„Rátka” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Kistáji kataszter |
|||
11. sor: | 11. sor: | ||
| körzethívószám = 47 |
| körzethívószám = 47 |
||
| népsűrűség = 82,16 |
| népsűrűség = 82,16 |
||
| földrajzi nagytáj = [[Északi-középhegység|Észak-magyarországi-középhegység]] |
|||
| földrajzi középtáj = [[Tokaj–Zempléni-hegyvidék]] |
|||
| földrajzi kistáj = [[Szerencsi-dombság]] |
|||
| terület = 11,77 |
| terület = 11,77 |
||
| szélességi fok = 48.21414 |
| szélességi fok = 48.21414 |
A lap 2015. május 3., 17:42-kori változata
A településen világörökségi helyszín található |
Rátka | |||
Szent Anna-plébániatemplom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Szerencsi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Tirk Sándorné (FIDESZ-KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 3908 | ||
Körzethívószám | 47 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 905 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 82,16 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 11,77 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység[3] | ||
Földrajzi középtáj | Tokaj–Zempléni-hegyvidék[3] | ||
Földrajzi kistáj | Szerencsi-dombság[3] | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 12′ 51″, k. h. 21° 13′ 33″Koordináták: é. sz. 48° 12′ 51″, k. h. 21° 13′ 33″ | |||
Rátka weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Rátka témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Rátka (németül: Ratkau) község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Szerencsi járásban, Miskolctól 42 kilométerre északkeletre, a Tokaji borvidéken.
Fekvése
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Zempléni-hegység délnyugati lejtői alatt, Tállya szomszédságában (3 km) fekvő település. Miskolc 42 km, Szerencs 8,5 km, Mád 5 km, Abaújszántó 10 km, Tarcal 12 km, Tokaj 19 km távolságra található. A falu a Szerencs–Hidasnémeti-vasútvonal mentén fekszik.
Története
A 15. században említik először a települést, Rathka néven. A törökök, az erdélyi hadak és a császáriak is kifosztották, elnéptelenedett, csak 1750-ben telepítette be német lakókkal Trautson herceg, a közeli Károlyfalva (Karlsdorf) és Hercegkút (Trautsondorf) falvakkal együtt. A falu a mai napig őrzi nemzetiségi hagyományait.
Az 1910-es népszámláláskor 1021 lakosa volt, melyből 973 katolikus, 15 református, 19 izraelita volt.
A 20. század elején Zemplén vármegye Szerencsi járásához tartozott.
Népcsoportok
A település lakosságának 78%-a magyar, 22%-a német nemzetiségűnek vallja magát.[4]
Nevezetességek
- Római katolikus temploma - 1807-ben épült.
Jegyzetek
- ↑ Rátka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként