„Szvák Gyula” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
infobox
Címke: HTML-sortörés
Nincs szerkesztési összefoglaló
18. sor: 18. sor:
}}
}}
'''Szvák Gyula ''' ([[Budapest]], [[1953]]. [[február 18.]]) történész, egyetemi tanár, [[Oroszország]]-szakértő.
'''Szvák Gyula ''' ([[Budapest]], [[1953]]. [[február 18.]]) történész, egyetemi tanár, [[Oroszország]]-szakértő.
Az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|ELTE]] Ruszisztikai Központ alapító vezetője (1995-től), a Magyar-[[orosz nyelv|Orosz]] Történész Vegyesbizottság elnöke (2006-tól), az Alapítvány az Orosz Nyelvért és Kultúráért elnöke (2006-tól).2009. február 7-én a Magyar-Orosz Baráti Társaság elnökévé választották.
Az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|ELTE]] Ruszisztikai Központ alapító vezetője (1995-től), a Magyar-[[orosz nyelv|Orosz]] Történész Vegyesbizottság elnöke (2006-tól), az Alapítvány az Orosz Nyelvért és Kultúráért elnöke (2006-tól).2009-2015 között a Magyar-Orosz Baráti Társaság elnöke.


==Élete==
==Élete==

A lap 2015. április 28., 10:52-kori változata

Szvák Gyula
Született1953. február 18. (71 éves)
Budapest
Állampolgárságamagyar[1]
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásatörténész,
egyetemi tanár
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem (–1977)
KitüntetéseiPuskin-érem (2006)

SablonWikidataSegítség

Szvák Gyula (Budapest, 1953. február 18.) történész, egyetemi tanár, Oroszország-szakértő. Az ELTE Ruszisztikai Központ alapító vezetője (1995-től), a Magyar-Orosz Történész Vegyesbizottság elnöke (2006-tól), az Alapítvány az Orosz Nyelvért és Kultúráért elnöke (2006-tól).2009-2015 között a Magyar-Orosz Baráti Társaság elnöke.

Élete

A Fővárosi Fazekas Mihály Gyakorló Gimnázium orosz tagozatán végezte a középiskolát. A József Attila Tudományegyetemen töltött két év után az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) történelem-orosz szakán diplomázott 1977-ben. Ezt követően az egyetem Kelet-Európa Története Tanszéken maradt tudományos továbbképzési ösztöndíjasként, majd tanársegéd, adjunktus, 1988-ban docens és 2003-ban egyetemi tanár lett.

1981-ben bölcsészdoktori címet szerzett, majd 1984-ben leningrádi levelező aspirantúra keretében a történettudományok kandidátusa fokozatot. 1997-ben habilitált, 2001-ben A feudalizmus kori orosz történelem fő problémái az orosz történetírásban című akadémiai doktori disszertációért az Magyar Tudományos Akadémia doktora címet kapta. 2006-ban az Orosz Tudományos Akadémia díszdoktorának választotta.

Egyetemi tevékenysége mellett hosszú ideig könyvkiadással is foglalkozott. 1986 végén társaival megalakította a Maecenas Könyvkiadót, 1989-90-ben alelnöke volt a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének, majd könyves tevékenységét 1997-től a Pannonica Kiadó vezetőjeként folytatta. Ebben a minőségében szerkesztette a 14 kötetes millecentenáriumi Magyar Századok és a 21. századi enciklopédia című sorozatokat, A magyar középkor története, A magyar újkor története és A magyar jelenkor története című reprezentatív szintéziseket. Egy évig (2002/2003-ban) a Nemzeti Tankönyvkiadó igazgatótanácsának elnöke is volt.

1990-ben kollégáival létrehozta a magyar történeti ruszisztika első autonóm műhelyét, a Magyar Ruszisztikai Intézetet, amely 1995-ben az ELTE önálló tanszéke lett. E Ruszisztikai Központ és a szintén általa alapított MTA-ELTE Történeti Ruszisztikai Kutatócsoport az idők során a magyar ruszisztika vezető, nemzetközileg is számon tartott intézményévé vált. A 2004/2005-ös magyar-orosz kulturális évadok főkurátoraként végzett munkásságáért 2006-ban Vlagyimir Putyin orosz elnöktől Puskin-érmet kapott.

Krausz Tamással együtt szerkeszti a Ruszisztikai Könyvek és Poszt-Szovjet Füzetek című sorozatokat, tagja az Rosszijszkaja Isztorija című orosz történész folyóirat és az Isztorija i isztoriki című orosz periodika szerkesztőbizottságának.

Könyvei

  • Cárok és kalandorok. A "zavaros időszak" története. Budapest, 1982, Kossuth
  • Az orosz történelem egyetemessége és különössége (bevezetés, válogatás, szerkesztés társszerzővel, elkülönülten). Budapest, 1982, ELTE ÁJK
  • Iván, a Félelmetes. Budapest, 1985, 1996, Gondolat
  • Koronás portrék (válogatás, szerkesztés). Budapest, 1987, Kozmosz Könyvek
  • Moszkóvia és a Nyugat. Budapest, 1988, Magvető
  • Hamis cárok. Budapest, 1988, Kozmosz Könyvek
  • Szürke eminenciások (válogatás, szerkesztés). Budapest, 1989, Kozmosz Könyvek
  • Furkósbottal Európába? I. Péter: érvek - ellenérvek (válogatás, szerkesztés, összekötő szöveg). Budapest, 1989, Új Géniusz
  • Durák (válogatott cikkek, tanulmányok) Budapest, 1995, Tegnap és Ma
  • A Moszkvai Oroszország története. Budapest, 1997, Magyar Ruszisztikai Intézet
  • Oroszország története (szerkesztés, társszerző, elkülönülten). Budapest, 1997, Maecenas; 2. kiadás, 2001, Pannonica
  • Meszto Rosszii v Jevrope/ The Place of Russia in Europe (szerkesztés, előszó) Ruszisztikai Könyvek V., Budapest, 1999, Magyar Ruszisztikai Intézet
  • False Tsars. Center for Hungarian Studies and Publications, Nicholas Riasanovsky előszavával, New Jersey, 2000
  • "Moszkovija". Ocserki isztorii Moszkovszkovo goszudarsztva vtoroj polovini XV.- konca .XVII veka. Moszkva, 2000, Izdatyelsztvo Insztyituta Rosszijszkoj Isztorii RAN
  • Dokumentumok történeti ruszisztikánk tárgyköréből (előszó, társszerző). Poszt-Szovjet Füzetek XV., Budapest, 2000.
  • IV. Iván és I. Péter utóélete. Budapest, 2001, Magyar Ruszisztikai Intézet
  • Meszto Rosszii V Jevrazii/ The Place of Russia in Eurasia (szerk., előszó), Ruszisztikai Könyvek IX., 2001
  • A Romanovok (Niederhauser Emillel közösen) Budapest, 2002, Pannonica
  • Moszkovija: szpecifika razvitija/Muscovy: The Peculiarities of its Development (Ruszisztikai Könyvek XIII) (Szerk.), Magyar Ruszisztikai Intézet, Budapest, 2003
  • Életünk Kelet-Európa. Tanulmányok Niederhauser Emil 80. születésnapjára. Szerk.: Krausz T., Szvák Gy., Pannonica, Budapest, 2003
  • IV. Iván – I. Péter (Jevgenyij Anyiszimovval közösen) Budapest, 2004, Pannonica
  • Novije napravlenyija i rezultati v ruszisztyike/New Directions and Results in Russistics (Ruszisztikai Könyvek XVI) (Szerk.), Magyar Ruszisztikai Intézet, Budapest, 2005.
  • A magyar-orosz kapcsolatok tizenkét évszázada/Dvenadcaty sztoletyij vengerszko-russzkih otnosenyij (Szerk.), Budapest, 2005.
  • A középkori orosz történelem forrásai (főszerk., előszó), Budapest, 2005
  • Oroszország helye Eurázsiában, Budapest, 2006
  • Dve imperii – tri sztolici. Kulturno-isztoricseszkije paralleli i vzaimogyejsztvija v konce XIX- nacsale XX vv. (szerk., előszó), Budapest, 2006
  • Az újkori orosz történelem forrásai. XVIII. század (főszerk.), Budapest, 2006
  • Az újkori orosz történelem forrásai. XIX. század (főszerk.), Budapest, 2007
  • Две империи – много национальностей. Будапешт, 2007. (szerk.)
  • Regionalnije skoli russzkoj isztoriografii/Regional Schools of Russian Historiography (Ruszisztikai Könyvek XVIII), Budapest, 2007. (szerk.)

Források

Külső hivatkozások

  1. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF catalogue général (francia nyelven). Francia Nemzeti Könyvtár. (Hozzáférés: 2017. március 25.)