Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium

A Nemzeti Zenede műemlék épülete

A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium, Magyarország egyik legrégebbi zeneoktatási intézménye. A fővárosban, Budapesten található, a Nagymező utca 1-3 szám alatt, közel a Zenekadémiához, és egyben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem gyakorló iskolája. Alapításának története a reformkorba (1840) nyúlik vissza.

Története

1840-ben Mátray Gábor igazgatásával megalakult a Nemzeti Zenede, a Pest-Budai Hangász Egylet Énekesiskolájaként. A növendékek száma: 75. Az alapításhoz szükséges összeg előteremtésében vezető szerepet játszott Liszt Ferenc, aki két nagy sikerű hangversenyt adott a Hangász Egylet javára, és báró Sina Simon bőkezű adakozó. 10 évvel később már 200 növendéke volt, és a korábbi ének, zeneszerzés és kórus szakok mellett megalakult a zongora, hegedű, gordonka, fuvola és klarinét tanszak is.

1867-ben végérvényesen Nemzeti Zenedére keresztelték az intézményt, amely a Zeneakadémia 1875-ös megalakulásáig a magyar zeneoktatás legrangosabb otthona lett, kiváló tanárokkal (Aggházy Károly, Allaga Géza). Ekkoriban hangzottak el báró Eötvös József vallás- és közoktatási miniszter biztató szavai: „…hazai intézeteink közt oly kiváló helyet foglal el, hogy erejében és hatáskörében egyre gyarapodva – azt kívánom – a magyar zeneművészet valódi ápolójává váljék…”

Rövid időre – 1920–27 között – a Nemzeti Zenede állami kezelésbe került, de 1927 után ismét mint egyesületi szervezet alakult újjá. Az iskola vezetésében olyan kiváló muzsikusokat, nagy tekintélyű tanárokat találunk, mint Szendy Árpád, Kern Aurél, Haraszti Emil, Szabados György.

1941-től Kresz Géza hegedűművész állt az intézmény élére. Az ő kezdeményezésére indult el a gimnáziumi tagozat. A második világháború után, 1948-ban állami rendelettel felszámolták a Nemzeti Zenede Egyesületet, és az iskola Állami Konzervatórium néven működött tovább, felvállalva a tanárok továbbképzését is. A zenegimnáziumi oktatás is folytatódott, 1954-től hivatalosan a középfokú zeneoktatás budapesti feladatait látta el. Ekkor Sándor Frigyes volt az igazgató, akit 1958-ban Fasang Árpád követett.

1966-tól a tanárképzést a Zeneakadémiához csatolták. Az iskola ekkor vette fel a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola nevet. 1973-tól Halász Ferenc hegedűművész irányítása alatt a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola gyakorlóiskolája lett. 1990-ben – ekkor már Szabó Tibor karnagy volt az igazgató – a közismeret keretein belül újraindult a gimnáziumi oktatás. Azóta az intézmény hivatalos neve: Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Gyakorlóiskolája. Jelenleg több mint 400 hallgatója van 23 tanszakon. 2012 szeptembere óta az intézmény élén  Dr. Benkő Szabolcs igazgató áll.

Források

• Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Gyakorlóiskolája honlapja
• Fidelio Online 2007. március 26., hétfő
• Muzsika 2000. április, 43. évfolyam, 4. szám, 18. oldal
• A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium Alapító okirata
• Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár
• Ferenc Brunszvik, ein Freund von Beethoven.
  Maria Hornyak
  Studia Musicologica Academiae Scientiarum Hungaricae, T. 32, Fasc. 1/4 (1990), pp. 225-233
  doi:10.2307/902256
• Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár Zenetudós > Zeneszerzők > Liszt Ferenc
• Kesztler Lőrinc Dr.: A Nemzeti Zenede alapításának 125. évfordulójára, Parlando 1965. Nr. 4. p. 1-12.
• Pintér Mária: A Nemzeti Zenede története – I.: Parlando 1978. Nr. 12. p. 1-4., – II.: Parlando 1979. Nr. 1. p. 12-18.
• Körber Tivadar: A Nemzeti Zenede évfordulója, Parlando 1990. Nr. 7-8-9. p. 41-42.
• A Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság IV. tudományos konferenciája: XX. századi magyar zene- és intézménytörténet
• Somogyi-könyvtár, Szeged, Válogatás a kiállított könyvekből
• A Nemzeti Zenede. Műemlékem.hu

Galéria

• 
  Taubert István, tanár, 1989-ben egy osztálykiránduláson