„Latorcai János” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Új linket illesztettem be a források közé - BIA Tudásbázisból.
14. sor: 14. sor:


=== Közéleti pályafutása ===
=== Közéleti pályafutása ===
[[1993]]-ban lépett be a [[KDNP]]-be. [[1993]] februárjában [[Szabó Iván (politikus)|Szabó Iván]] utódjaként ipari és kereskedelmi miniszterré nevezték ki [[Antall József (politikus, 1932–1993)|Antall József]] akkori miniszterelnök [[Antall-kormány|kormányába]]. Posztját [[Boross Péter]] miniszterelnöksége alatt is megtartotta. Az [[Jelenkori magyarországi országgyűlési választások#Az 1994-es választás|1994-es országgyűlési választáson]] pártja országos listájáról szerzett mandátumot. Az ezévi önkormányzati választáson a polgári oldal főpolgármester-jelöltje. A gazdasági bizottság alelnökeként tevékenykedett. [[1994]]-ben a [[KDNP]] alelnökévé választották, majd [[1995]]-ben a párt országos választmányának elnökévé választották. [[1997]]-ben több párttársával együtt megalapítója az [[MKDSZ]]-nek, ami miatt kizárják pártjából és frakciójából, valamint az akkori [[Házszabály]] rendelkezése miatt elvesztette bizottsági tagságát is. Rövid független képviselői tevékenység után csatlakozott a [[Fidesz]]-frakcióhoz, annak egyik helyettes vezetője lett. Új frakciója javaslatára újra a gazdasági bizottság alelnöke lett.
[[1993]]-ban lépett be a [[KDNP]]-be. [[1993]] februárjában [[Szabó Iván (politikus)|Szabó Iván]] utódjaként ipari és kereskedelmi miniszterré nevezték ki [[Antall József (politikus, 1932–1993)|Antall József]] akkori miniszterelnök [[Antall-kormány|kormányába]]. Posztját [[Boross Péter]] miniszterelnöksége alatt is megtartotta. Az [[Jelenkori magyarországi országgyűlési választások#Az 1994-es választás|1994-es országgyűlési választáson]] pártja országos listájáról szerzett mandátumot. Az ezévi önkormányzati választáson a polgári oldal főpolgármester-jelöltje. A gazdasági bizottság alelnökeként tevékenykedett. [[1994]]-ben a [[KDNP]] alelnökévé választották, majd [[1995]]-ben a párt országos választmányának elnökévé választották. [[1997]]-ben több párttársával együtt megalapítója az [[Magyar Kereszténydemokrata Szövetség|MKDSZ]]-nek, ami miatt kizárják pártjából és frakciójából, valamint az akkori [[Házszabály]] rendelkezése miatt elvesztette bizottsági tagságát is. Rövid független képviselői tevékenység után csatlakozott a [[Fidesz]]-frakcióhoz, annak egyik helyettes vezetője lett. Új frakciója javaslatára újra a gazdasági bizottság alelnöke lett.


Az [[Jelenkori magyarországi országgyűlési választások#Az 1998-as választás|1998-as országgyűlési választáson]] a [[Fidesz]] jelöltjeként az [[Esztergom]] központú választókerületben szerzett egyéni mandátumot. Az őszi önkormányzati választáson újra a polgári pártok főpolgármester-jelölje, de ezúttal is alulmarad [[Demszky Gábor]]ral szemben. A Fidesz-frakció helyettes vezetője és a gazdasági bizottság elnöke volt. 1998 és 2002 között kétszer próbálta elérni, hogy Esztergom megkapja a [[Megyei jogú város (önkormányzati rendszer)|megyei jogú város]] rangot.<ref>[http://www.origo.hu/itthon/20020109latorcai.html Latorcai János (1944, Békés) - Fidesz<!-- Robot generálta cím -->]</ref> A [[Jelenkori magyarországi országgyűlési választások#A 2002-es választás|2002-es országgyűlési választáson]] a Fidesz és az [[Magyar Demokrata Fórum|MDF]] [[Komárom-Esztergom megye]]i területi listájáról szerzett mandátumot. A gazdasági bizottság alelnöke volt.
Az [[Jelenkori magyarországi országgyűlési választások#Az 1998-as választás|1998-as országgyűlési választáson]] a [[Fidesz]] jelöltjeként az [[Esztergom]] központú választókerületben szerzett egyéni mandátumot. Az őszi önkormányzati választáson újra a polgári pártok főpolgármester-jelölje, de ezúttal is alulmarad [[Demszky Gábor]]ral szemben. A Fidesz-frakció helyettes vezetője és a gazdasági bizottság elnöke volt. 1998 és 2002 között kétszer próbálta elérni, hogy Esztergom megkapja a [[Megyei jogú város (önkormányzati rendszer)|megyei jogú város]] rangot.<ref>[http://www.origo.hu/itthon/20020109latorcai.html Latorcai János (1944, Békés) - Fidesz<!-- Robot generálta cím -->]</ref> A [[Jelenkori magyarországi országgyűlési választások#A 2002-es választás|2002-es országgyűlési választáson]] a Fidesz és az [[Magyar Demokrata Fórum|MDF]] [[Komárom-Esztergom megye]]i területi listájáról szerzett mandátumot. A gazdasági bizottság alelnöke volt.
33. sor: 33. sor:
*[http://www.parlament.hu/internet/plsql/ogy_kpv.kepv_adat?p_azon=l001&p_ckl=39 Adatlapja] az Országgyűlés honlapján
*[http://www.parlament.hu/internet/plsql/ogy_kpv.kepv_adat?p_azon=l001&p_ckl=39 Adatlapja] az Országgyűlés honlapján
*[http://www.kdnp.hu/index.php?type=kiki&sub=specify&id=latorcaij Latorcai János életrajza a KDNP honlapján]
*[http://www.kdnp.hu/index.php?type=kiki&sub=specify&id=latorcaij Latorcai János életrajza a KDNP honlapján]
*{{CitWeb| url=http://barankovics.hu/keresztenydemokracia-adatbazis/ki-kicsoda/latorcai-janos-dr-0 | cím=Latorcai János, dr. szócikk. Kereszténydemokrácia Tudásbázis, Barankovics István Alapítvány}}


[[Kategória:Magyarország miniszterei]]
[[Kategória:Magyarország miniszterei]]

A lap 2015. április 14., 14:23-kori változata

Fájl:Latorcai.jpg

Latorcai János (Békés, 1944. május 4. –) gépészmérnök, politikus, országgyűlési képviselő, az Országgyűlés alelnöke.

Életpályája

1962-ben érettségizett Mezőtúron, majd az esztergomi Felsőfokú Vegyipari Gépészeti Technikumban tanult, ahol 1965-ben vegyipari technikusi képesítést szerzett. Ezután a Nehézipari Műszaki Egyetemen tanult, ahol 1971-ben gépészmérnöki diplomát szerzett. 1976-ban doktorált.

Műszaki pályafutása

1965-ben a Textilipari Kutatóintézet tudományos munkatársa lett, majd 1971-ben az Élelmiszeripari Főiskolán tanársegédi állást kapott. 1975-től a Munkaügyi Minisztérium tudományos munkatársa, majd osztályvezető-helyettese volt. 1976-tól 1992-ig a Budapesti Műszaki Egyetem adjunktusa volt.

1989-től a FÉG szolgáltató leányvállalatánál dolgozott főmérnökként, majd a FÉG gyártásfejlesztési főmérnöke, később vezérigazgató-helyettese, majd annak vezérigazgatója.

1991-től az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium ipargazdasági, majd 1992-től iparpolitikai főosztályának vezetője volt. 1991-től tagja a Rába Rt. vállalati tanácsának, majd egy ideig igazgatósági elnöke volt a cégnek.

Közéleti pályafutása

1993-ban lépett be a KDNP-be. 1993 februárjában Szabó Iván utódjaként ipari és kereskedelmi miniszterré nevezték ki Antall József akkori miniszterelnök kormányába. Posztját Boross Péter miniszterelnöksége alatt is megtartotta. Az 1994-es országgyűlési választáson pártja országos listájáról szerzett mandátumot. Az ezévi önkormányzati választáson a polgári oldal főpolgármester-jelöltje. A gazdasági bizottság alelnökeként tevékenykedett. 1994-ben a KDNP alelnökévé választották, majd 1995-ben a párt országos választmányának elnökévé választották. 1997-ben több párttársával együtt megalapítója az MKDSZ-nek, ami miatt kizárják pártjából és frakciójából, valamint az akkori Házszabály rendelkezése miatt elvesztette bizottsági tagságát is. Rövid független képviselői tevékenység után csatlakozott a Fidesz-frakcióhoz, annak egyik helyettes vezetője lett. Új frakciója javaslatára újra a gazdasági bizottság alelnöke lett.

Az 1998-as országgyűlési választáson a Fidesz jelöltjeként az Esztergom központú választókerületben szerzett egyéni mandátumot. Az őszi önkormányzati választáson újra a polgári pártok főpolgármester-jelölje, de ezúttal is alulmarad Demszky Gáborral szemben. A Fidesz-frakció helyettes vezetője és a gazdasági bizottság elnöke volt. 1998 és 2002 között kétszer próbálta elérni, hogy Esztergom megkapja a megyei jogú város rangot.[1] A 2002-es országgyűlési választáson a Fidesz és az MDF Komárom-Esztergom megyei területi listájáról szerzett mandátumot. A gazdasági bizottság alelnöke volt.

2002-ben az újjáalakult KDNP alelnökévé választották, 2003 óta az országos választmány elnöke. 2006-ban a Fidesz és a KDNP közös országos listájáról szerzett mandátumot, 2010-ben pedig a Békés megyei területi listáról. 2010-ben az Országgyűlés egyik alelnökévé választották.

Több civil egyesület tagja.

Családja

Nős, felesége közgazdász és ikonfestő. Két felnőtt gyermek édesapja, nagyobbik fia a II. kerületi képviselő-testület tagja.

Források és jegyzetek

Külső hivatkozások