„Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2015-22-1” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Hiánypótlás2.: Pjotr Iljics Csajkovszkij Tchaikovsky2.jpg képének betevése. |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{Kezdőlapkép|Tchaikovsky2.jpg|méret=200px| |
{{Kezdőlapkép|Tchaikovsky2.jpg|méret=200px|szöveg=[[Pjotr Iljics Csajkovszkij]]}} |
||
'''[[Pjotr Iljics Csajkovszkij]]''' ''([[orosz nyelv|oroszul]]: Пётр Ильич Чайковский)'' ([[Votkinszk]], [[1840]]. [[május 7.]] <small>[április 25. a [[Julián naptár|régi naptár]] szerint]</small> – [[Szentpétervár]], [[1893]]. [[november 6.]] <small>[október 25. a régi naptár szerint]</small>) orosz [[Romantika|romantikus]] zeneszerző. |
'''[[Pjotr Iljics Csajkovszkij]]''' ''([[orosz nyelv|oroszul]]: Пётр Ильич Чайковский)'' ([[Votkinszk]], [[1840]]. [[május 7.]] <small>[április 25. a [[Julián naptár|régi naptár]] szerint]</small> – [[Szentpétervár]], [[1893]]. [[november 6.]] <small>[október 25. a régi naptár szerint]</small>) orosz [[Romantika|romantikus]] zeneszerző. |
||
A lap 2015. május 25., 05:34-kori változata
Pjotr Iljics Csajkovszkij (oroszul: Пётр Ильич Чайковский) (Votkinszk, 1840. május 7. [április 25. a régi naptár szerint] – Szentpétervár, 1893. november 6. [október 25. a régi naptár szerint]) orosz romantikus zeneszerző.
Mérnök–hivatalnok család gyermekeként született. A család Szentpétervárra költözött, ahol a fiatal Csajkovszkij gondos nevelésben részesült, majd néhány hónapig az igazságügy-minisztériumban dolgozott tisztviselőként. Erre a pályára azonban teljességgel alkalmatlannak bizonyult. Zenével komolyabban csak 23 éves korában kezdett foglalkozni. Mestere Anton Rubinstejn volt. Tehetségének köszönhetően Anton fivére, Nyikolaj Rubinstejn 1866-ban meghívta az általa alapított moszkvai zenekonzervatóriumba tanárnak. Csajkovszkij homoszexuális volt, és emiatt rejtőzködő életet élt. Harminchét éves korában a látszat megőrzése érdekében megnősült, de már egy hónap múltán különköltözött jóval fiatalabb feleségétől, aki korábban a tanítványa volt. Fordulópontot jelentett életében, hogy megismerkedett a gazdag özveggyel, Nagyezsda von Meckkel, aki anyagilag szinte élete végéig támogatta. E támogatásnak köszönhetően felhagyott egyre nyomasztóbbnak érzett tanári állásával, és a zeneszerzésnek szentelte életét. Sokat utazott Európában, és mint zeneszerzőt, illetve karmestert hazájában és külföldön egyaránt ünnepelték. Első sikeres műve a Rómeó és Júlia című fantázia volt. Hírnevét elsősorban szimfóniáinak és versenyműveinek köszönhette, de egész estét betöltő balettjei is nagy sikereket arattak (A hattyúk tava, Csipkerózsika, A diótörő). Operaírással is próbálkozott, művei közül az Anyegin és A pikk dáma bizonyultak időtállónak. Halálát a hivatalos iratok szerint kolerafertőzés okozta, de ez mai napig vitatott a zenetörténészek körében.