Zirci Arborétum Természetvédelmi Terület

A bejáratközeli liget

A Zirci Arborétum hazánk legmagasabban fekvő élőfa-gyűjteménye, 400 m-rel a tenger szintje felett. Az arborétum Zirc belvárosában, közvetlenül a zirciapátsági ingatlanokhoz csatlakozva jelzi, hogy valamikor az apátság területéhez tartozott. Központja Zircen van (Damjanich u. 9.).

Az arborétum virágai_1

Története

Első fáit a ciszterci szerzetesek ültették 1780-ban, amikor angolkertet alakítottak ki az apátság és az attól nem messze, a középkorban létesített halastó körül. Ezek közül a fák közül több máig áll.

1951 óta Zirci Arborétum Természetvédelmi Terület néven országos jelentőségű természetvédelmi oltalom alatt áll. Vagyonkezelője a természetvédelmi kezeléséért felelős Balaton-felvidéki Nemzeti Park (BfNP).

2008–2012 között Az Új Magyarország Fejlesztési Terv részeként meghirdetett Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) „Gyűjteményes növénykertek és védett történeti kertek megőrzése és helyreállítása” című pályázatán elnyert támogatásból (az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával) a BfNP rekonstruálja a botanikus kertet.

2012 első félévében a Zirci Ciszterci Apátság kérte az Emberi Erőforrások Minisztériumának Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárságát, hogy a park kezelését, illetve tulajdonjogát adják át, illetve vissza az apátságnak. Ennek fejében vállalták volna az arborétum szakszerű, a KEOP pályázatban előírt kezelését, a kérelmet véleményező Vidékfejlesztési Minisztérium azonban megállapította, hogy ezt az aktuális jogszabályok nem teszik lehetővé, mert az egyház nem tud cserében hasonló méretű és hasonlóképp védendő területet felkínálni.

Zirci Virágvarázs

Arborétum-részlet

Ez a lap egy ellenőrzött változataEllenőrzött laprészletek megjelenítése/elrejtése [bevezető szerkesztése]

Részlet az arborétumban

Természeti értékei

Az arborétumban közel hatszáz fa- és cserjefajt gyűjtöttek össze. A fajok fele a Bakonyban általánosan elterjedt, további 40 %-uk a Cuha völgyéből ismert. A betelepített hetven tűlevelű faj között találjuk Magyarország legidősebb simafenyőit. Tavasszal a patak két oldalán ex-situ védett lágy szárú fajok virágai nyílnak. Védett a növénykert kétéltű- és denevérfaunája is.

A bejáratnál a középkorban kialakított, egykori halastavat az arborétumot átszelő Cuha-patak vize táplálja. A park állandó lakói a mókusok; a fák között időnként őzek is feltűnnek.

Látogatása

Két bejárat várja a látogatókat;

• a város felől a tó melletti, Damjanich utcai;
• valamint az északi oldalon parkolóval — ez főleg az autóbusszal érkező csoportoknak előnyös.

Az északi bejárattól kétszáz éves kislevelű hársfasor indul. A filagória (kerti pavilon) műemlékként védett. Az ajánlott útvonalon mintegy száz különleges fát ismerhetünk meg, egyebek közt:

• a 170 éves jurányi hársat és
• a gumiszerű kérgéről nevezetes amúrmenti parásfát.

Különleges látványt nyújtanak a Cuha-patak kő- és fahídjai, lépcsős vízesése és természetes mederszakaszai. A tó környékének festői képét sziklakerti növények, cserjék és lágyszárúak betelepítésével alakították ki.

A bejáratoknál kiadványokat, ajándéktárgyakat és díszcserjéket árulnak. Az előzetesen bejelentkező, legfeljebb 25 fős csoportok külön díjért szakvezetést kérhetnek. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park május elején minden évben itt ünnepli meg a Madarak és Fák Napját.

Nyitva:

• március 15. – április 30.: 9:00 – 17:00
• május 1. – augusztus 31.: 9:00 – 19:00
• szeptember 1. – november 18.: 9:00 – 17:00

Belépődíjak 2012-ben:

• felnőtt: 600,-Ft; kedvezményes: 500,-Ft;
• gyermek (4–14): 300,-Ft;
• éves bérlet: 2000 Ft;

• szakvezetés: 1–1,5 óra, max. 25 főnek: 4500 Ft/csoport.

Kutyát bevinni tilos.

Képgaléria

• 
• 
• 
• 
• 
• 

Jegyzetek

Források

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Zirci Arborétum Természetvédelmi Terület témájú médiaállományokat.