A magyar labdarúgó-bajnokság élvonalbeli versenyét 1901 óta rendezik meg. Hagyományos neve: NB I. (nemzeti bajnokság). Napjainkban a Magyar Labdarúgó-szövetség szervezi.
Története
Az első magyar bajnokság 1901-ben zajlott, a résztvevő 5 csapat közül a végső győztes pedig a Budapesti TC lett. Sorozatban legtöbbször az MTK nyert bajnoki címet, szám szerint 9-et egymás után 1916 és 1925 között (egyes források tízet jegyeznek, mert az első világháború miatt 1914 őszétől 1916 tavaszáig nem rendeztek hivatalos bajnokságot, előtte pedig az 1913–14-es idény bajnoka szintén az MTK lett). A legeredményesebb csapat a Ferencváros 28 bajnoki címmel, őket követi az MTK 23-szoros, majd az Újpest 20-szoros bajnokként. Az első vidéki bajnokcsapat a Nagyváradi AC volt, mely az 1943–1944-es szezont zárta a tabella élén. A Debrecen nyert legtöbbször vidéki csapatként bajnokságot, szám szerint 6-ot, míg a Győri ETO 4 bajnoki címmel a második legsikeresebb. (Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy az Újpest és a Csepel még azelőtt nyerte első bajnoki címét/címeit, hogy Újpestet és Csepelt Budapesthez csatolták volna /1950/)
A lebonyolítási rendszer többször változott. 1901-től 1905-ig, 1951-től 1956-ig és 1964-től 1969-ig naptári év szerint, 1906 őszétől 1944-ig, 1945 őszétől 1950 tavaszáig, 1957 őszétől 1963 tavaszáig és 1970 őszétől napjainkig őszi-tavaszi rendszerben írták ki a bajnokságot. Az átállás miatt 1906 tavaszán szünetelt a bajnokság; 1950 őszén, 1957 tavaszán, 1963 őszén és 1970 tavaszán féléves bajnokságot rendeztek. Ugyancsak fél évig tartott az 1945 tavaszi bajnokság is, de akkor azért, mert az 1944/45-ös idény ősszel a háborús események miatt félbeszakadt.
A labdarúgó Soproni Liga 6. fordulójának szombati játéknapján (2008. augusztus 30.) az Újpest hazai pályán 4-3-ra verte az újonc Kecskemétet. Ezen a mérkőzésen az Újpest FC történetének 2723. első osztályú mérkőzését játszotta, amivel az örökranglista első helyére lépett, megelőzve ezzel az ősi rivális Ferencvárost, amely akkor egymást követően harmadik idényében szerepelt a másodosztályban.[1] A Ferencváros pályán elért eredmény alapján sosem esett ki az élvonalból, csak a 2006-ös kizárása miatt kényszerült a másodosztályba. Jelenleg – a két abszolút újoncot leszámítva – két csapat mondhatja el, hogy élvonalbeli bemutatkozása óta mindig az első osztályban maradt: a 2006-ban feljutott Paksi FC és a 2008-ban feljutott Kecskeméti TE.
A 2009–10-es idény volt az első olyan szezon a magyar első osztály 1901 óta íródó történetében, hogy nem végzett budapesti csapat a dobogón. Erre az esetre 109 évet kellett várni.
A 2011–12-es idény volt a második olyan szezon, hogy vidéki csapat végzett a dobogón: ugyan erre az esetre csak 2 évet kellett várni. Ugyanebben a szezonban a Debrecen lett az első vidéki csapat a magyar első osztály 1901 óta íródó történetében, amely veretlenül nyerte meg a bajnokságot. Erre az esetre 111 évet kellett várni. Igaz, az Újpesti TE csapata az 1945–46-os bajnokságot szintén veretlenül nyerte meg és akkor még Újpest település nem tartozott a fővároshoz, tehát ebben az értelemben vidéki együttes volt.
Az élvonal korábbi nevei
A bajnokság számos névváltoztatáson ment keresztül, amely 2000 óta a szponzoroktól volt függő.
PLASZ I. osztály (1926–1935, a Professzionális Labdarúgó-alszövetség rövidítése)
NB I (a „hagyományos” név 1935 őszétől, - az NB a „nemzeti bajnokság” rövidítése)
Raab–Karcher NB1 (1997-1998)
PNB (Raab–Karcher PNB: 1998–1999, PNB: 1999–2000, ami a „professzionális nemzeti bajnokság” rövidítése)
Borsodi Liga (2001 áprilisától 2003-ig és 2005–2007-ig)
Arany Ászok Liga (2003–2005-ig)
Soproni Liga (2007–2010)
Monicomp Liga (2010–2011)
OTP Bank Liga (2011–)
Eddigi bajnoki dobogósok
Az alábbi táblázatban olvashatók az élvonalbeli magyar labdarúgó-bajnokságok dobogós csapatai, gólkirályai. A csapatokat az adott időszakban használt nevükkel jelöltük. A félkövéren írt csapatok az adott évben megnyerték a bajnokságot és a nemzeti kupát is, dőlten a kupagyőzteseket írtuk. A szürke hátterű szezonok nem hivatalosak.
A táblázat a jobb oldali szövegre kattintva nyitható/csukható
Sport 1: egy pénteki, két szombati és egy vasárnapi mérkőzés
Sport 2: egy szombati és egy vasárnapi mérkőzés
M1: egy szombati és egy vasárnapi mérkőzés.
Duna TV: egy pénteki mérkőzés.
A 2012/13-as szezonban szombaton két mérkőzést is rendeztek 16 órás kezdettel, így amelyiket a Sport TV érdektelenebbnek talált, csak a főbb mozzanatai lettek leadva a Harmadik Félidő c. műsorban.
↑Nem hivatalos bajnokság. Az MLSZ nem írt ki hivatalos bajnokságot, azonban az egyesületek játszani akartak. A két „nagycsapat” saját bajnokságot szervezett. Az FTC-féle az Auguszta-serlegért folyt 11, nem csak 1. osztályú csapat részvételével, míg az MTK Hungária Díján második csapatát szerepeltette, míg a legjobbak nemzetközi mérkőzéseket játszottak.
↑Nem hivatalos bajnokság, Amatőr Ligának nevezték. A külön szervezett labdarúgó-bajnokságok nem váltak be, mivel az igazán nagy vonzerőt a nagycsapatok rangadói jelentették. Az 1915 tavaszi bajnokságot megint csak nem az MLSZ írta ki, az egyesületek maguknak szervezték és csak odavágós, körmérkőzéses rendszerben bonyolították le.
↑Nem hivatalos bajnokság, a tavaszihoz hasonlóan az egyesületek maguknak szervezték.
↑A klub 1945 után Ferar-Vasas Cluj-Napoca néven szerepelt a román bajnokságban, majd 1948-ban beolvadt a CFR Cluj-ba.
↑Nem hivatalos. A második világháború miatt az 1944–1945-ös bajnokság már a 3. forduló után félbeszakadt. 1944 őszén csak odavágós hadibajnokságot rendeztek.
↑Hivatalos. A második világháború miatt az 1944–1945-ös bajnokság már a 3. forduló után félbeszakadt. 1945 tavaszán az MLSZ oda-visszavágós, körmérkőzéses rendszerű Budapest-bajnokságot írt ki, a jobb vidéki játékosok is a fővárosba utaztak.
↑A Magyar Labdarúgó-szövetség úgy határozott, hogy áttér a naptár évhez igazodó lebonyolítási rendszerhez, ezért csak egy őszi szezont rendeztek.
↑Hivatalos. Az MLSZ határozata értelmében 1957-től újfent őszi-tavaszi rendszerű bajnokságot szerveznek, ezért csak a tavaszi fordulókat rendezték meg. A legtöbb klub visszatért korábbi nevéhez.
↑A Magyar Labdarúgó-szövetség ismét a naptári évhez igazodó lebonyolításra tért át, ezért csak az őszi fordulókat bonyolították le.
↑A Magyar Labdarúgó-szövetség újfent visszatérni kívánt a hagyományos, őszi-tavaszi rendszerű lebonyolításhoz. A bajnokság 16 csapatát két nyolcas csoportra osztották, a csoportokban oda-visszavágós, körmérkőzéses rendszerben zajlottak a küzdelmek. A csoportok azonos helyezésű csapatai bajnoki oda-visszavágós helyosztókat játszottak.
↑Tartalmazza a Ferencvárosi FC néven szerzett bajnoki címeket is.
↑Tartalmazza a Hungária FC, Budapesti Bástya, Budapesti Vörös Lobogó, MTK FC, MTK Hungária FC és MTK-VM neveken szerzett bajnoki címeket is
↑Tartalmazza az Újpesti TE és Újpesti Dózsa neveken szerzett bajnoki címeket is.
↑Tartalmazza a Kispest Honvéd FC néven szerzett bajnoki címeket is.
↑Tartalmazza a Weisz Manfréd FC Csepel és Csepeli Munkás TE neveken szerzett bajnoki címeket is.
↑Tartalmazza a Győri Vasas FC és a Rába ETO neveken elért bajnoki címeket is.