„Pákey Lajos” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Tambo (vitalap | szerkesztései)
más
17. sor: 17. sor:
| aláírás =
| aláírás =
}}
}}
{{más|Pákei Lajos (titkár, 1808–1850)}}
'''Pákey Lajos''', gyakran '''Pákei''' helyesírással ([[Kolozsvár]], [[1853]]. [[március 1.]] – Kolozsvár, [[1921]]. [[március 22.]]) kolozsvári építész.
'''Pákey Lajos''', gyakran '''Pákei''' helyesírással ([[Kolozsvár]], [[1853]]. [[március 1.]] – Kolozsvár, [[1921]]. [[március 22.]]) kolozsvári építész.



A lap 2015. április 21., 12:27-kori változata

Pákey Lajos
Született1853. március 1.
Kolozsvár
Elhunyt1921. március 22. (68 évesen)
Kolozsvár
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaépítész
SírhelyeHázsongárdi temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Pákey Lajos témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Pákey Lajos, gyakran Pákei helyesírással (Kolozsvár, 1853. március 1. – Kolozsvár, 1921. március 22.) kolozsvári építész.

Életpályája

Apja, id. Pákei Lajos, az Erdélyi Főkormányszék titkára, művelt és művészi hajlamokkal megáldott ember volt, aki rajzoktatót fogadott fia mellé. Tanulmányait a kolozsvári unitárius kollégiumban kezdte, ahol hatodik osztályos korában már ő tanította az alsóbb osztályokban a rajzot. Nevéhez fűződik a kollégium zeneegyletének megalapítása is. 1872-től a budapesti József Műegyetemen műépítészetet tanult, majd 1873-ban Münchenben folytatta. 1876 végén a bécsi Képzőművészeti Akadémiára ment, ahol a dán Theophil Hansen tanítványa lett. Hansen irodájában gyakornokként részt vett a bécsi Parlament tervezésében és kivitelezésében. 1880-ban szülővárosa meghívta a város főépítészének, ahol élete végéig dolgozott. Első nagyobb műve a városi közvágóhíd volt. Később a Magyar Királyi Állami Fa- és Fémipari Szakiskola és az I. Ferenc József Iparmúzeum (ez intézmény megalkotása is az ő nevéhez fűződik) igazgatója is volt. Ebben az időszakban hézagpótló munkaként ő maga írt az iskola számára Építéstan, Építési alaktan és Építési anyagismeret címmel tankönyveket. Főépítészként ő irányította Kolozsvár századvégi építészetét. Több tucat középület, templom és családi villa mellett, számos síremléket, illetve emlékművet tervezett. A kolozsvári Mátyás szobor talapzatának munkálatai nyomán Ferenc József Lovagrend Keresztje kitüntetést kapott.

Sem tanárként, sem építészként nem keresett új utakat, hanem a kiforrott eredmények szép és hasznos alkalmazását tekintette hivatásának. Élete végén elkezdte összegyűjteni Kolozsvár építészeti emlékeit: rajzokat készített a város bástyáiról és falairól, a középkori és barokk templomokról, reneszánsz lakóházakról, kapudíszekről és zárakról. Noha munkáját az első világháború és az azt követő román megszállás alatt is folytatta, időskori érelmeszesedése miatt nem sikerült befejeznie. Rajzai az Unitárius Püspökség levéltárába, illetve az Országos Műemléki Felügyelőség Magyar Építészeti Múzeumának tulajdonába kerültek. A gyűjtemény egy része megjelent az Erdélyi Múzeumban (1944). 1983-84-ben az Országos Műemléki Felügyelőség Magyar Építészeti Múzeuma tárlatot rendezett Székesfehérváron ezekből a rajzokból.

Művei

A sétatéri korcsolyapavilon
A New York szálló

Források

További információk

Pákey Lajos sírja Kolozsvárott, a Házsongárdi temetőben.

Kapcsolódó szócikkek