbb magántanárként, majd 1947-től professzorként újkori magyar gazdaságtörténetet adott elő a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közgazdaságtudományi Karán. (Közben 1943–1944 folyamán a Századok helyettes szerkesztője, 1945 és 1947 között szerkesztője volt, és ő szerkesztette az 1948-as betiltott kötetet is.) Eltávolítása után 1948-tól 1957-ig a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Kézirattárát vezette. Mivel az 1956-os forradalom idején az intézmény forradalmi bizottságának tagjaként leállíttatta a káderanyagok megsemmisítését, innen is elbocsátották. Ezután 1976-os nyugalomba vonulásáig a Széchényi Könyvtár kézirattárosaként, tudományos főmunkatársaként, 1969-től történészreferenseként tevékenykedett.
1986-ban megkapta a történettudományok doktora fokozatot.
Munkássága
Történészként elsősorban újkori magyar gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányokat publikált, de nemzetiségtörténeti munkái is megjelentek. Részt vett a nemzeti könyvtár latin nyelvű kéziratainak katalogizálásában. Könyvtártörténeti tárgyú írásai is jelentősek; feldolgozta az OSZK történetét.
Díjai, elismerései
- Szinnyei József-díj (1993)
- Magyar Örökség díj (1999)
- Bibliothecarius Emeritus (2000)
- Eötvös József-koszorú (2001)
- Ferencváros díszpolgára (2007)
Kilencvenedik születésnapja alkalmából tisztelői a Gazdaságtörténet – könyvtártörténet (Győr, 2001) című emlékkötet kiadásával köszöntötték.
Főbb művei
- A Thurzó-birtokok a XVII. sz. első harmadában különös tekintettel a jobbágyság gazdasági helyzetére (Budapest, 1936)
- Az erdélyi úrbérrendezés problémái (1770–1780) (Budapest, 1942)
- A magyar jobbágykérdés és a bécsi udvar az 1790-es években (Budapest, 1942)
- A magyar gazdaság- és társadalomtörténetírás kialakulása (Budapest, 1944)
- Az Akadémiai Könyvtár múltja és jelene (Sz. Németh Máriával; Budapest, 1957)
- Az Akadémiai Könyvtár kézirattárának átalakulása (Budapest, 1957)
- Az erdélyi jobbágyság gazdasági helyzete a XVIII. században (Budapest, 1958)
- Kéziratok katalogizálása (Budapest, 1959)
- Dernschwam János könyvtára (Budapest, 1964)
- A pest-budai céhes ipar válsága és a Ferenc-kori céhszabályozás (Budapest, 1967)
- Könyvtári kultúránk a XVIII. században (Budapest, 1974)
- Jankovich Miklós könyvtári gyűjteményeinek kialakulása és sorsa (Budapest, 1975)
- Tájékoztató a kézirattári gyűjtőkörről, rendszerezésről és a kézirat-katalógusok sajtó alá rendezéséről (Budapest, 1975)
- A történettudományi tájékoztatás segédkönyvei (Budapest, 1975)
- Az Országos Széchényi Könyvtár története 1802–1867 (Budapest, 1981)
- Pavao Ritter-Viezović az illírizmus szülőatyja. Magyar-horvát viszony a XVII–XVIII. század fordulóján (Budapest, 1986)
- Erdélyi jobbágyság, magyar gazdaság. Válogatott tanulmányok (szerk. Buza János, Meyer Dietmar; Budapest, 2010)
Források
- Bóka B. László: Berlász Jenő – 100 éves az élő legenda. OSZK.hu, 2011. augusztus 24.
- MTI Ki kicsoda 2006. A–K. Főszerk. Hermann Péter. Budapest: MTI. 2005. 172. o.
- Révai új lexikona II. (Bak–Bia). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1998. 893–894. o. ISBN 963-901-540-7
- Vizkelety András: Berlász Jenő 100 éves. Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2011. 9. sz. 56–60. o.