„Beregardó” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Gaja (vitalap | szerkesztései) a név ukránul, oroszul |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
'''Beregardó''' ([[1899]]-ig ''Beregszász-Végardó'', [[ukrán nyelv|ukránul]] ''Чепивкa (Csepivka) |
'''Beregardó''' ([[1899]]-ig ''Beregszász-Végardó'', [[ukrán nyelv|ukránul]] ''Чепивкa (Csepivka)'', [[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Ardov'', [[orosz nyelv|oroszul]] ''Чепoвкa (Csepovka)''), korábban ''Берегово-Ардово (Berehovo-Ardovo)'': falu a mai [[Ukrajna|Ukrajnában]] [[Kárpátalja|Kárpátalján]] a [[Beregszászi járás]]ban. |
||
==Fekvése== |
==Fekvése== |
||
A lap 2005. április 21., 16:35-kori változata
Beregardó (1899-ig Beregszász-Végardó, ukránul Чепивкa (Csepivka), szlovákul Ardov, oroszul Чепoвкa (Csepovka)), korábban Берегово-Ардово (Berehovo-Ardovo): falu a mai Ukrajnában Kárpátalján a Beregszászi járásban.
Fekvése
Beregszásztól 2 km-re északra fekszik, közigazgatásilag Beregszászhoz tartozik.
Története
1332-ben Ordow néven említik először. A 14. - 15. században megye- és nemesi gyűléseket tartottak itt. 1566-ban a tatárok felgyújtották és kirabolták a falut. Református temploma 14. - 15. századi eredetű, 1779-ben újították fel, de mai alakját csak 1938-ban nyerte el. 1975 és 1978 között helyreállították, de a hívek csak 1989-ben kapták vissza. 1910-ben 812, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Bereg vármegye Tiszaháti járásához tartozott.
Híres emberek
- Itt született 1782-ben br. Perényi Zsigmond Ugocsa vármegye főispánja, 1848-ban a felsőház elnöke, akit a trónfosztó nyilatkozat aláírása miatt 1849. október 24-én kivégeztek.