„Sárga-folyó” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: Protokollcsere külső hivatkozásokban (WP:BÜ) |
|||
| 37. sor: | 37. sor: | ||
{{Források}} |
{{Források}} |
||
== |
== További információk == |
||
* [https://www.youtube.com/watch?v=6Ut0dp6yU3M Tibet is melting and turning into desert] a Sárga-folyó kiszárad – YouTube |
* [https://www.youtube.com/watch?v=6Ut0dp6yU3M Tibet is melting and turning into desert] a Sárga-folyó kiszárad – YouTube |
||
* [http://www.geol.lsu.edu/WDD/ASIAN/Huanghe/huange_he.htm Sárga-folyó, információ] |
* [http://www.geol.lsu.edu/WDD/ASIAN/Huanghe/huange_he.htm Sárga-folyó, információ] |
||
| 43. sor: | 43. sor: | ||
{{csonk-kína}} |
{{csonk-kína}} |
||
{{Nemzetközi katalógusok}} |
|||
{{ |
{{Portál|Földrajz||Kína|-}} |
||
{{DEFAULTSORT:Sargafolyo}} |
{{DEFAULTSORT:Sargafolyo}} |
||
A lap 2015. május 30., 19:26-kori változata
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
| Sárga-folyó | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Országok | |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 5464 km |
| Forrásszint | 1078 m |
| Vízhozam | (90 808 ft³/s), 2571 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 752 000 km² |
| Forrás | Bayankala Mountains, Qinghai Province |
| Torkolat | Csendes-óceán, (Pohaj-tenger) |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sárga-folyó témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Sárga-folyó vagy (Huang He) a világ hetedik leghosszabb folyója. (Tradicionális kínai: 黃河; Egyszerűsített Kínai: 黄河; Hanyu Pinyin: Huáng Hé, 
hallgat Wade-Giles: Hwang-ho, időnként egyszerűen „A folyó”-nak hívják a kínaiak, Mongol: Hatan Gol) Kína második legnagyobb folyója, a Sárga-folyó (黄河, Huánghé) 5464 km hosszú, a Tibet melletti Csinghaj (青海, Qīnghăi) tartományban ered, ahol gleccserekből táplálkozik, melyek 2007-re jelentős olvadásnak indultak (Halong-gleccser 17%-a elolvadt (400 méterrel visszahúzódott)). Egyes részeit kiszáradás veszélyezteti a globális felmelegedés miatt. Az Észak-Kínai síkságon (华北平原, Huábĕi píngyuán) átfolyva a Pohaj-tengerbe ömlik. Átlagos vízhozama egyhuszada a Jangce vízhozamának. A viszonylag kiszámítható Jangcével szemben a Sárga-folyó rendkívül szeszélyes, csak kis hajókkal hajózható, vízhozama nagyon változékony. Hatalmas mennyiségű sárga löszt hoz magával Észak-Kína löszfennsíkjairól (innen kapta a nevét is), ezt az alsó folyásánál lerakja, ezzel gyakran feltöltve medrét. A folyó a történelem folyamán rengeteg problémát okozott árvizeivel, mederváltoztatásaival. Ma is sok gond van vele, egyes helyeken például magasan a körülötte elterülő földek fölött folyik gátak közé szorítva, melyeket az iszaplerakódás miatt időről időre meg kell magasítani. A Sárga-folyó völgyét a kínai civilizáció bölcsőjeként tartják számon. Itt alakultak ki az első kínai államocskák, melyeket talán éppen a Sárga-folyó szabályozásának igénye hozott létre. A környezetszennyezés és a globális felmelegedési válság miatt a Sárga-folyó helyzete romlik. Előfordult, hogy háromnegyed évre kiapadt. Cholnoky Jenő földrajztudósunk két évet töltött Sárga-folyó és a Jangce tanulmányozásával.
A folyó többször öntött ki a történelem folyamán, aminek mindig sok ember esett áldozatul. Az 1887-es áradásnak 900 000 és 2 000 000 közötti, az 1931-es áradásnak 1 000 000 és 4 000 000 közötti áldozata volt.[1] A második kínai–japán háború részeként a kínaiak 1938-ban a gátak megnyitásával idézték elő a folyó áradását, aminek 500 000 és 900 000 közé teszik az áldozatai számát.[2]
Sárga-folyó mellékfolyói
- Fehér-folyó (白河)
- Fekete-folyó (黑河)
- Huang-folyó (湟水)
- Zuli-folyó (祖厉河)
- Qingshui-folyó (清水河)
- Dahei-folyó (大黑河)
- Kuye-folyó (窟野河)
- Wuding-folyó (无定河)
- Fen-folyó (汾河)
- Wei-folyó (渭河)
- Luo-folyó (洛河)
- Qin-folyó (沁河)
- Dawen-folyó (大汶河)
Források
- ↑ http://internationalrivers.org/files/Deluge2007_full.pdf International Rivers Report, "Before the Deluge" 2007]
- ↑ Diana Lary: The Waters Covered the Earth: China's War-Induced Natural Disaster, in Mark Selden and Alvin Y. So, ed., War and State Terrorism: The United States, Japan, and the Asia-Pacific in the Long Twentieth Century (Rowman & Littlefield, 2004): 143-170.
További információk
- Tibet is melting and turning into desert a Sárga-folyó kiszárad – YouTube
- Sárga-folyó, információ
- (angolul) Illustrations of Guarding the Yellow River
