„Mennybemenetel” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Katolikus ünnepek kategória eltávolítva (a HotCattel) |
a Protestantizmus kategória eltávolítva (a HotCattel) |
||
| 41. sor: | 41. sor: | ||
{{Portál|Vallás}} |
{{Portál|Vallás}} |
||
[[Kategória:Keresztény húsvéti ünnepkör]] |
[[Kategória:Keresztény húsvéti ünnepkör]] |
||
[[Kategória:Protestantizmus]] |
|||
A lap 2015. május 22., 12:57-kori változata
| Áldozócsütörtök | |
 | |
| Andrea Mantegna festménye Krisztus mennybemeneteléről | |
| Alternatív neve | Mennybemenetel ünnepe, Urunk mennybemenetelének ünnepe, áldozónap |
| Ünneplik | a legtöbb keresztény felekezet |
| Vallás | kereszténység |
| Típusa | keresztény |
| Tartalma, jelentése | Jézus Krisztus mennybemenetelének ünnepe |
| Ideje | húsvét után 40. nap (csütörtök)[1] |
| 2013. | május 9. |
| 2014. | május 29. |
| 2015. | május 14. |
| Kapcsolódó ünnep | húsvét, pünkösd |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Áldozócsütörtök témájú médiaállományokat. | |
Mennybemenetel, áldozócsütörtök, áldozónap, Urunk mennybemenetelének ünnepe (Ascensio Domini) húsvét után a 40. nap, ekkor ünnepli a kereszténység Jézus Krisztus mennybemenetelét. Az ünnepet általában a következő vasárnap tartják. A hazai katolikusok inkább az első két kifejezés valamelyikét, míg a protestánsok a harmadik megnevezést használják.
Jézus Krisztus mennybemenetelének leírása az Újszövetségben három helyen szerepel: Márk evangéliuma 16. fejezetében, Lukács evangéliuma 24. fejezetében és az Apostolok cselekedeteiről írt könyv 1. fejezetében.
Az ősegyház a 4. századig a Szentlélek eljövetelével együtt, pünkösdkor ünnepelte. De ekkortól a Szentírásból ismert húsvét utáni 40. napra került. Így (a nyugati kereszténységben) legkorábbi lehetséges dátuma: április 30., a legkésőbbi pedig június 3.
A 12. századtól kezdett elterjedni az ünnephez kapcsolódó körmenet szokása. A középkori és kora újkori Magyarországon szokás volt, hogy az áldozócsütörtöki misén a mennybemenő Krisztust ábrázoló szobrot kötelekkel felhúzták a templom mennyezetéig. A katolikus egyházban 1918-ig ez az ünnep volt a húsvéti szentáldozás határnapja; ebből ered az egyedülálló magyar név: áldozócsütörtök.[2] Liturgikus színe: a fehér. Az ünnep témáját az evangélikus liturgikus könyv így foglalja össze: „Isten jobbjára ült: közbenjár egyházáért.”[3]
Jegyzetek
- ↑ Mozgó ünnepek 2021-ig
- ↑ Magyar katolikus lexikon
- ↑ Evangélikus istentisztelet. Liturgikus könyv. Luther Kiadó, Budapest, 2007. ISBN 978-963-9571-69-3
|
Ez a kereszténységgel kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
