I. Mánuel portugál király

I. Mánuel portugál király

I. Mánuel portugál király (Nagy, Szerencsés) (Alcochete, 1469. május 31. – Lisszabon, 1521. december 13); uralkodott 1495-től 1521-ig; a középkori Portugália legsikeresebb királya; az Avis-házból származott.

Származása

Édesapja Ferdinánd (1433 - 1470), Viseu második hercege és Beja első hercege, 6º Condestável de Portugal . Ferdinánd herceg I. Ékesszóló Eduárd (1391 - 1438) királynak a fia; I. Jó János (1357 - 1433) királynak, az Avis-ház alapítójának, az unokája, és V. Afrikai Alfonz (1432 - 1481) királynak az öccse. I. Mánuel édesanyja (Ferdinánd herceg felesége) Beatrix (1430 - 1506) hercegné volt, János (1400 - 1442) infáns (I. János király – házasságából született – ötödik fia, 3º Condestável de Portugal), és felesége, Bragança Izabella (1402 - 1465) hercegné leánya.

Élete és uralkodása

Szerencsés Mánuel uralkodásának fontosabb eseményei – azulejo
1. Vasco da Gama eléri Indiát a tengerről,
2. Brazília felfedezése,
3. A zsidók kiűzése,
4. a Belém-torony felépítése

Mánuel herceg távol tartotta magát az apai nagybátyja, II. Tökéletes János (1455 - 1495) király elleni, főúri mozgolódásoktól. Egy összetűzés során a király Mánuel bátyját, Diogo (Jakab) herceget (Viseu negyedik hercege és Beja harmadik hercege) 1484-ben leszúrta. Bátyja halála után Mánuel lett Viseu ötödik hercege és Beja negyedik hercege. Mánuel és Diogo a sógorai is voltak a királynak, mert testvérük, Eleonóra (1458 - 1525), II. János felesége volt.

II. János törvényes fia, Alfonz infáns, még 1491-ben, az apja életében, balesetben meghalt. Eleonóra királyné elérte azt, hogy II. János nem a házasságon kívüli fiát, György herceget (Jorge de Lencastre; 1481 - 1550) jelölte az utódjának (akiből Coimbra második hercege lett), hanem az unokaöccsét, Mánuel herceget. Így a király halálakor Mánuel lépett a trónra.

Mánuel uralkodása alatt Portugália tengeri nagyhatalom lett, gyarmatosításba kezdett, fellendült az ország gazdasági élete, a főváros, Lisszabon, pezsgő életű tengeri kikötővé vált. A király a jogi kérdéseknek is nagy figyelmet szentelt, kodifikáltatta a törvényeket.

A földrajzi felfedezéseket fémjelzi az, hogy

• Vasco da Gama (1468/1469 - 1524) – Afrika megkerülésével – 1498-ban elérte Indiát (később a harmadik indiai alkirály, és a hatodik indiai kormányzó volt), míg

• Pedro Álvares Cabral (1467? - 1520 körül) 1500-ban felfedezte Brazíliát, és portugál birtokba vette.

Rajtuk kívül a korszak kiváló portugál hajósai közé tartóztak:

• João Vaz Corte-Real (1420/1429 - 1496), és három fia:
  • Gaspar Corte-Real (1450 körül - 1501 /tengeren eltűnt/),
  • Miguel Corte-Real (1450 körül - 1502 /ő is tengeren eltűnt/), és
  • Vasco Anes Corte-Real (1465? - 1537); valamint

• Tristão da Cunha (1460 körül - 1540 körül),

• António de Abreu (1480? - 1514?, avagy 1526 után?), és

• Nicolau Coelho (1460 körül - 1504 /tengeri viharban meghalt/).

Hajósok és hadvezérek is voltak a gyarmatosításban fontos szerephez jutó:

• Francisco de Almeida (1450 körül - 1510 /afrikai bennszülöttek ellen elesett/), az első indiai alkirály (és kormányzó),

• Afonso de Albuquerque (1450/1453 - 1515), a második indiai alkirály (és kormányzó),

• Lopo Soares de Albergaria (1442 körül – 1520 körül), a harmadik indiai kormányzó,

• Diogo Lopes de Sequeira (1465/1466 - 1530?), a negyedik indiai kormányzó,

• Duarte de Meneses (1488 előtt - 1539 után), az ötödik indiai kormányzó, és

• Francisco Serrão (? - 1521 /Ternate sziget szultánja megmérgezte?/) kapitány.

A portugálok indiai térnyerésében döntő szerepe volt annak, hogy 1509-ben a portugál flotta, Diu kikötőjében, Francisco de Almeida vezérletével, tönkreverte az egyesült egyiptomi és török flottát.

I. Mánuel 1509-ben, Sintrában, egyezményt kötött V. Katolikus Ferdinánd királlyal, országaik afrikai érdekeltségi (hódítási) övezeteinek az elhatárolásáról.

Azonban azt is meg kell említeni, ahogyan elődjétől, II. Jánostól kapott visszautasítás miatt Kolumbusz Kristóf (1451 - 1506) Kasztíliába távozott, úgy a Mánueltől kapott elutasítás miatt Ferdinand Magellan (1480? - 1521 /Maktan szigetén (Fülöp-szigetek) a bennszülöttek megölték/) spanyol lobogó alatt valósította meg a Föld első körülhajózását.

Az ország meggazdagodása a késő gótikus és korai reneszánsz, Mánuel stílusú építészet olyan remekműveinek a megalkotásában fejeződtek ki, mint a lisszaboni Belém-torony és Szent Jeromos-kolostor.

A király a Cortes, a portugál rendi-nemesi parlament nyomására, 1497-ben tíz hónapot adott arra, hogy a zsidók vagy elhagyják az országot, vagy keresztény hitre térjenek át (ami a muzulmánokra is vonatkozott). Az áttérteket – még színleges áttérés esetén is –, a király védelmébe vette, de az áttértek elleni támadásokat nem tudta mindig megakadályozni (1506, pogrom a zsidók ellen, Lisszabonban).

Mánuel 1521-ben, egy pestisjárvány utolsó áldozatai egyikeként halt meg.

Családja, utódlása

I. Mánuelnek három felesége volt.

Az első feleség Aragóniai Izabella (1470 - 1498); akinek a szülei: V. Katolikus Ferdinánd (Aragóniai Ferdinánd) (1452 - 1516), II. Ferdinánd néven Aragónia, V. Ferdinánd néven Kasztília és León királya, valamint első felesége, I. Katolikus Izabella (1451 - 1504), Kasztília és León királynője (mindketten: Trastámara-ház). Egy gyermekük született:

• Mihály (1498 - 1500) infáns.

A király második felesége Aragóniai Mária (1482 - 1517), az első feleségének a húga volt. A házasságukból tíz gyermek született:

• III. Kegyes János (1502 - 1557) király, ő lett I. Mánuel utóda,

• Izabella (1503 - 1539), férje: I. Habsburg Károly (1500 - 1558), Spanyolország királya (lemondott), (V. Károly német-római császár), (Habsburg-ház),

• Beatrix (1504 - 1538), férje: III. Károly (1486 - 1553), Savoya hercege, (Savoyai-ház),

• Lajos (1506 - 1555), Beja ötödik hercege, 9º Condestável de Portugal,

• Ferdinánd (1507 - 1534), Guarda első hercege,

• Alfonz (1509 – 1540), kardinális, Lisszabon érseke,

• Mária (1511 – 1513),

• I. Kardinális Henrik (1512 - 1580) király, az utolsó uralkodó az Avis-házból,

• Eduárd (1515 - 1540), Guimarães negyedik hercege, és

• Antal (1516 - 1516).

I. Mánuel harmadik felesége Kasztíliai Eleonóra, más néven Habsburg Eleonóra (1498 - 1558) volt; az ő szülei: II. Őrült Johanna (Kasztíliai Johanna) (1479 - 1555), Kasztília és León királynője, Mánuel első két feleségének testvére (Trastámara-ház), és a férje, I. Szép Fülöp (1478 - 1506), Kasztília és León Habsburg-házból származó királya. Két gyermekük született:

• Károly (1520 - 1521), és

• Mária (1521 – 1577), Viseu hatodik hercegnője (ő nem ment férjhez).

I. Mánuel azt tervezte, hogy a házassági kapcsolatok révén megszerzi a spanyol trónt; ez az elképzelése nem vált valóra (sőt, az Avis-ház kihalásakor, 1580-ban, II. Okos Fülöp (1527 - 1598) megszerezte a portugál trónt, és 1640-ig a spanyolok uralták Portugáliát).

Források

• Dicionário de Historia de Portugal, I-III, Lisboa, 1963 – 1967.
• Diccionario de historia de España, I-III, Madrid, 1968 – 1969.
• Britannica Hungarica Világenciklopédia, Budapest, 1994-.

Külső hivatkozások

• [1] - 2015. április 18.
• [2] - 2015. április 18.
• [3] - 2015. április 18.
• [4] - 2015. április 18.
• [5] - 2015. április 18.
• [6] - 2015. április 18.
• [7] - 2015. április 18.
• [8] - 2015. április 18.
• [9] - 2015. április 18.

Kapcsolódó szócikkek

• Portugál királyok és királynők családfája- 2015. április 18.

Előd: II. Tökéletes János

Portugália királya 1495 – 1521

Utód: III. Kegyes János