„Sinj” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a (üres) Külső hivatkozások → További információk AWB |
a →Története: linkesítés |
||
| 27. sor: | 27. sor: | ||
== Története == |
== Története == |
||
A mai Dalmácia területén Kr. e. 1000 körül egy indoeurópai népcsoport az [[illírek]] és azoknak is egyik harcias törzse a [[dalmátok]] telepedtek le. Kr. e. 156-ban a területet a [[rómaiak]] hódították meg. Ennek ellenére a mai Sinj környékén jelentős dalmát népesség maradt. A mai Sinj elődjét Aequum városát [[Claudius császár]] alapította Kr. u. [[42]]-ben. Ebből az időből számos szobortöredéket és épületmaradványt találtak a város területén. A római uralomnak [[375]]-ben a [[hunok]] hódítása vetett véget. [[530]] körül a területet a [[Bizánci Birodalom]] szerezte meg, majd [[614]]-ben a hódító [[avarok]]kal együtt szláv törzsek érkeztek erre a vidékre. A [[925]]-ben megalapított horvát állam azonban nem volt hosszú életű és a horvát területekkel együtt az akkori Cetina is a magyar királyok uralma alá került a [[11. század]] végén. A [[14. század]]ban a vár és a város a Subicsok birtoka lett, majd Nepilić Iváné és [[1434]]-ig a Nepiliceké maradt. Kihalásuk után több birtokosa volt, majd [[1536]]-ban elfoglalta a török és az [[Oszmán Birodalom]] része lett. A város sokat szenvedett a kíméletlen török uralom alatt, de Sinj vára csak [[1686]]-ban szabadult fel. Ezután a várat a velenceiek erősítették meg. [[1699]]-ben a [[karlócai béke]] értelmében a terület végképp felszabadult, de a béke nem maradt tartós. [[1715]]. [[augusztus 7.|augusztus 7-én]] Mehmet pasa serege támadta meg a várost. Bár a török sereg számbeli fölényben volt és jobb fegyverzettel rendelkezett [[augusztus 15.|augusztus 15-én]] mégis vereséget szenvedett a hősiesen harcoló horvátoktól. Azóta ez a nap a város nagy ünnepnapja. A velencei uralomnak [[1797]]-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be a városba, de a nép jobban szerette volna, ha a Magyar Királyság részeként a |
A mai Dalmácia területén Kr. e. 1000 körül egy indoeurópai népcsoport az [[illírek]] és azoknak is egyik harcias törzse a [[dalmátok]] telepedtek le. Kr. e. 156-ban a területet a [[rómaiak]] hódították meg. Ennek ellenére a mai Sinj környékén jelentős dalmát népesség maradt. A mai Sinj elődjét Aequum városát [[Claudius római császár]] alapította Kr. u. [[42]]-ben. Ebből az időből számos szobortöredéket és épületmaradványt találtak a város területén. A római uralomnak [[375]]-ben a [[hunok]] hódítása vetett véget. [[530]] körül a területet a [[Bizánci Birodalom]] szerezte meg, majd [[614]]-ben a hódító [[avarok]]kal együtt szláv törzsek érkeztek erre a vidékre. A [[925]]-ben megalapított horvát állam azonban nem volt hosszú életű és a horvát területekkel együtt az akkori Cetina is a magyar királyok uralma alá került a [[11. század]] végén. A [[14. század]]ban a vár és a város a Subicsok birtoka lett, majd Nepilić Iváné és [[1434]]-ig a Nepiliceké maradt. Kihalásuk után több birtokosa volt, majd [[1536]]-ban elfoglalta a török és az [[Oszmán Birodalom]] része lett. A város sokat szenvedett a kíméletlen török uralom alatt, de Sinj vára csak [[1686]]-ban szabadult fel. Ezután a várat a velenceiek erősítették meg. [[1699]]-ben a [[karlócai béke]] értelmében a terület végképp felszabadult, de a béke nem maradt tartós. [[1715]]. [[augusztus 7.|augusztus 7-én]] Mehmet pasa serege támadta meg a várost. Bár a török sereg számbeli fölényben volt és jobb fegyverzettel rendelkezett [[augusztus 15.|augusztus 15-én]] mégis vereséget szenvedett a hősiesen harcoló horvátoktól. Azóta ez a nap a város nagy ünnepnapja. A velencei uralomnak [[1797]]-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be a városba, de a nép jobban szerette volna, ha a [[Magyar Királyság]] részeként a [[Horvát bánság]] része lett volna. [[1806]]-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után újra az osztrákoké lett. [[1918]]-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. Ma a hozzá tartozó településekkel együtt 25 373 lakosa van. |
||
== Látnivalók == |
== Látnivalók == |
||
A lap 2015. június 13., 17:49-kori változata
| Sinj | |
 | |
| A város látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Split-Dalmácia |
| Jogállás | város |
| Irányítószám | 21 230 |
| Körzethívószám | (+385) 021 |
| Testvérvárosok | Lista
|
| Népesség | |
| Teljes népesség | 23 452 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 140 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 326 m |
| Terület | 181 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 42′ 06″, k. h. 16° 38′ 13″Koordináták: é. sz. 43° 42′ 06″, k. h. 16° 38′ 13″ | |
| Sinj weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sinj témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Sinj város Horvátországban Split-Dalmácia megyében.
Fekvése
Splittől 34 km-re északkeletre elterülő széles völgyben fekszik.
Nevének eredete
Neve az illír Osinium helynévből való.
Története
A mai Dalmácia területén Kr. e. 1000 körül egy indoeurópai népcsoport az illírek és azoknak is egyik harcias törzse a dalmátok telepedtek le. Kr. e. 156-ban a területet a rómaiak hódították meg. Ennek ellenére a mai Sinj környékén jelentős dalmát népesség maradt. A mai Sinj elődjét Aequum városát Claudius római császár alapította Kr. u. 42-ben. Ebből az időből számos szobortöredéket és épületmaradványt találtak a város területén. A római uralomnak 375-ben a hunok hódítása vetett véget. 530 körül a területet a Bizánci Birodalom szerezte meg, majd 614-ben a hódító avarokkal együtt szláv törzsek érkeztek erre a vidékre. A 925-ben megalapított horvát állam azonban nem volt hosszú életű és a horvát területekkel együtt az akkori Cetina is a magyar királyok uralma alá került a 11. század végén. A 14. században a vár és a város a Subicsok birtoka lett, majd Nepilić Iváné és 1434-ig a Nepiliceké maradt. Kihalásuk után több birtokosa volt, majd 1536-ban elfoglalta a török és az Oszmán Birodalom része lett. A város sokat szenvedett a kíméletlen török uralom alatt, de Sinj vára csak 1686-ban szabadult fel. Ezután a várat a velenceiek erősítették meg. 1699-ben a karlócai béke értelmében a terület végképp felszabadult, de a béke nem maradt tartós. 1715. augusztus 7-én Mehmet pasa serege támadta meg a várost. Bár a török sereg számbeli fölényben volt és jobb fegyverzettel rendelkezett augusztus 15-én mégis vereséget szenvedett a hősiesen harcoló horvátoktól. Azóta ez a nap a város nagy ünnepnapja. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be a városba, de a nép jobban szerette volna, ha a Magyar Királyság részeként a Horvát bánság része lett volna. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után újra az osztrákoké lett. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. Ma a hozzá tartozó településekkel együtt 25 373 lakosa van.
Látnivalók
- Határában állnak Sinj középkori várának romjai.
- A város lakói minden év augusztus 15-én nagy ünnepséggel emlékeznek meg Nagyboldogasszony napjáról. Ez alkalommal körmenetben viszik körbe a város kegyképét, melyet egy velencei festő festett a 16. században. A kegyképet 1536-ban a török elől a boszniai Rámába menekítették és 1687-ig ott is maradt. Amikor a török Boszniát is felégette a képet őrző ferencesek magukkal vitték és oltalmára bízták magukat. 1715. augusztus 7-én a Mehmed pasa serege újra megtámadta Sinjt, de a török sereget ekkor betegség támadta meg. Augusztus 15-én került sor a döntő csatára, melyben a horvátok nagy győzelmet arattak a meggyengült ellenség felett és ezt a Szűzanya segítségének tulajdonították.
- A városban augusztus első hétvégéjén rendezik meg az Alka nevű lovagi tornát, melyen díszes ruhájú lándzsás lovasok küzdenek a különböző ügyességi próbákon.
További információk
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.