„Imreh István (történész)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→Élete és munkássága: link |
→Élete és munkássága: link |
||
28. sor: | 28. sor: | ||
==Élete és munkássága== |
==Élete és munkássága== |
||
A középiskolát [[Kolozsvár]]on és [[Brassó]]ban végezte, majd |
A középiskolát [[Kolozsvár]]on és [[Brassó]]ban végezte, majd 1940–1944 között a [[Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem|kolozsvári egyetem]] közgazdasági karán tanult, itt is doktorált gazdaságtörténetből. Rövid ideig a kolozsvári Victoria szövetkezetben dolgozott közgazdászként, majd az [[Erdélyi Tudományos Intézet]] munkatársa lett. Az intézet megszűnése után a [[Bolyai Tudományegyetem]] előadótanáraként először a jog- és közgazdaság-tudományi karon, majd a történelem szakon tanított. 1959-től nyugdíjba vonulásáig a [[Babeș–Bolyai Tudományegyetem]]en az egyetemes legújabb kor történetét adta elő. 1977-ben a [[Magyar Néprajzi Társaság]], 1998-ban pedig az [[Erdélyi Múzeum-Egyesület]] tiszteletbeli tagjává választotta. |
||
Kutatásainak középpontjában Erdélynek a [[feudalizmus]]ból a [[kapitalizmus]]ba vezető korszaka állt, ezen belül a [[székelyek|székelység]] története. A székely falu mezőgazdasági fejlődését, állattartását, szőlőművelését, társadalmi rétegződését, a falu belső rendjét vizsgálta. Kora társadalomtudósai közül kapcsolatot tartott fenn a szintén falukutató [[Dimitrie Gusti]] szociológussal, kinek monografikus kutatási módszerét nagyra értékelte.<ref>[http://www.antroport.hu/lapozo/figyelo/figyelopdf/Kekesi%20Mark%20Zoltan%20Dimitrie%20Gusti%20JAV.pdf Kékesi Márk Zoltán: Dimitrie Gusti és a bukaresti monografikus szociológiai iskola]</ref> |
Kutatásainak középpontjában Erdélynek a [[feudalizmus]]ból a [[kapitalizmus]]ba vezető korszaka állt, ezen belül a [[székelyek|székelység]] története. A székely falu mezőgazdasági fejlődését, állattartását, szőlőművelését, társadalmi rétegződését, a falu belső rendjét vizsgálta. Kora társadalomtudósai közül kapcsolatot tartott fenn a szintén falukutató [[Dimitrie Gusti]] szociológussal, kinek monografikus kutatási módszerét nagyra értékelte.<ref>[http://www.antroport.hu/lapozo/figyelo/figyelopdf/Kekesi%20Mark%20Zoltan%20Dimitrie%20Gusti%20JAV.pdf Kékesi Márk Zoltán: Dimitrie Gusti és a bukaresti monografikus szociológiai iskola]</ref> |
A lap 2015. május 30., 20:24-kori változata
Imreh István | |
Csomafáy Ferenc felvétele | |
Született | 1919. szeptember 12. Sepsiszentkirály |
Elhunyt | 2003. január 31. Kolozsvár (83 évesen) |
Állampolgársága | román[1] |
Nemzetisége | magyar |
Gyermekei | Imreh István |
Foglalkozása | történész |
Sírhelye | Házsongárdi temető |
A Wikimédia Commons tartalmaz Imreh István témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Imreh István (Sepsiszentkirály, 1919. szeptember 12. – Kolozsvár, 2003. január 31.) erdélyi magyar történész, szociológus, 1990-től a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Fia Imreh István biológus, genetikus.
Élete és munkássága
A középiskolát Kolozsváron és Brassóban végezte, majd 1940–1944 között a kolozsvári egyetem közgazdasági karán tanult, itt is doktorált gazdaságtörténetből. Rövid ideig a kolozsvári Victoria szövetkezetben dolgozott közgazdászként, majd az Erdélyi Tudományos Intézet munkatársa lett. Az intézet megszűnése után a Bolyai Tudományegyetem előadótanáraként először a jog- és közgazdaság-tudományi karon, majd a történelem szakon tanított. 1959-től nyugdíjba vonulásáig a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen az egyetemes legújabb kor történetét adta elő. 1977-ben a Magyar Néprajzi Társaság, 1998-ban pedig az Erdélyi Múzeum-Egyesület tiszteletbeli tagjává választotta.
Kutatásainak középpontjában Erdélynek a feudalizmusból a kapitalizmusba vezető korszaka állt, ezen belül a székelység története. A székely falu mezőgazdasági fejlődését, állattartását, szőlőművelését, társadalmi rétegződését, a falu belső rendjét vizsgálta. Kora társadalomtudósai közül kapcsolatot tartott fenn a szintén falukutató Dimitrie Gusti szociológussal, kinek monografikus kutatási módszerét nagyra értékelte.[2]
Művei
- Székely falutörvények, 1947
- Despre începuturile industriei capitaliste din Transilvania în prima jumătate a secolului XIX-lea, 1955
- Majorsági gazdálkodás a Székelyföldön a feudalizmus bomlásának idején. Adatok a XVIII. század végi és a XIX. század eleji székelyföldi nagybirtok gazdálkodásáról és a paraszti földek kisajátításáról, 1956
- Újkori egyetemes történeti előadások. 1870–1918, 1958
- A rendtartó székely falu. Faluközösségi határozatok a feudalizmus utolsó évszázadából, 1973
- Erdélyi hétköznapok 1750–1850. Társadalom- és gazdaságtörténeti írások a bomló feudalizmus időszakáról, 1979
- Erdély változó társadalma 1767–1821 (Csetri Elekkel közösen), 1980
- Viaţa cotidiană la secui 1750–1850 (fordította Gelu Păteanu, Florica Perian, Papp Ferenc), 1982
- A törvényhozó székely falu. I. A székely falutörvények világa. II. Székely falutörvények, rendtartások. 1581–1847. III. Jegyzetek., 1983
- Székelyek a múló időben, 1987
- Kászonszéki krónika 1650–1750
- Látom az életem nem igen gyönyörű, 1994
Díjak, elismerések
Források
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF catalogue général (francia nyelven). Francia Nemzeti Könyvtár. (Hozzáférés: 2017. március 25.)
- ↑ Kékesi Márk Zoltán: Dimitrie Gusti és a bukaresti monografikus szociológiai iskola
- Benkő Samu: Imreh István (1919-2003). Magyar Tudomány, 5. sz. (2003)
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés II. (G–Ke). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1991. ISBN 973-26-0212-0
- Romániai magyar ki kicsoda : 1997. Nagyvárad, 1996. Imreh István lásd 256. p. ISBN 973 97980 0 4
További információk
- Camil Mureşanu: Gyászbeszéd. Korunk, (2003. március)