„Páfosz” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→Története: megrongált szöveg helyreállítása |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
27. sor: | 27. sor: | ||
Az ország nagyobb, idegenforgalmilag is jelentős városai közül Páfosz a legnyugatabbi elhelyezkedésű település. |
Az ország nagyobb, idegenforgalmilag is jelentős városai közül Páfosz a legnyugatabbi elhelyezkedésű település. |
||
A város két – mára összenőtt – részre választható szét: a keleti, magasabban fekvő (Palea-) Páfoszra, és a nyugati, tengerparti Nea-Páfoszra amit Kato-Páfoszként is neveznek. |
A város két – mára összenőtt – részre választható szét: a keleti, magasabban fekvő (Palea-) Páfoszra, és a nyugati, tengerparti Nea-Páfoszra, amit Kato-Páfoszként is neveznek. |
||
== Története == |
== Története == |
||
33. sor: | 33. sor: | ||
Páfoszt [[Aphrodité]] városaként emlegetik, mivel a mitológia szerint a város közelében található Aphrodité-szikla mellett született (emelkedett ki a tengerből) az istennő. |
Páfoszt [[Aphrodité]] városaként emlegetik, mivel a mitológia szerint a város közelében található Aphrodité-szikla mellett született (emelkedett ki a tengerből) az istennő. |
||
A város alapítása bizonytalan, a hagyomány szerint Knirasz király alapította, majd a [[4. század]]ban Paphosz utolsó királya, Nikoklész alapította meg Nea-Paphoszt. |
A város alapítása bizonytalan, a hagyomány szerint Knirasz király alapította, majd a [[4. század]]ban Paphosz utolsó királya, Nikoklész alapította meg Nea-Paphoszt. Az ókorban Ciprus szigetét Paphoszról kormányozták. A sziget volt a római helytartó székhelye, akit maga [[Pál apostol|Szent Pál]] térített keresztény hitre 45 körül. |
||
A sziget többi városához hasonlóan Páfosz is folyamatos támadásoknak volt kitéve. A [[7. század]]ban el is pusztult a [[szaracén]]ok támadásai és járványok miatt, majd többször újra benépesült. |
A sziget többi városához hasonlóan Páfosz is folyamatos támadásoknak volt kitéve. A [[7. század]]ban el is pusztult a [[szaracén]]ok támadásai és járványok miatt, majd többször újra benépesült. |
||
40. sor: | 40. sor: | ||
== Nevezetességei == |
== Nevezetességei == |
||
* Középkori erőd - bizánci eredetű erődítmény, amelyet a [[Velencei Köztársaság|velenceiek]] [[1570]]-ben leromboltak, majd az [[Oszmán Birodalom|ottománok]] részben |
* Középkori erőd - bizánci eredetű erődítmény, amelyet a [[Velencei Köztársaság|velenceiek]] [[1570]]-ben leromboltak, majd az [[Oszmán Birodalom|ottománok]] részben újjáépítettek |
||
* Kato-páfoszi Régészeti Park - ásatási terület római kori villák maradványaival és mozaikokkal, [[Világörökség]]i védelem alatt álló terület |
* Kato-páfoszi Régészeti Park - ásatási terület római kori villák maradványaival és mozaikokkal, [[Világörökség]]i védelem alatt álló terület |
||
* Római [[hullámtörő]] |
* Római [[hullámtörő]] |
A lap 2015. július 19., 02:08-kori változata
Páfosz | |
Név görögül | Πάφος |
Név törökül | Baf |
Közigazgatás | |
Ország | Ciprus |
Kerület | Paphos |
Rang | város, kerületközpont |
Polgármester | Savvas Vergas |
Irányítószám | 8100 |
Körzethívószám | 26 |
Népesség | |
Teljes népesség |
|
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 34° 46′ 34″, k. h. 32° 25′ 35″Koordináták: é. sz. 34° 46′ 34″, k. h. 32° 25′ 35″ | |
Páfosz weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Páfosz témájú médiaállományokat. |
Páfosz (görögül Πάφος, törökül Baf) Ciprus egyik városa, a Páfosz Közigazgatási Kerület központja. A város a Világörökség részévé nyilvánított értékekkel rendelkezik.
Fekvése
A város a sziget délnyugati partvonalán fekszik. Nyugatról és délről a Földközi-tenger, északról és keletről pedig a Tróodosz-hegység határolja.
Az ország nagyobb, idegenforgalmilag is jelentős városai közül Páfosz a legnyugatabbi elhelyezkedésű település. A város két – mára összenőtt – részre választható szét: a keleti, magasabban fekvő (Palea-) Páfoszra, és a nyugati, tengerparti Nea-Páfoszra, amit Kato-Páfoszként is neveznek.
Története
Páfoszt Aphrodité városaként emlegetik, mivel a mitológia szerint a város közelében található Aphrodité-szikla mellett született (emelkedett ki a tengerből) az istennő.
A város alapítása bizonytalan, a hagyomány szerint Knirasz király alapította, majd a 4. században Paphosz utolsó királya, Nikoklész alapította meg Nea-Paphoszt. Az ókorban Ciprus szigetét Paphoszról kormányozták. A sziget volt a római helytartó székhelye, akit maga Szent Pál térített keresztény hitre 45 körül.
A sziget többi városához hasonlóan Páfosz is folyamatos támadásoknak volt kitéve. A 7. században el is pusztult a szaracénok támadásai és járványok miatt, majd többször újra benépesült.
A 19. századig a település elmaradott kikötőfalunak számított, majd a 20. század elejétől növekedésnek és fejlődésnek indult. Ezt utoljára az 1974-es polgárháború és török agresszió szakította meg, amikor a város súlyos károkat szenvedett.
Nevezetességei
- Középkori erőd - bizánci eredetű erődítmény, amelyet a velenceiek 1570-ben leromboltak, majd az ottománok részben újjáépítettek
- Kato-páfoszi Régészeti Park - ásatási terület római kori villák maradványaival és mozaikokkal, Világörökségi védelem alatt álló terület
- Római hullámtörő
- Szent Pál oszlopa
- Katakombák
- Királysírok a 4. századból
Éghajlat
Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 16,9 | 16,7 | 18,0 | 21,2 | 24,1 | 27,7 | 29,7 | 30,3 | 28,7 | 26,7 | 22,3 | 18,6 | 23,4 |
Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 7,5 | 7,0 | 8,0 | 10,7 | 14,0 | 17,5 | 20,0 | 20,6 | 18,4 | 16,2 | 12,2 | 9,3 | 13,5 |
Átl. csapadékmennyiség (mm) | 68 | 56 | 40 | 16 | 7 | 1 | 0 | 0 | 5 | 22 | 74 | 87 | 376 |
Forrás: moa.gov.cy |
Források
- Robert Bulmer: Ciprus (Cartographia, 1997)
- Suzanne Patterson: Ciprus (Welcome, 1996)
További információk
- Paphos.lap.hu – Linkgyűjtemény