„Dobi István” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Képcsere |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{Vezető infobox |
|||
| név=Dobi István |
|||
| kép= Dobi István 1948-06.jpg |
|||
| képméret= |
|||
| képaláírás= 1948-ban |
|||
| állam =A [[Második magyar köztársaság]] |
|||
| sorszám =3 |
|||
| megnevezés =[[Magyarország kormányfőinek listája|miniszterelnöke]] |
|||
| terminus kezdete=[[1948]]. [[december 10.]] |
|||
| terminus vége=[[1949]]. [[augusztus 20.]] |
|||
| előd=[[Dinnyés Lajos]] |
|||
| utód=''nem volt'' |
|||
| állam2 =A [[Magyar Népköztársaság]] minisztertanácsának |
|||
| sorszám2 =1 |
|||
| megnevezés2 =[[Magyarország kormányfőinek listája|elnöke]] |
|||
| terminus kezdete2=[[1949]]. [[augusztus 20.]] |
|||
| terminus vége2=[[1952]]. [[augusztus 14.]] |
|||
| előd2=''nem volt'' |
|||
| utód2=[[Rákosi Mátyás]] |
|||
| ország3= [[A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa]] |
|||
| sorszám3=3 |
|||
| megnevezés3=elnöke |
|||
| terminus kezdete3= [[1952]]. [[augusztus 14.]] |
|||
| terminus vége3= [[1967]]. [[április 14.]] |
|||
| előd3=[[Rónai Sándor]] |
|||
| utód3=[[Losonczi Pál]] |
|||
| születési dátum=[[1898]]. [[december 31.]] |
|||
| születési hely=[[Komárom (Magyarország)|Szőny]] |
|||
| halálozási dátum=[[1968]]. [[november 24.]] {{életkor-holt|1898|12|31|1968|11|24}} |
|||
| halálozási hely=[[Budapest]] |
|||
| házastárs= |
|||
| párt=[[Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt|FKGP]]<br />[[Magyar Szocialista Munkáspárt|MSZMP]] |
|||
| elnök= |
|||
| alelnök= |
|||
| helyettes= |
|||
| választókerület= |
|||
| foglalkozás= |
|||
| vallás= |
|||
| aláírás= |
|||
| lábjegyzet= |
|||
|}} |
|||
'''Dobi István''' ([[Szőny]], [[1898]]. [[december 31.]] – [[Budapest]], [[1968]]. [[november 24.]]) [[Politika|politikus]], [[országgyűlési képviselő]], miniszter, [[miniszterelnök]], [[A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa]] elnöke. |
|||
== Életrajza == |
|||
Szegényparaszti családból származott. Az elemi iskola hat osztályát végezte el, mielőtt 12 évesen munkát nem kényszerült vállalni. [[1916]]. áprilisában besorozták katonának, ahonnét [[1918]] tavaszán szerelt le. A [[Magyarországi Tanácsköztársaság]] alatt jelentkezett a magyar [[Vörös Hadsereg (magyar)|Vörös Hadseregbe]], akikkel a románok elleni, vesztes [[Tisza]]-menti csatában vett részt és esett fogságba. Ezután a románok internálták, csak [[1920]] februárjában szabadult a [[hajmáskér]]i táborból. Rövid időn belül behívták Horthy [[Nemzeti Hadsereg]]ébe, ahonnét novemberben szerelhetett le és térhetett haza szülőfalujába, ahol rendőri felügyelet alá helyezték. 1921-től kezdve fokozatosan kapcsolódott be a [[munkásmozgalom]]ba, előbb belépett a Magyarországi Földmunkások Országos Szövetségébe, majd tagja lett a [[Magyarországi Szociáldemokrata Párt]]nak is. Még ebben az évben, mint világháborús veterán, két [[Hold (mértékegység)#Változatai|katasztrális hold]] földet kapott a Nagyatádi-féle földreform során, valamint sikerült elhelyezkednie a MÁV-nál is, kezdetben, mint pályafenntartási napszámos. Később a komáromi fűtőházban, végül pedig a Milch-féle fatelepen dolgozott, mielőtt 1931-ben munkanélkülivé vált volna. Innentől kezdve napszámból és alkalmi munkákból tartotta fenn magát és családját. Még 1921-ben nősült meg, három gyermeke született; Edit 1922-ben, István 1923-ban és Sándor 1925-ben. István fia még kicsi gyermekkorában, 1926-ban meghalt. |
|||
[[1930]]-ban az MSZDP [[szőny]]i alapszervezetének alapító-elnöke lett. Az [[Magyarországi országgyűlési választások a Horthy-rendszerben#Az 1935-ös választások|1935-ös választások]] során került kapcsolatba a [[Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt|Független Kisgazdapárt]]tal, ahol az FKGP helyi jelöltje mellett korteskedett. [[1936]]-ban lépett át az FKGP-be, ahol a párt egyik vidéki szervezőtitkára, augusztus 20-án pedig az országos nagyválasztmány tagja, 1937-ben pedig a Földmunkás Tagozat elnöke lett. A pártban a [[Tildy Zoltán]]–[[Nagy Ferenc (miniszterelnök)|Nagy Ferenc]] vezette balszárnyhoz tartozott. A párt közbenjárására 1936-ban három éves megbízatást (munkát) kapott [[Komárom (Magyarország)|Komáromban]] a Kisalföldi Mezőgazdasági Kamaránál. Az [[Magyarországi országgyűlési választások a Horthy-rendszerben#Az 1939-es választások|1939-es választások]]on pártja Komárom-Esztergom vármegyei területi listáján indult, de nem szerzett mandátumot. A kamarai munkája lejártával rövid ideig az almásfüzitői olajfinomítóban volt szakmunkás, majd kubikos lett. 1940-ben [[népfőiskola|népfőiskolát]] végzett. |
|||
A Magyar Parasztszövetség alapítója, 1941. szeptember 28-án a szövetség függetlenített országos szervezőtitkára, 1943-tól pedig a Fölmunkás szakosztály elnöke lett. Ekkoriban ismerkedett össze számos baloldali egyetemistával, újságíróval, a szövetség titkára, Iliás Ferenc révén pedig az illegális [[Magyarországi Kommunisták Pártja|Magyarországi Kommunisták Pártjával]] is. |
|||
[[Margarethe hadművelet|Magyarország német megszállását]] követően bekapcsolódott az ellenállási mozgalomba, de csakhamar behívták katonának. Egy [[munkaszolgálat]]os század mellett teljesített szolgálatot, itt is került hadifogságba, ahonnét 1945 júniusában térhetett haza. |
|||
=== A második világháború után === |
|||
Még távollétében, [[1945]]. január 24-én beválasztották az [[Ideiglenes Nemzetgyűlés]]be. Augusztus 20-án az FKGP egyik alelnökévé, valamint a [[politikai bizottság]] és az országos intézőbizottság tagjává választották. Az [[Magyarországi országgyűlési választások#Történelem|1945-ös választások]]on a Fejér megyei pártlistáról jutott az Országgyűlésbe. Az alakuló [[Tildy-kormány]]ban, majd az azt váltó [[Nagy Ferenc-kormány]]ban előbb államminiszter lett [[1945]]. [[november 15.|november 15-e]] és [[1946]]. [[február 23.|február 23-a]] között, majd aznap földművelésügyi miniszterré nevezték ki. Ezt a tisztségét [[november 30.|november 30-áig]] látta el, majd [[december 18.|december 18-ától]] újra államminiszter lett egészen [[1947]]. [[szeptember 24.|szeptember 24-éig]]. Közben a Kisgazdapárt vezetőinek „[[szalámitaktika|leszalámizása]]” következtében a párton belül egyre fontosabb pozíciókat szerzett. Előbb alelnök, majd [[1947]]. [[június 1.|június 1-jén]] a párt elnöke lett. Az [[1947-es magyarországi országgyűlési választás|1947-es („kékcédulás”) választásokon]] újfent mandátumot szerzett. A [[Dinnyés-kormány]]ban [[1948]]. április 16-ától december 10-éig újfent földművelődésügyi miniszter volt. 1948-ban [[Kossuth-érdemrend]]del (első osztály) tüntették ki. |
|||
A kommunistákkal való nyílt együttműködését az {{ÚML}} így foglalja össze: „''…a Kisgazdapárt jobboldali vezetőinek leleplezése után, őt választották a párt elnökének. Vezetése alatt tisztították meg a Kisgazdapártot a reakciós elemektől és állították a [[Magyar Függetlenségi Népfront|népfronton]] belül a [[népi demokrácia]] építésének szolgálatába.''” |
|||
=== Miniszterelnökből a minisztertanács elnöke === |
|||
{{Bővebben|Dobi-kormány}} |
|||
[[Dinnyés Lajos]] 1948. december 10-ei lemondását követően Dobi István lett Magyarország miniszterelnöke. [[Dobi-kormány|Kormánya]] működése alatt fejeződött be és vált véglegessé (legalábbis négy évtizedre) a kommunista hatalomátvétel. |
|||
1949. május 15-én tartották meg az első egypártrendszerű országgyűlési választást, melyen csak a [[Magyar Függetlenségi Népfront]]ba „tömörült”, a kommunistákkal együttműködő koalíciós pártok és pártonkívüliek közös listájára lehetett szavazni. Az új [[Országgyűlés]] [[1949]]. [[augusztus 20.|augusztus 20-án]] fogadta el Magyarország első tételes írott [[A Magyar Népköztársaság alkotmánya|alkotmányát]]. Ennek alapján Magyarország államformája [[népköztársaság]] lett, az államszervezetet teljes egészében átalakították szovjet mintára. |
|||
Az ekkoriban zajló politikai koncepciós perek a kormány egyes tagjait is elérték. [[Rajk László]]t (1949-ben), [[Ries István]]t (1950-ben) és [[Marosán György]]öt (1950-ben) is hivatalban lévő miniszterként tartóztatták le. Rajkot halálra ítélték és kivégezték, Riest még a pere előtt agyonverték a börtönben, míg Marosán halálos ítéletét [[kegyelem]]mel életfogytiglani börtönre változtatták. [[Zöld Sándor]]t is hivatalban lévő belügyminiszterként találták holtan otthonában családjával együtt 1951. április 20-án, miután előző nap Rákosi Mátyás élesen bírálta az ő és tárcája tevékenységét. Szintén ezen a napon tartóztatták le a hivatalban lévő külügyminisztert, [[Kállai Gyula|Kállai Gyulát]], valamint a Dobi-kormány korábbi belügyminiszterét, [[Kádár János (politikus)|Kádár János]]t is. |
|||
Szintén 1950-ben tartóztatták le az [[A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa|Elnöki Tanács]] elnökét (azaz Magyarország államfőjét), [[Szakasits Árpád]]ot is. |
|||
Dobi Istvánt [[1952]]. [[augusztus 14.|augusztus 14-én]] mentették fel a minisztertanács elnökének tisztségéből, amikor megválasztották az [[A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa|Elnöki Tanács]] elnökévé. |
|||
=== Az Elnöki Tanács elnöke === |
=== Az Elnöki Tanács elnöke === |
||
[[Fájl:Dobi István szolgálati villája Budapest Karap utca 11 SNC01898.jpg|bélyegkép|250px|<center>Egykori szolgálati villája<br />[[Budapest XII. kerülete|Budapest, XII. kerület, Karap utca 11.]]]] |
[[Fájl:Dobi István szolgálati villája Budapest Karap utca 11 SNC01898.jpg|bélyegkép|250px|<center>Egykori szolgálati villája<br />[[Budapest XII. kerülete|Budapest, XII. kerület, Karap utca 11.]]]] |
||
82. sor: | 8. sor: | ||
Tagja volt [[1954]]-től [[1968]]-ig a [[Hazafias Népfront]] Országos Tanácsának, valamint [[1955]]–[[1965|65]] között a [[Termelőszövetkezeti Tanács]]nak. 1967. április 14-én vonult nyugdíjba. [[1968]]-ban megválasztották a frissen alakult [[Országos Szövetkezeti Tanács]] elnökévé. Egyre súlyosbodó betegsége következtében végül [[1968]]. [[november 24.|november 24-én]] halt meg. |
Tagja volt [[1954]]-től [[1968]]-ig a [[Hazafias Népfront]] Országos Tanácsának, valamint [[1955]]–[[1965|65]] között a [[Termelőszövetkezeti Tanács]]nak. 1967. április 14-én vonult nyugdíjba. [[1968]]-ban megválasztották a frissen alakult [[Országos Szövetkezeti Tanács]] elnökévé. Egyre súlyosbodó betegsége következtében végül [[1968]]. [[november 24.|november 24-én]] halt meg. |
||
== Források == |
|||
* [http://www.polhist.hu/index.php?option=com_phlev&controller=rep&fond_id=238&Itemid=68 Dobi István iratai], Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár, PIL 769. f. |
|||
* [http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/eletrajz/html/ABC03014/03378.htm Életrajza] a Magyar életrajzi lexikonban |
|||
* [http://www.ogyk.hu/e-konyvt/mpgy/alm/almanach_1947-49/1947_ngy_a_t091.htm Életrajza] In: Országgyűlési Almanach 1947–1949, Budapest, 2005, ISBN 963-03-3856-4 |
|||
{{Magyar miniszterelnök |
|||
|előző=[[Dinnyés Lajos]] |
|||
|következő=[[Rákosi Mátyás]] |
|||
|évek=1948–1952 |
|||
}} |
|||
{{A Magyar Népköztársaság elnöke (1949–1956) |
|||
|előző=[[Rónai Sándor]] |
|||
|következő=[[Losonczi Pál]] |
|||
|évek=1952–1967 |
|||
}} |
|||
{{elnökök}} |
|||
{{Magyarország kormányfői}} |
|||
{{Magyarország földművelésügyi miniszterei}} |
|||
{{Nemzetközi katalógusok}} |
|||
[[Kategória:Magyarország földművelésügyi miniszterei]] |
|||
[[Kategória:A Hazafias Népfront tisztviselői]] |
|||
[[Kategória:Az MSZDP korábbi tagjai]] |
|||
[[Kategória:Az FKGP korábbi tagjai]] |
|||
[[Kategória:MSZMP-tagok]] |
|||
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (FKGP)]] |
|||
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (Ideiglenes Nemzetgyűlés)]] |
|||
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (1945–1947)]] |
|||
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (1947–1949)]] |
|||
[[Kategória:Magyarország miniszterelnökei]] |
|||
[[Kategória:A Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagjai]] |
|||
[[Kategória:1898-ban született személyek]] |
|||
[[Kategória:1968-ban elhunyt személyek]] |
|||
[[Kategória:A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökei]] |
|||
[[Kategória:A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnökei]] |
|||
[[Kategória:Szőnyiek]] |
A lap 2015. április 22., 15:59-kori változata
Az Elnöki Tanács elnöke
Dobi 1952. augusztus 14-étől 1967. április 14-éig volt a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Dobinak folyamatos súrlódásai voltak Rákosival, aki utódja volt a minisztertanács élén, emiatt az elnöki hivatalt csakhamar az Országházból egy Városliget közeli villába költöztették át, s ott is működött Dobi nyugdíjba vonulásáig.
Ebbéli tisztségében hivatali ideje alatt formálisan ő iktatott be minden kormányt, így az 1956-os forradalom alatt a második Nagy Imre-kormányt is. A forradalom során támogatta az FKGP újjáalakítását, a Varsói Szerződés felmondását azonban nem. A szovjetek bevonulását követően november 12-én leváltotta Nagy Imrét és kabinetjét, majd kinevezte a Kádár János vezette Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányt, amellyel mindvégig szorosan együttműködött.
A Magyar Szocialista Munkáspártba Dobi 1959-ben lépett be, ahol egyből tagja lett a Központi Bizottságnak. Tevékenysége elismeréseként 1961-ben Nemzetközi Lenin-békedíjat, és 1967-ben a Szocialista Munka Hőse kitüntetést is megkapta.
Tagja volt 1954-től 1968-ig a Hazafias Népfront Országos Tanácsának, valamint 1955–65 között a Termelőszövetkezeti Tanácsnak. 1967. április 14-én vonult nyugdíjba. 1968-ban megválasztották a frissen alakult Országos Szövetkezeti Tanács elnökévé. Egyre súlyosbodó betegsége következtében végül 1968. november 24-én halt meg.