„Zugliget” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→Zugliget ma: Mindszenty a Nagykövetség épületében lakott a Szabadság téren |
Visszavontam az utolsó változtatást (Mark.hoffer), visszaállítva Gaja szerkesztésére |
||
| 73. sor: | 73. sor: | ||
A Fácán fogadó a háborút követően az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem]] kollégiuma, majd a hetvenes évektől a Határőrség laktanyája. Sorsa a rendszerváltást követően pecsételődött meg, amikor a Magyar Állam eladta egy banknak. A műemlék épület egy évtizede várja, lyukas tetővel, hogy végre összedűljön, és a bank megkezdhesse, egy rendkívül exkluzív lakópark építését az ősfák között. |
A Fácán fogadó a háborút követően az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem]] kollégiuma, majd a hetvenes évektől a Határőrség laktanyája. Sorsa a rendszerváltást követően pecsételődött meg, amikor a Magyar Állam eladta egy banknak. A műemlék épület egy évtizede várja, lyukas tetővel, hogy végre összedűljön, és a bank megkezdhesse, egy rendkívül exkluzív lakópark építését az ősfák között. |
||
[[Fájl:Laszlovszky major.JPG|right|thumb|300px|Az egykori [[Laszlovszky-major]] főépülete, ami ma a [[Magyar Máltai Szeretetszolgálat]] székháza]] |
[[Fájl:Laszlovszky major.JPG|right|thumb|300px|Az egykori [[Laszlovszky-major]] főépülete, ami ma a [[Magyar Máltai Szeretetszolgálat]] székháza]] |
||
Zugligetben a [[Budapesti libegő|Libegő]] mellett található az amerikai nagykövet rezidenciája. A rezidencia jelenlegi lakója [[Eleni Tsakopoulos Kounalakis]] nagykövet asszony. |
Zugligetben a [[Budapesti libegő|Libegő]] mellett található az amerikai nagykövet rezidenciája. [[1956]]. [[november 4.]] és [[1971]]. [[szeptember 28.]] között itt lakott [[Mindszenty József]] bíboros, aki az 1956. évi forradalom alatt [[menedékjog]]ot kért az [[Amerikai Egyesült Államok]]tól. A rezidencia jelenlegi lakója [[Eleni Tsakopoulos Kounalakis]] nagykövet asszony. |
||
A villamos vonal 1977-es megszüntetése végleg megpecsételi Zugligetnek, mint kirándulóhelynek a sorsát. A nyolcvanas évek közepére kivétel nélkül minden zugligeti vendéglőt bezártak. A beépíthető területek megteltek luxus villákkal. A Zugligeti út, és folytatása a Béla-király út, Buda egyik legforgalmasabb útvonalává vált. |
A villamos vonal 1977-es megszüntetése végleg megpecsételi Zugligetnek, mint kirándulóhelynek a sorsát. A nyolcvanas évek közepére kivétel nélkül minden zugligeti vendéglőt bezártak. A beépíthető területek megteltek luxus villákkal. A Zugligeti út, és folytatása a Béla-király út, Buda egyik legforgalmasabb útvonalává vált. |
||
A lap 2015. április 22., 20:00-kori változata
| Zugliget | |
 | |
| A Zugligeti Általános Iskola | |
| Közigazgatás | |
| Település | Budapest |
| Kerület | XII. kerület |
| Irányítószám | 1121 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1364 fő (2012) |
| Elhelyezkedése | |
 Zugliget
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 31′, k. h. 18° 58′Koordináták: é. sz. 47° 31′, k. h. 18° 58′ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zugliget témájú médiaállományokat. | |
Zugliget (németül Auwinkel, korábban: Sauwinkel[1]) Budapest városrésze a XII. kerület területén. Hozzá tartozik a Hunyad-orom és a Tündér-szikla.
Fekvése
Zugliget a János-hegytől északkeletre, a Kútvölgytől délnyugatra fekszik.
Nevének eredete
A 18. század legvégén a mai Zugliget nagyobb része a Sauwinkel-erste dűlő (Disznózug-első) része volt. Ezt a korabeli kataszteri térkép, és a Laszlovszky-major 1795-ös adásvételi szerződése bizonyítja. A Sauwinkel első betűjének elhagyásával Auwinkel, azaz Ligetzug lett a neve, amelyet a 19. század folyamán Ligetszeg formában is használtak. Ezzel párhuzamosan a dűlőnév is Auwinkel-erste lett. Még később Szigliget mintájára a Ligetzug Zugliget lett, a dűlőnév pedig Zugliget-első dűlő.
Története
Zugliget a 18. században még Buda és Pest ellátásában fontos szerepet játszó mezőgazdasági terület volt. Egy 1713-as adat szerint a Zugligettől délre elterülő területeken Orbán-hegy, Márton-hegy, Kútvölgy összefüggő szőlő területén negyvenezer szőlőskert volt. Zugliget felső részét erdő borította, itt őzre, vaddisznóra, nyúlra, fácánra lehetett vadászni. A vadászati jog a városé volt.
A II. József által elrendelt kataszteri térképezés alkalmával készített Kayser-féle térképen a Zugligetben összesen nyolc épületet tüntettek fel. A 19. századtól a budai hegyek és így Zugliget is új szerepet kapott. Megjelentek a kirándulók és a szabadban piknikezők, valamint a zöldterületen nyíló híres vendéglők (Szarvas kocsma, Fácán vendéglő, Laszlovszky-major).
A 19/20. századfordulóra megszaporodott Zugliget állandó lakossága is. Az állandó lakosság gyermekeinek 1896-ban felépítették az időközben kétszer átépített, kibővített Zugligeti Elemi Iskolát, a mai Zugligeti Általános Iskolát.
Közlekedés
Zugliget betelepedése a 19 század közepén indult meg. A gazdagok számára már ekkor is vonzó alternatíva volt kiköltözni a zöldbe, de mégis a város nyüzsgése közelében maradni. Zugliget első rendszeres tömegközlekedési eszköze a tabáni Szarvas térről, a Széna térről és a Bécsi-kaputól 1832-től rendszeresített omnibuszjáratok voltak. 1868 júniusától a Budai Közúti Vasúttársaság indította menetrendszerinti lóvasút járatát a Lánchídtól a Laszlovszky-majorig. A vonalat később (1903-ban) meghosszabbították a Fácán vendéglő alatti szurdokig. Budapesti Közúti Vaspálya Rt. vaspályái közzül ezt a vonalat villamosították az elsők között. Ezen, az akkor még 43-as villamos vonalon, történt 1900. június 4-én a főváros legsúlyosabb villamos balesete. (4 halott).
A II. világháborút követően ismét elővették a Zugligetből a János-hegyre vezető kötélpálya tervét. Ez végül a XII. Kerületi Tanács beruházásával 1969-ben valósult meg. A János-hegyi Kötélpályát (Libegő) a Tatabányai Szénbányák Vállalat építette.
A Libegő a XII. Kerületi Tanács kezelésében maradt 1977-ig. Ez a döntés megpecsételte a zugligeti villamos vonal sorsát. Zugligetben 1977. január 17-én halad végig utoljára, az ekkor 58-as számot viselő villamos. A konkurens BKV megszüntette a járatot és ezzel 109 év után megkezdődött a zugligeti vaspálya felszámolása. A sors fintora, hogy még ebben az évben a Libegő a tulajdonába került. A megszüntetés másik indoka az volt, hogy ekkoriban a BKV a kisebb forgalmú budai villamosvonalakat trolibusszal akarta kiváltani. Erre a magas létesítési költség miatt végül nem került sor, így a villamos pótlására beindított 58V jelű járat 1980. március 2-án 158-as néven véglegesedett.
A rendszerváltást követően felmerült a Libegő privatizálásának gondolata. Végül erre a privatizációra még sem került sor. A BKV a libegőt 2000-ben tíz esztendőre bérbe adta. Kasos István és Vadas Antal kapta meg hasznosításra. 2010-ben a bérlet lejártát követően egy alapos felújítást követően a BKV visszavette az üzemeltetést.
A 158-as busz szerepét 2008. szeptember 6-tól a Gábor Áron utcán meghosszabbított 91-es busz párja, az ide közlekedő 291-es vette át. A járat a Nyugati pályaudvar felé közlekedik. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem könnyebb megközelítése érdekében Budakeszi felé a 222-es busz is a Zugligeti úton jár, az egyetem után még az új Kuruclesi úti megállóban áll meg. Zugliget felső részénél a Zugligeti Általános Iskola előtt van 155-ös busz végállomása. A járat a Széll Kálmán tér felé közlekedik.
A villamost megszüntetése óta gyakran visszasírják, hiszen annak idején kiváló közlekedési kapcsolatot biztosított a terület számára. Egyelőre azonban nincs realitása az újraindításának.
Vendéglátás
1837-ben a zugligeti Istenszeme vendégfogadóban nyaralás közben tartóztatták le Kossuth Lajost. 1861-be a Zugligeti Kochmajer villában nyaralt Erzsébet királyné gyermekeivel, Rudolffal és Gizellával.
Az 1856-ban Hild József tervei alapján újjáépült Fácán fogadónak már több mint 30 szobája volt. A Fácán fogadó a magyar művészek nyári törzshelye, a fogadóval szemben található Tündérhegyi szanatóriumban sok neves költőnk-írónk és más művészünk pihent hosszabb rövidebb ideig. A második világháború kezdetét követően a Fácán fogadó épületei és a hozzátartozó Fácános-kert lett az 502-es magyar királyi honvéd internálótábor.[2]) 1939 őszén, miután Teleki Pál utasítására a menekültek előtt megnyitották a lengyel-magyar határt, 80 ezer polgári, és 40 ezer katona menekült érkezett Magyarországra. Az 502-es magyar királyi honvéd internálótáborban elsősorban a lengyel katonatiszteket helyezték el.
A 20. század első felében Zugliget Budapest egyik legkedveltebb és a villamos vonalnak köszönhetően talán legjobban megközelíthető kiránduló helye volt. A Csillag-völgyben vendéglők és fogadók sora várta a megéhezett és pihenésre vágyó kirándulókat: A Laszlovszky-féle kocsma, a Zöld Vadász, a Disznófő, a Fácán, a Szarvas, a Szép Juhászné.
A második világháborút követően Zugliget egészen a hatvanas évekig változatlanul népszerű kirándulóhely, azonban ekkoriban már megindult a fokozatos hanyatlás.
A szocialista időkben, mikor az igényesebb, tisztes jómódban élő középréteg háttérbe szorult, s ezek a magántulajdonon, tőkén alapuló vendéglők is vesztettek a jelentőségükből (sokszor az állam erős közbelépésének köszönhetően), érthető volt a Zugliget jellegű helyek visszaszorulása. Az emberek körében – főleg miután az személyautók terjedésével a várostól távolabb eső kirándulóhelyek is könnyebben elérhetővé váltak – más típusú szabadidős kultúra nyert teret. Sokan jutottak zsebkendőnyi telkecskékhez az ország számos pontján, például a Balatonnál, vagy a Dunakanyarban, ami bizonyos fokig a szabadságot, a személyes tulajdont jelentette számukra. Hétvégén sokan inkább a telekre vágytak, és nem a régi, polgári környezetbe, a Budai-hegyekbe.
Zugliget ma
A Fácán fogadó a háborút követően az Eötvös Loránd Tudományegyetem kollégiuma, majd a hetvenes évektől a Határőrség laktanyája. Sorsa a rendszerváltást követően pecsételődött meg, amikor a Magyar Állam eladta egy banknak. A műemlék épület egy évtizede várja, lyukas tetővel, hogy végre összedűljön, és a bank megkezdhesse, egy rendkívül exkluzív lakópark építését az ősfák között.
Zugligetben a Libegő mellett található az amerikai nagykövet rezidenciája. 1956. november 4. és 1971. szeptember 28. között itt lakott Mindszenty József bíboros, aki az 1956. évi forradalom alatt menedékjogot kért az Amerikai Egyesült Államoktól. A rezidencia jelenlegi lakója Eleni Tsakopoulos Kounalakis nagykövet asszony.
A villamos vonal 1977-es megszüntetése végleg megpecsételi Zugligetnek, mint kirándulóhelynek a sorsát. A nyolcvanas évek közepére kivétel nélkül minden zugligeti vendéglőt bezártak. A beépíthető területek megteltek luxus villákkal. A Zugligeti út, és folytatása a Béla-király út, Buda egyik legforgalmasabb útvonalává vált.
Említésre méltó építészeti műemléke a Zugligeti (vagy Virányosi) plébániatemplom', az Ybl Miklós által épített Fácán fogadó romjai és a villamosjárat első végállomása, a Laszlovszky-majorhoz tartozó német reneszánsz stílusú villaépület (ma a Fővárosi Öregek Otthona), valamint maga a majorsági épület, amelyben ma a Magyar Máltai Szeretetszolgálat központja van.
Zugliget az irodalomban
| „ | Ott alant, alant, a mélyben, A kék messzeség ködében, |
” |
| – Petőfi Sándor: A hegyek közt (részlet) [3] | ||
Fontosabb közterületek
Források
- ↑ Balázs, Géza: A budai dülőkeresztelő. Napkút kiadó, 2006
- ↑ Földes, Miklós: SZEPTEMBER KATONÁJA, Nizalowski Ernő, 2006
- ↑ Petőfi Sándor: A hegyek közt
- Danyi Gábor, Kozma Imre, Salamin András, Stahl Károly: A Laszlovszky-major, Hegyvidékünk gyöngyszemei sorozat 4. ISBN 9630386224