„Butovói kivégzőhely” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
A '''butovói kivégzőhely''' (oroszul Бутовский полигон) [[Moszkva]] egyik kerületében (Yuzhnoye Butovo) elhelyezkedő terület, ahol több mint 20 ezer politikai foglyot lőttek agyon a [[Joszif Visszarionovics Sztálin|Sztálin]] által kezdeményezett tisztogatások idején (1934–1938), illetve 1938 és 1953 között. Az áldozatok között volt többek közt [[Barta Sándor]] és [[Karikás Frigyes]] is. A térség ma az [[orosz ortodox egyház]] tulajdonában van, 1995-ben itt építették fel az Orosz Újjászületés Emléktemplomot.
A '''butovói kivégzőhely''' (oroszul Бутовский полигон) [[Moszkva]] egyik kerületében (Juzsnoje Butovo) elhelyezkedő terület, ahol több mint 20 ezer politikai foglyot lőttek agyon a [[Joszif Visszarionovics Sztálin|Sztálin]] által kezdeményezett tisztogatások idején (1934–1938), illetve 1938 és 1953 között. Az áldozatok között volt többek közt [[Barta Sándor]] és [[Karikás Frigyes]] is. A térség ma az [[orosz ortodox egyház]] tulajdonában van, 1995-ben itt építették fel az Orosz Újjászületés Emléktemplomot.


== Története ==
== Története ==

A lap 2015. július 26., 18:53-kori változata

A butovói kivégzőhely (oroszul Бутовский полигон) Moszkva egyik kerületében (Juzsnoje Butovo) elhelyezkedő terület, ahol több mint 20 ezer politikai foglyot lőttek agyon a Sztálin által kezdeményezett tisztogatások idején (1934–1938), illetve 1938 és 1953 között. Az áldozatok között volt többek közt Barta Sándor és Karikás Frigyes is. A térség ma az orosz ortodox egyház tulajdonában van, 1995-ben itt építették fel az Orosz Újjászületés Emléktemplomot.

Története

A 19. századig a terület a Kosmodemyanskoye Drozhino nevezetű település alá tartozott, először 1568-ban jegyezték fel, ekkor egy helyi bojár, Fjodor Drozhin tulajdona volt. 1889-ben a tulajdonos, N. M. Solovov ménest alakított ki, és egy hatalmas lóversenypályát is építtetett, egyik leszármazottja, I. I. Zimin azonban a telket az bolsevikoknak adományozta, cserébe elhagyhatta az országot. Ekkortájt lett a Vörös Hadsereg tulajdona.[1]

Az 1920-as években a terület tulajdonjogát az OGPU-nak engedték át, 1935-ben az NKVD lőterévé alakították át. A megmaradt kommunarkai területen szovhozt hoztak létre, illetve Jagodának volt itt dácsája.

A Nagy Tisztogatás idején

A sztálini tisztogatások idején a Moszkvához közeli temetők a nagyszámú áldozat miatt elégtelennek bizonyultak. Emiatt 1936 végén mind a lőteret, mind pedig a kommunarkai szovhoz területét „Speciális Objektummá”, azaz, az NKVD titkos kivégzőhelyévé alakítottak át.

Az áldozatok pontos számát nem lehet megállapítani, mert csak kevés adat került nyilvánosságra.[2] Az 1937. augusztus 1. és 1938. október 19. között meggyilkoltak számát 20 765-re teszik.[3][2] Állítólag a legtöbb áldozatot 1938. február 28-a követelt, mikor 562 embert gyilkoltak meg.[3] Butovó egyben temetőként is szolgált. A területet később a KGB is erősen őrizte, majd az orosz titkosrendőrség vette át ezt a feladatot, egészen 1995-ig, amikor a telket az orosz ortodox egyház vásárolta meg.

Nevesebb magyar áldozatok[4]

Források

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Butovo fire range című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Commons:Category:Butovo firing range
A Wikimédia Commons tartalmaz Butovói kivégzőhely témájú médiaállományokat.