„Palics” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Új link
Nincs szerkesztési összefoglaló
135. sor: 135. sor:
* Szüreti Napok
* Szüreti Napok
* [[Palicsi Olimpiai Játékok]]
* [[Palicsi Olimpiai Játékok]]

<gallery>
Парк природе Палић, 011.JPG
Парк природе Палић, 009.JPG
Парк природе Палић, 008.JPG
Парк природе Палић, 007.JPG
Парк природе Палић, 005.JPG
Парк природе Палић, 004.JPG
Парк природе Палић, 002.JPG
Парк природе Палић, 001.JPG
Парк природе Палић 1.jpg
</gallery>


== Személyiségek ==
== Személyiségek ==

A lap 2015. július 23., 15:02-kori változata

Palics (Palić)
A Palicsi-tó
A Palicsi-tó
Közigazgatás
Ország Szerbia
TartományVajdaság
KörzetÉszak-bácskai
KözségSzabadka
Rangváros
Irányítószám24413
Körzethívószám+381 24
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség7745 fő (2002) +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság99 m
Terület103 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 06′ 11″, k. h. 19° 45′ 31″Koordináták: é. sz. 46° 06′ 11″, k. h. 19° 45′ 31″
Palics weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Palics témájú médiaállományokat.

Palics vagy Palicsfürdő (szerbül: Палић / Palić, latinul: Paligo Palus, horvátul: Palić, németül: Palitsch) közkedvelt fürdőváros Szerbiában, az azonos nevű partján a Vajdaság északi részén, az Észak-bácskai körzetben, Magyarország déli határától légvonalban 3 km távolságban.

Fekvése

A város a szerb-magyar határ közvetlen közelében, a településről elnevezett tó partján fekszik. Gyakorlatilag Szabadka elővárosa, attól 8 kilométerre keletre fekszik. Osztottpályás út köti össze a várossal.

Története

Első említése Paly néven 1462-ben, Mátyás király adománylevelében történt, amikor a pusztát anyjának ajándékozta. A település a 19. század közepén kezdett felépülni, ekkor fedezték fel a tó vizének és iszapjának gyógyító voltát. Mai szecessziós külsejét az 1900-as évek elején nyerte el. A Monarchia felkapott fürdővárosai között tartották számon. A trianoni békeszerződésig, majd 19411945 között Magyarország, Bács-Bodrog vármegye része volt.

Lakosság

A palicsi víztorony

A lakosság nemzetiségi összetétele a következő:

1991 2002
magyar 4562 (61,86%) 4178 (53,94%)
szerb 886 (12,01%) 1930 (24,92%)
horvát 359 (4,87%) 399 (5,15%)
jugoszláv 924 (12,53% 351 (4,53%)
bunyevác 342 (4,64%) 335 (4,33%)
montenegrói 46 (0,62%) 39 (0,50%)
macedón 34 (0,46%) 31 (0,40%)
német 12 (0,16%) 19 (0,25%)
albán 5 (0,07%) 16 (0,21%)
cigány 1 (0,01%) 9 (0,12%)
szlovén 17 (0,23%) 8 (0,10%)
muzulmán 4 (0,05%) 7 (0,09%)
román 3 (0,04%) 4 (0,05%)
ruszin 9 (0,12%) 3 (0,04%)
ukrán 0 (0,00%) 2 (0,03%)
bosnyák 0 (0,00%) 1 (0,01%)
bolgár 3 (0,04%) 1 (0,01%)
szlovák 3 (0,04%) 1 (0,01%)
cseh 1 (0,01%) 1 (0,01%)
vlah 1 (0,01%) 0 (0,00%)
zsidó 3 (0,04%) 0 (0,00%)
lengyel 4 (0,05%) 0 (0,00%)
orosz 2 (0,03%) 0 (0,00%)
sokác 2 (0,03%) 0 (0,00%)
egyéb 4 (0,05%) 39 (0,50%)
nem nyilatkozott 7 (0,09%) 315 (4,07%)
területi hovatartozás nélkül 6 (0,08%) 43 (0,56%)
ismeretlen 135 (1,83%) 11 (0,14%)
összesen 7375 (100,00%)    7745 (100,00%)

Vallás

A palicsi lakosság vallási összetétele a következő:

2002
katolikus 4886 (63,09%)
ortodox 1984 (25,62%)
protestáns 185 (2,39%)
muzulmán 29 (0,37%)
zsidó 3 (0,04%)
egyéb 25 (0,32%)
nem nyilatkozott    539 (6,96%)
ateista 85 (1,10%)
ismeretlen 9 (0,12%)
összesen 7745 (100,00%)

Gazdaság

Első helyen az idegenforgalom említendő, jelentősebb vállalatok a Palics-Ludas Közvállalat és az Elitte-Palics turisztikai-vendéglátóipari vállalat, a Palicsi Pincegazdaság és a Chemos műanyagfeldolgozó üzem.

Látványosságai

A Lujza-villa

A tóparti szecessziós épületek Komor Marcell és Jakab Dezső tervei. A családi villákat az ún. korai svájci nyaraló-stílusban építették. Az egyik villa a szocializmus idején Tito tulajdonában volt. Itt működik Szerbia egyik legszebb állatkertje, a Palicsi Állatkert.

Kultúra, rendezvények

Személyiségek

Testvérvárosok

Jegyzetek

  1. Újszász város napja Újszász weboldala

Külső hivatkozások

Commons:Category:Palić
A Wikimédia Commons tartalmaz Palics témájú médiaállományokat.