„Kernstok Károly (festő, 1873–1940)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a AWB |
személy infobox + portál |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{személy infobox |
|||
[[Fájl:Kernstok Károly önarcképe (1903).jpg|bélyegkép|jobbra|250px|<center>[[Önarckép]]e<br />([[1903]])</center>]] |
|||
|kép=Kernstok Károly önarcképe (1903).jpg |
|||
|képaláírás=<center>[[Önarckép]]e<br />([[1903]])</center>}} |
|||
'''Kernstok Károly''' ([[Budapest]], [[1873]]. [[december 23.]] – [[Budapest]], [[1940]]. [[június 9.]]) magyar festő és grafikus, a magyar [[avantgárd]] egyik tehetséges képviselője. |
'''Kernstok Károly''' ([[Budapest]], [[1873]]. [[december 23.]] – [[Budapest]], [[1940]]. [[június 9.]]) magyar festő és grafikus, a magyar [[avantgárd]] egyik tehetséges képviselője. |
||
| 64. sor: | 66. sor: | ||
{{nemzetközi katalógusok}} |
{{nemzetközi katalógusok}} |
||
{{Portál|Művészet}} |
|||
{{társprojekt|oszlopok=1|commons=Category:Károly Kernstok}} |
|||
{{DEFAULTSORT:Kernstok Karoly}} |
{{DEFAULTSORT:Kernstok Karoly}} |
||
A lap 2015. június 9., 17:48-kori változata
| Kernstok Károly | |
.jpg) | |
(1903) | |
| Született | 1873. december 23.[1][2][3][4][5] Budapest |
| Elhunyt | 1940. június 9. (66 évesen)[6][3][7] Budapest[8] |
| Állampolgársága | magyar |
| Gyermekei | Kernstok Károly |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Farkasréti temető (41-2-39) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kernstok Károly témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kernstok Károly (Budapest, 1873. december 23. – Budapest, 1940. június 9.) magyar festő és grafikus, a magyar avantgárd egyik tehetséges képviselője.
Élete
Tanulmányait az Iparművészeti Iskolában kezdte. 1892-től Münchenben Hollósy Simonnál, 1893–1895-ben a párizsi Julian Akadámián tanult. 1896-ban hazatért és három évig a Benczúr Gyula mesteriskolájának növendéke lett. 1901 elején felvették a Reform szabadkőműves páholyba, de később átlépett a Petőfi, majd a Március páholyba. 1906-ban Párizsba utazott, ahol megismerkedett az új stílus irányzatokkal. 1907-ben alapítója lett a Nyolcak csoportjának. 1919-ben a Tanácsköztársaság művészetpolitikai, és a képzőművészeti szabadiskola vezetője volt. A bukás után Berlinbe emigrált, ahol 1926-ig élt, majd visszatért Budapestre, de ideje nagy részét Nyergesújfalun töltötte. Gyakori vendég volt a Szolnoki Művésztelepen is. A Képzőművészek Új Társasága (KUT) művésztanácsának elnöke volt.
Munkássága
Kernstok Károly a modern festői törekvések egyik fő képviselője, kétségkívül a 20. század elejének legnagyobb jelentőségű, meghatározó egyéniségű, új utakat kereső festője. Pályafutásának kezdetén még naturalista képeket festett. Párizsi utazásai a kor ottani új törekvéseivel ismertették meg, ezek az új irányzatok nagy hatással voltak rá, meghatározták későbbi festészetét.
Kifejezésmódja egyedi, alakjai szinte szoborszerűek. Korai műveiben még a színek harmóniáján van a fő hangsúly. Hamarosan megjelennek művein a rajzos elemek, a tömör formák, az erőteljes színek. Párizsban csatlakozott a Vadak (Fauves) csoportjához. Ez a csoport volt a kubizmus előfutára. Jogosan emlegetik mint a Nyolcak csoportjának egyik legjelentősebb képviselőjét. Akkoriban Párizs volt a művészetek forradalmi csomópontja. Kernstok a többi magyar művésszel együtt innen hozta be Magyarországra az ottani törekvéseket, mint a kubizmus vagy a fauvizmus. Mindezek későbbi képein is látszódnak. Műveiben egyre gyakrabban jelenik meg az erőteljes vonal, a kemény formák, szinte plakátszerű ábrázolási mód. Alakjai atlétaszerűek, erőteljesek.
Az első világháború ideje alatt visszatért a líraibb képekhez, ahol közeledett az expresszionista stílushoz. 1912-ben a debreceni vármegyeháza számára festett üvegablakokat. Későbbi képei eltávolodtak a kor vezető stílusirányzataitól: rajzos felfogású figurális kompozíciókat festett, amelyek stílusukban a klasszicizmus felé közelednek. Grafikai munkássága is igen jelentős. Erőssége volt a figurális kompozíció, portrék, aktok, állatok ábrázolása.
Legtöbb alkotását a Magyar Nemzeti Galéria őrzi, de vannak művei a Deák Gyűjteményben Székesfehérvárott s a Janus Pannonius Múzeumban Pécsett, továbbá magántulajdonban.
Kiállítások
(1910)
- 1911, Művészházban
- 1917, Ernst Múzeum
- 1922, Kassai Múzeum
- 1928, Ernst Múzeum
- 1951, Fővárosi Népművelési Központ, Emlékkiállítás
Főbb művei
- Agitátor, 1897
- Hajóvontatók, 1897
- Szilvaszedők, 1901
- Lovasok a vízparton, 1910
- Zivatar, 1919
- Szép Heléna elrablása, 1933
- Sírbatétel, 1934
Társasági tagság
Díjak, elismerések
- Rudits-ösztöndíj (1904)
- Ráth-díj (1898)
Források
- P. Brestyánszky Ilona: Kernstok, Derkovits, Dési Huber (Az én múzeumom c. sorozat), Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest. 1967, 7-8. p.
- Passuth Krisztina: A Nyolcak festészete, Corvina Kiadó, 1972, 25-29. p.
- Magyar művészeti kislexikon : kezdetektől napjainkig. Budapest : Enciklopédia Kiadó, 2002. Kernstok Károly festő lásd 179-180. p. ISBN 963-8477-66-0
- Kernstok Károly. Szabadkőműves Wiki. (Hozzáférés: 2013. január 15.)
Irodalom
- Körmendi Andor: Kernstok Károly (Budapest, 1936)
- Horváth Béla: Kernstok Károly (Művészettörténeti Értesítő. 1961. 2–4. sz.)
- Horváth Béla: Kernstok Károly dokumentumok (Művészettörténeti Tanulmányok. 1959–1960. Budapest, 1961)
- Bóka László: Arcképvázlatok és tanulmányok (Budapest. 1962)
- Lyka Károly: Kernstok Károly. (Élet és Tudomány. 1962. 33. sz.)
További információk
- Életrajza, művei, hung-art.hu
- Közel 80 millió forint Kernstok Károly festményéért
- A rekord aukción készült videó
Kapcsolódó szócikkek
- ↑ RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. augusztus 23.)
- ↑ Karoly Kernstok (angol nyelven). Oxford University Press, 2006
- ↑ a b Web umenia (szlovák, cseh és angol nyelven). (Hozzáférés: 2018. április 7.)
- ↑ Le Delarge (francia nyelven). Gründ, 2001
- ↑ BnF források (francia nyelven)
- ↑ Kernstok Károly
- ↑ The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
- ↑ Union List of Artist Names (angol nyelven), 2010. november 5. (Hozzáférés: 2021. május 21.)