Sinj

Sinj
A város látképe
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Split-Dalmácia
Jogállás	város
Irányítószám	21 230
Körzethívószám	(+385) 021
Testvérvárosok	Lista Montemarciano Sansepolcro Barban Diakovár Vukovár Šibenik Trogir Prozor-Rama
Népesség
Teljes népesség	23 452 fő (2021. aug. 31.)
Népsűrűség	140 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	326 m
Terület	181 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 43° 42′ 06″, k. h. 16° 38′ 13″43.701666666667, 16.636944444444
Sinj weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sinj témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sinj város Horvátországban Split-Dalmácia megyében.

Fekvése

Splittől 34 km-re északkeletre elterülő széles völgyben fekszik.

Nevének eredete

Neve az illír Osinium helynévből való.

Története

A mai Dalmácia területén Kr. e. 1000 körül egy indoeurópai népcsoport az illírek és azoknak is egyik harcias törzse a dalmátok telepedtek le. Kr. e. 156-ban a területet a rómaiak hódították meg. Ennek ellenére a mai Sinj környékén jelentős dalmát népesség maradt. A mai Sinj elődjét Aequum városát Claudius római császár alapította Kr. u. 42-ben. Ebből az időből számos szobortöredéket és épületmaradványt találtak a város területén. A római uralomnak 375-ben a hunok hódítása vetett véget. 530 körül a területet a Bizánci Birodalom szerezte meg, majd 614-ben a hódító avarokkal együtt szláv törzsek érkeztek erre a vidékre. A 925-ben megalapított horvát állam azonban nem volt hosszú életű és a horvát területekkel együtt az akkori Cetina is a magyar királyok uralma alá került a 11. század végén. A 14. században a vár és a város a Subicsok birtoka lett, majd Nepilić Iváné és 1434-ig a Nepiliceké maradt. Kihalásuk után több birtokosa volt, majd 1536-ban elfoglalta a török és az Oszmán Birodalom része lett. A város sokat szenvedett a kíméletlen török uralom alatt, de Sinj vára csak 1686-ban szabadult fel. Ezután a várat a velenceiek erősítették meg. 1699-ben a karlócai béke értelmében a terület végképp felszabadult, de a béke nem maradt tartós. 1715. augusztus 7-én Mehmet pasa serege támadta meg a várost. Bár a török sereg számbeli fölényben volt és jobb fegyverzettel rendelkezett augusztus 15-én mégis vereséget szenvedett a hősiesen harcoló horvátoktól. Azóta ez a nap a város nagy ünnepnapja. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be a városba, de a nép jobban szerette volna, ha a Magyar Királyság részeként a Horvát bánság része lett volna. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után újra az osztrákoké lett. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. Ma a hozzá tartozó településekkel együtt 25 373 lakosa van.

Látnivalók

• Határában állnak Sinj középkori várának romjai.
• A város lakói minden év augusztus 15-én nagy ünnepséggel emlékeznek meg Nagyboldogasszony napjáról. Ez alkalommal körmenetben viszik körbe a város kegyképét, melyet egy velencei festő festett a 16. században. A kegyképet 1536-ban a török elől a boszniai Rámába menekítették és 1687-ig ott is maradt. Amikor a török Boszniát is felégette a képet őrző ferencesek magukkal vitték és oltalmára bízták magukat. 1715. augusztus 7-én a Mehmed pasa serege újra megtámadta Sinjt, de a török sereget ekkor betegség támadta meg. Augusztus 15-én került sor a döntő csatára, melyben a horvátok nagy győzelmet arattak a meggyengült ellenség felett és ezt a Szűzanya segítségének tulajdonították.
• A városban augusztus első hétvégéjén rendezik meg az Alka nevű lovagi tornát, melyen díszes ruhájú lándzsás lovasok küzdenek a különböző ügyességi próbákon.