Második konstantinápolyi zsinat

Második konstantinápolyi zsinat
Dátum	553. május 5. - június 2.
Elismerte	katolikus egyház, ortodox egyházak, evangélikus egyházak
Előző zsinat	Khalkédóni zsinat
Következő zsinat	Harmadik konstantinápolyi zsinat
Összehívó	I. Justinianus bizánci császár
Elnöklő	Eutükhiosz konstantinápolyi pátriárka, Apollinarisz alexandriai pátriárka, Domnosz antiochiai pátriárka
Résztvevők	164-180
Viták témája	Nesztorianizmus, monofizitizmus
Dokumentumok és nyilatkozatok	Vigiliusz pápa "Constitutum"-a
Időrendi lista

A második konstantinápolyi zsinat a kereszténység ötödik egyetemes zsinata, amelyet 553. május 5. és június 2. között tartottak.

A zsinat I. Justinianus bizánci császár terve volt, hogy az antiochiai iskola teológusainak úgynevezett "három fejezet"-ének elítélésével ismét megnyerje magának a monofizitákat. Ennek érdekében a császár elfogatta Vigiliusz pápát Rómában, és erőszakkal Konstantinápolyba hurcoltatta, hogy rávegye a zsinat összehívására, és az azon való részvételre. Miután megígérte a császár a Vigiliusz pápa által kiválasztott nyugati püspökök részvételét a zsinaton, a pápa beleegyezett a zsinat összehívásába. A zsinaton meg is jelent Vigiliusz pápa, de látva a résztvevők arányát, illetve a megígért nyugati püspökök távollétét, a keletiek túlsúlyától tartva Khalkédónba menekült, és onnan küldte el nyilatkozatát, amelyben megtagadta a részvételt.

Május 5-én 180 püspök jelent meg a Hagia Szophia templomban, köztük kilenc jelentéktelenebb észak-afrikai püspök. A zsinaton a három keleti pátriárka elnökölt: Eutükhiosz (Konstantinápoly), Apollinarisz (Alexandria), és Domnosz (Antióchia). Hét ülés után, június 2-án a zsinat 14 dogmatikus kánonban elítélte Mopszuesztiai Theodórosz, Küroszi Theodorétosz és Ibasz írásainak néhány részletét, amelyet 164 püspök írt alá. A beteg, öreg és magára hagyott Vigiliusz Justinianus nyomására csak 554. február 23-án ismerte el a zsinat döntését, és ezzel egyetemes zsinat rangjára emelte.