Rakovszky István (politikus)

Rakovszky István
Született	1858. június 18. Bécs
Elhunyt	1931. augusztus 12. (73 évesen) Nagyselmec
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	politikus újságíró
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1896–1918) magyarországi parlamenti képviselő (1920–1921) magyarországi parlamenti képviselő (1922–1926)
A Wikimédia Commons tartalmaz Rakovszky István témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nagyrákói és nagyselmeci idősebb Rakovszky István (Bécs, 1858. június 16. – Nagyselmec, 1931. augusztus 12.) földbirtokos, politikus. 1920. február 18. és 1921. július 30. között a Nemzetgyűlés elnöke.

Élete

Rakovszky István

Pozsonyban végezte a középiskolát, majd a jogakadémiát. Katonának állt, ám betegség miatt le kellett szerelnie, s Velencébe ment gyógyíttani magát. Miután hazaérkezett, gazdálkodással foglalkozott nagyselmeci (Liptó vármegye) birtokán, egyuttal a vármegyei ellenzékhez is csatlakozott. Az egyházpolitikai küzdelmek idején megalapított a Néppártot, ennek programjával 1896-ban országgyűlési képviselő, valamint a delegáció néppárti tagja lett. 1899. február 26-án aláírta pártja nevében a megegyezést, melyet Széll Kálmán miniszterelnökkel kötött. 1901-től 1918-ig a csornai kerülte országgyűlési képviselője volt, 1903-tól pedig a Néppárt alelnöki tisztjét töltötte be, és a szövetkezett ellenzék vezérlő bizottságának is tagja volt. 1905-től 1909 szeptemberében bekövetkezett lemondásáig a képviselőház alelnöke volt. Rakovszky volt az elnöke az 1906. február 19-iki ülésen, mely indítványára felbontatlanul küldte vissza a föloszlató királyi kéziratot Nyíry Sándor királyi biztos részére. 1907-ben valóságos belső titkos tanácsossá nevezték ki, 1909 szeptemberének végén alelnöki tisztségéről lemondott. 1916-ban a király előtt szerepelt, mint az ellenzéki pártok egyik bizalmija, a hősök választójogának megadását indítványozta. 1918-ban a magyar kormánynak volt megbízottja a D-i hadsereg főparancsnokságán. Szeptemberben, az összeomlást követően hangot adott királyhűségénak, majd visszavonult a politikától. 1919-ben a kommün ideje alatt elfogták és megsemmisítették az iratait. 1920-ban Veszprémben a Ker. Nemzeti Egyesülés programjával lett nemzgyűlési képviselő, majd a nemzetgyűlés elnöke, mely posztról 1921 júliusában lemondott a kisgazdapárt bizalmatlansága okán. Elnöksége utolsó napján sértő levelet írt számára Prónay Pál alezredes, ezért Prónayt 10 napi szobafogságra ítélte a felettese. 1921. szeptember 25-én ellenzékiségén felháborodott Kövér Ibrahim György v. főhadnagy, és többször is rálőtt a Ház egyik karzatáról, ám nem sebesítette meg őt. IV. Károly király október 10-én repülővel érkezett Magyarországra, Rakovszky ekkor csatlakozott hozzá, s a király miniszterelnökké nevezte ki. Október 25-én, Tatán a puccsot leverő csapatok elfogták IV. Károllyal együtt, s felségsértés vádjával 1922. január 4-éig őrizték a pestvidéki törvényszék fogházában. Miután kiszabadult, szembefordult a kormánnyal, elsősorban Tomcsányi igazságügyminiszter, Vass kultuszminiszter és nagyatádi Szabó István ellen intézett támadást. Tomcsányival párbajozott. 1922. január 15-én belépett a legitimista Keresztény Nemzeti Földmíves és Polgári Pártba, ezen párt programjával lett 1922-től 1927-ig a szécsényi kerületi nemzetgyűlés képviselője.

Cikkei: Alkotmány (1896:63. sz. A néppárt és a nemzetiségek; 86. sz. Vissza a praktikus kereszténységhez; 107. sz. A liberalizmus bukása Bécsben; 89. sz. Van e szükség ezentúl is néppártra? 1901:12. sz. Szekularizáció; 250. sz. Erzsébet főhercegnő eljegyzése jogi szempontból), Zichy Nándor emlékkönyv. 1829-1929. (Bp., 1929: A Néppárt pol-ja).

1899. október 1-jétől 1901. december 6-ig a Néppárt c. képes hetilap felelős szerkesztője volt, 1904-ig szerkesztője is, 1905-től 1906-ig pedig ugyanott főszerkesztő; 1910. január 1-jétől 1911. december 30-ig a Népújság vasárnapi képeslap főszerkesztőjeként dolgozott.

Munkái

• A Rába-szabályozásra vonatkozó törv-javaslat ált. tárgyalásánál tartott beszéde. Bp., (1904)
• Nyílt levél a csornai választóker. t. választóihoz. Uo., 1906.
• Geschichtliches über Pressburg. Pozsony, é.n.
• A szt margitszigeti prem. tp. Bp., 1932. (németül is)

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.  
• Magyar életrajzi lexikon