„Přerov” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a + népességdiagram, egyéb apróság AWB
a {{csehországi járás települései}} AWB
62. sor: 62. sor:
== További információk ==
== További információk ==
* [http://www.prerovsko.eu/ Prerov]
* [http://www.prerovsko.eu/ Prerov]

{{csehországi járás települései}}


{{DEFAULTSORT:Prerov}}
{{DEFAULTSORT:Prerov}}

A lap 2015. június 26., 22:24-kori változata

Přerov
Přerov címere
Přerov címere
Přerov zászlaja
Přerov zászlaja
Közigazgatás
Ország Csehország
KerületOlomouci
JárásPřerovi
PolgármesterJiři Lajtoch
Irányítószám750 00
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség41 634 fő (2023. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság210 m
Terület58,50 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 27′ 20″, k. h. 17° 27′ 04″Koordináták: é. sz. 49° 27′ 20″, k. h. 17° 27′ 04″
Přerov weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Přerov témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Přerov (németül Prerau) város a Csehországban, Morvaországban, az Olomouci kerületben. 2006. július 1-jétől törvényhatósági jogú város, addig járási székhely. 22 km-re délre fekszik Alamóctól a Felsőmorva dombságon, a Bečva folyó partján. Fontos közlekedési csomópont. Alamóccal együtt Přerov a legjelentősebb vasúti kereszteződés Morvaországban. A város területe 58,48 km², 48 000 lakosa van. Fontos ipari létesítmények vannak a városban. Přerovban székel a cseh légierő 23. helikopteres Edvard Beneš alakulata és a katonaság egyik kiképzőközpontja. A jövőben Přerovnak kellene lennie a Duna-Odera-Elba folyamok egyik fontos kikötőjének.

A város története

Az első írásos említése 1141-ből származik. 1256-ban királyi város rangjára emelték. 1841-től a vasút megépítésével egy időben erőteljes fejlődésnek indult.

A város történelmi magja a Felső tér (Horní náměstí) környékén található, ahol a XV. századból származó házak is találhatók. A központban van a Přerovi kastély is. Ezt az egykori vár helyén építették. A városban megmaradtak az egykori városfalak részei is. A kastélyban jelenleg a Komenský Múzeum kapott elhelyezést.

1945. június 18-án 265, a kitelepítés után visszatérni szándékozó főként német és magyar nemzetiségű dobsinai lakost mészároltak le a csehországi Přerov vasútállomásán a csehszlovák hadsereg részeg katonái.[forrás?]

A második világháború végén itt robbant ki a přerovi felkelés, amelyet erőszakkal elfojtottak.

1997. július 7-én a várost erőteljes árvíz öntötte el.

Egyéb érdekességek

A város északi részében kiterjedt archeológiai lelőhelyre bukkantak (předmostíi őskőkori temető). Nagyon értékes leleteket találtak a mamutvadászatok idejéből.

A várostól északkeletre található a Žebračka nevű természetvédelmi terület. Lipník nad Bečvou irányában található a Helfenstein középkori vára (cseh nevén Helfštýn).

Neves személyiségek

Népesség

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

A népesség alakulása 1869 és 2023 között
Lakosok száma
7213
11 190
28 442
22 012
31 069
50 265
48 335
43 791
41 019
41 634
1869188019211950196119802001201720212023
Adatok: Wikidata

Jegyzetek

  1. Cseh Statisztikai Hivatal: Počet obyvatel v obcích – k 1. 1. 2023 (cseh nyelven). Cseh Statisztikai Hivatal, 2023. május 23. (Hozzáférés: 2023. május 25.)

Forrás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Přerov című cseh Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk