„Balatonudvari temetője” változatai közötti eltérés

	Balatonudvari temetője
	Szív alakú sírkövek.
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Település	Balatonudvari
Létrejötte	1770-80-as évek
	Földrajzi adatok
Távolság a központtól	1 km

Laptörténet interaktív böngészése

[nem ellenőrzött változat]

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2015. április 10., 20:51-kori változata

Balatonudvari műemlék temetője a község egyik látványossága. A temetőt az 1770-80-as években nyitották meg a református és római katolikus hívek számára. A legtöbb sír az 1800-1850 közötti évekből származik. Az 1840-es évektől a temető külön részeibe temetkeztek a reformátusok, izraeliták és a katolikusok. A leggyakoribb családnevek a Kozma és a Kerkápoly. Egyébként az országban még Balatonfüreden akadnak egy ilyen sírok, de elenyésző számban a balatonudvari mellett. A műemlék temető sírköveit az 1980-as években restaurálta az Országos Műemléki Felügyelőség, de sajnos nem sikeresen. Időközben a sírkövekből 3-4 darabot ismeretlen tettesek eltulajdonítottak, ami a temető külsejét károsan megváltoztatta. A temetőről azt híresztelték, hogy nem tudni, felszentelték-e. A kiegyezés után a katolikusok száma évről-évre növekedett. Ez késztette a felekezeteket a temetők elkülönítésére, ami 1887-ben meg is történt, kerítés nélkül. A katolikus egyház temetője közepébe vörös kőből keresztet állíttatott, amit a temetőrésszel együtt Fleischmann Jenő aszófői plébános szentelt fel. A szív alakú sírköves védett műemléki temető az ország négy védett temetőinek egyike.

Ki készíthette a sírokat?

Három monda ismeretes: Eötvös Károly így írt erről “A balatoni út vége” című munkájában: “Volt Balatonudvariban valaha egy szegény ember, valami furcsa ember, találékony elme, olyan falusi ezermester. Kitalálta, hogy a sírköveket szív alakúra kell faragni. Legyen lába, amelyet elültessenek a sírban nyugvó fejéhez, de ami kimarad a földből, olyan legyen az, mint az ember szíve. Arra jöjjön rá az írás. Ez illik a holtakhoz is, az élőkhöz is.” A másik monda Dúl János 'udvari halászbokor gazdájának szép leányáról, Halász Veronikáról szóló történet. A Dúl családhoz, Veronikához kapcsolódik a kőfaragó legény, aki szerelmes lesz Veronikába. A leány úgy határoz, hogy a legénnyel megy a hegyekbe. Búcsúzik a Balatontól. A tóra törő vihar a bátor leány halálát okozza. Sírja fölé készíti a kőfaragó legény szeretete jeléül a szív alakú sírkövet. A harmadik szóbeszéd így szól: ” Az udvari halászgazdának volt egy igen szép lánya, aki sokszor elkísérte édesapját a Balatonra halászni. A bátor leány egyszer egyedül is beevezett a vízre. A Bakony felől hirtelen jött meg a vihar és a leány nem tudott kievezni a partra a zivatar elől. A vihar felborította a csónakját és a leány Balatonba fulladt. A falu népe sajnálta a leányt, de a szeretője, egy kőműves legény különösen. A legény elhatározta, hogy szív alakú sírkövet készít kedvese sírjára.Az udvariaknak nagyon megtetszett a szív alakú sírkő és halottjaik számára ők is készítettek hasonlót. Amíg a kőműves élt, sok ilyen sírkövet faragott, amivel “benépesítette az udvari temetőt.”

Viszont sokak szerint csak a kőfaragásban és helyesírásban járatlan helyi kőfaragók készíthették őket, mivel néhány síron helyesírási hibák is olvashatók.

Források

@@ 2. sor: / 2. sor: @@
 |név                   = Balatonudvari temetője
 |helyi név             =
-|kép                   =
+|kép                   = Népies sírkövek (9770. számú műemlék) 4.jpg
 |képméret              =
-|képaláírás            =
+|képaláírás            = Szív alakú sírkövek.
 |ország                = Magyarország
 |település             = Balatonudvari
@@ 12. sor: / 12. sor: @@
 |híres halottak        =
 |területe              =
-|távolság a központtól = 1 km
+|távolság a központtól = 1
 |pozíciós térkép       =
 |szélességi fok        =