Hammerl László

Hammerl László
Született	1942. február 15. (82 éves) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Fórián Éva Joó Éva
Foglalkozása	sportlövő
Magassága	179 cm
Sportlövőpályafutása
Versenyszám	puska
Klub	Ganz VMLK (1952–1956) MHSZ KLK (1957–1968) Újpesti Dózsa (1969–1976)
Edzőség	Magyar szövetségi kapitány (1977–1988) Magyar válogatott technikai igazgatója (1989–1996) Új-zélenadi szövetségi kapitány (1996–1999) Magyar szövetségi kapitány (1999–2004)
Sablon • Wikidata • Segítség

Szerzett érmek

Sportlövészet Olimpiai játékok arany 1964, Tokió kisöbű sportpuska fekvő bronz 1964, Tokió kisöbű sportpuska összetett ezüst 1968, Mexikóváros kisöbű sportpuska fekvő Világbajnokság bronz 1974, Thun kisöbű sportpuska álló csapat Európa-bajnokság bronz 1975, Bukarest kisöbű sportpuska térdelő csapat Ifjúsági Európa-bajnokság bronz 1959 kisöbű sportpuska fekvő csapat

Hammerl László (Budapest, 1942. február 15. –) a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett olimpiai bajnok sportlövő, edző, orvos.

Életpályája

1952-től a Ganz Villamossági Művek, 1957-től az MHSZ KLK, majd 1969-től az Újpesti Dózsa sportlövője volt. 1959-ben ifi Eb bronzérmet szerzett. 1961-ben háromszor végzett a negyedik helyen a budapesti ifi Eb-n. Ettől az évtől bekerült a magyar válogatottba. Első jelentős nemzetközi versenye az 1964. évi olimpia volt, ahol meglepetésre hetvenhárom induló közül fekvő lövésben arany-, összetettben pedig bronzérmet nyert. Fekvő lövésben azonos, 597 körös eredményt ért el az egyesült államokbeli Lones Wiggerrel, az amerikai versenyző azonban az utolsó sorozatban nyújtott rosszabb teljesítményével a második helyre szorult.

1965-ben Eb 4. volt csapatban. Az előző olimpiához hasonló holtverseny ismétlődött meg az 1968. évi olimpián, ahol a csehszlovák Jan Kurkával azonos, 598 körös teljesítményével Hammerl László szorult a második helyre.

Az 1969-es Eb-n sportpuska térdelő testhelyzetben 4. volt egyéniben, légpuska csapatban hetedik. Az 1970-es vb-n 9. volt fekvő egyéniben. Az 1974-es vb-n bronzérmet szerzett csapatban. 1975-ben Eb bronzérmes volt csapatban. Részt vett az 1972. évi müncheni és az 1976. évi montreali olimpián is, de nem sikerült pontszerző helyen végeznie. 1976-ban visszavonult az aktív sportolástól.

1968-ban a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen általános orvosi oklevelet szerzett, majd 1973-ban fül-orr-gégész szakorvosi vizsgát tett. 1977 januárjától orvosi hivatása gyakorlása mellett elvállalta a magyar sportlövő válogatott szövetségi kapitányi tisztségét. 1982-ben a Testnevelési Főiskolán edzői, 1985-ben szakedzői oklevelet szerzett. 1986-tól a TF-en oktat, 1991-től címzetes egyetemi docens lett. A Zágrábi Testnevelési Főiskola vendégtanára. 1989-ben a MOB tagja lett. Ettől az évtől technikai igazgató lett a szövetségben betöltött posztja. 1991-ben az év magyar edzője választáson harmadik volt. 1996 szeptemberében lemondott a technikai igazgatói posztról. 1996-ban Új-Zélandon telepedett le és a helyi sportlövő válogatott szövetségi kapitánya lett. 1999-ben hazatért és ismét a magyar válogatott vezetője lett. 2002-ben az Év magyar szövetségi kapitánya választáson második volt. 2004-től a Nemzet Sportolója. 2004-ben nem hosszabbították meg szerződését a válogatottnál. 2005-ben a Nemzeti Sportszövetség referense lett. Az Olimpikonok a drog ellen egyesület elnöke volt 2008-ig. A Magyar Sportlövő Szövetség alelnöke.

Sporteredményei

• olimpiai bajnok (1964, Tokió: kisöbű sportpuska, fekvő, egyéni)
• olimpiai 2. helyezett (1968, Mexikóváros: kisöbű sportpuska, fekvő, egyéni)
• olimpiai 3. helyezett (1964, Tokió: kisöbű sportpuska, összetett, egyéni)
• világbajnoki 3. helyezett (1974, Thun: kisöbű sportpuska, álló, csapat)
• Európa-bajnoki 3. helyezett (1975, Bukarest: kisöbű sportpuska, térdelő, csapat)
• országos csúcs (nem hiteles világcsúcs) 1163 kör, kisöbű sportpuska 120 lövés (1963)

Díjai, elismerései

• Mesteredző (1985)
• Kemény Ferenc-díj (1996)
• A Nemzet Sportolója (2004)
• Az év magyar sportlövője (1964, 1968)

Források

• Ki Kicsoda 2004 – Budapest, 2003 – ISBN 963-86345-0-2
• Lukács László – Szepesi György: 112. A magyar olimpiai aranyérmek története – Budapest, 1980 – ISBN 963-253-553-7
• Havas László: A magyar sport aranykönyve – Budapest, 1982 – ISBN 963-253-572-3
• Kahlich Endre – Gy. Papp László – Subert Zoltán: Olimpiai játékok 1896–1976 – Budapest, 1977 – ISBN 963-253-526-X
• Révai új lexikona IX. (Gym–Hol). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. ISBN 963-927-268-X  
• Keresztényi József: Kis olimpiatörténet – Budapest, 1988 – ISBN 963-282-024-X
• Bocsák Miklós: Hogyan élnek olimpiai bajnokaink (166-an szerte a világban) – St. plusz Kft., 1998 – (ISBN szám nélkül)

További információk

• Hammerl László a Magyar Olimpiai Bizottság honlapján
• Adatlap