„Jan Kašpar” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Kossuthzsuzsa (vitalap | szerkesztései)
Kossuthzsuzsa (vitalap | szerkesztései)
12. sor: 12. sor:
1910 április 16-án hajtotta végre az első sikeres repülést. A repülés két kilométer magasságban 2025 méter volt. Ez a nap lett a cseh repülés történetének ünnepelt mérföldköve, mert Kašpar volt az első a cseh származású pilóta. Ennek ellenére nem ő volt az első, aki ezen a viszonylag új találmányon repült [[Csehország]]ban. 1910 januárban már Louis Gaubert francia pilóta is átrepült a Velká Chuchle repülőtéren. Kašpar repülése előtt két héttel a német pilóta Ottó Hieronymus, a Laurin & Klement gyár főmérnöke is vállalta a repülést.
1910 április 16-án hajtotta végre az első sikeres repülést. A repülés két kilométer magasságban 2025 méter volt. Ez a nap lett a cseh repülés történetének ünnepelt mérföldköve, mert Kašpar volt az első a cseh származású pilóta. Ennek ellenére nem ő volt az első, aki ezen a viszonylag új találmányon repült [[Csehország]]ban. 1910 januárban már Louis Gaubert francia pilóta is átrepült a Velká Chuchle repülőtéren. Kašpar repülése előtt két héttel a német pilóta Ottó Hieronymus, a Laurin & Klement gyár főmérnöke is vállalta a repülést.


Egy évvel később, 1911-ben Kašparnak sikerült kialakítani a saját működőképes repülőgépet, amelyet JK-nak neveztek. A 70 lóerős teljesítményű Daimler motorral felszerelt saját tervezésű újonnan épített repülőgépe. Ez a repülőgép volt az első hosszú távú repülést végrehajtó gép Csehországban. A próbarepülésre először 1911 április 30-án, Enroute Pardubice - Chrudim és vissza repült, ami 24 perc és 23 másodpercig tartott. Ugyanezen a napon indult az utasokkal is az első járat, unokatestvérével Eugene Čihákkal is.
Egy évvel később, 1911-ben Kašparnak sikerült kialakítani a saját működőképes repülőgépet, amelyet JK-nak neveztek. A 70 lóerős teljesítményű [[Daimler]] motorral felszerelt saját tervezésű újonnan épített repülőgépe. Ez a repülőgép volt az első hosszú távú repülést végrehajtó gép Csehországban. A próbarepülésre először 1911 április 30-án, Enroute Pardubice - Chrudim és vissza repült, ami 24 perc és 23 másodpercig tartott. Ugyanezen a napon indult az utasokkal is az első járat, unokatestvérével Eugene Čihákkal is.


Kašpar leghíresebb Pardubice – Velká Chuchle közötti repülése hozta meg számára a hírnevet, melyre 1911 május 13-án került sor. A távolság meghaladta a 121 km-t; 92 percig körülbelül 800 m magasságban repült. Abban az időben ez volt a leghosszabb repülés az Osztrák-Magyar Monarchia területén.
Kašpar leghíresebb Pardubice – Velká Chuchle közötti repülése hozta meg számára a hírnevet, melyre 1911 május 13-án került sor. A távolság meghaladta a 121 km-t; 92 percig körülbelül 800 m magasságban repült. Abban az időben ez volt a leghosszabb repülés az Osztrák-Magyar Monarchia területén.

A lap 2015. április 5., 13:40-kori változata

Jan Kašpar

Jan Kašpar (Pardubice, 1883 május 20 - Pardubice, 1927 március 2) - cseh mérnök, a cseh repülés úttörője, és az első cseh repülőgép tervezője és pilótája.

Életrajza

Jan Kašpar aláírása
Blériot XI
Jan Kašpar gépe, Nemzeti Műszaki Múzeum, Prága

Jan Kašpar 1883 május 20-án született a csehországi Pardubicében. Korai években a kerékpározás és automobil lelkes rajongója volt. Középiskolai tanulmányait Pardubicében végezte, majd Prágában, a cseh Műszaki Egyetemen végezte gépészmérnöki tanulmányait, ahol 1907-ben végzett. Később Németországban folytatta tanulmányait, ahol főképp a repülőgép-hajtóművek keltették fel érdeklődését. Ezt követően a Laurin & Klement gyárban dolgozott, ahol Kašpar német mérnök kollégájával Otto Hieronimus-szal, részt vett a cseh korona országaiban első repülőgép-hajtómű építésében. E szenvedélye a repülés elhagyására kényszerítette, és unokatestvérével Čihákkal, kizárólag a repülőgép- építésnek szentelte idejét, de később szakítottak.

Ezután először a francia tervező Hubert Latham modelljének mintájára kezdett repülőgépet építeni. Az építés során kapta a hírt, hogy a 1909 július 25-én a francia Louis Blériot átrepülte a La Manche-csatornát. Kašpar befejezte a saját repülőgépének építését, de ő nem tudott felszállni. Néhány első próbálkozása majdnem az életébe került. Úgy döntött, hogy vesz egy Blériot XI (No. 76) a francia gyártól; megvette a Blériot XI repülőgép típusát (a gép sorozatszámát 76) 18,000 frankért. A repülőgép ugyanis emlékeztette saját repülőgép motortípusára.

1910 április 16-án hajtotta végre az első sikeres repülést. A repülés két kilométer magasságban 2025 méter volt. Ez a nap lett a cseh repülés történetének ünnepelt mérföldköve, mert Kašpar volt az első a cseh származású pilóta. Ennek ellenére nem ő volt az első, aki ezen a viszonylag új találmányon repült Csehországban. 1910 januárban már Louis Gaubert francia pilóta is átrepült a Velká Chuchle repülőtéren. Kašpar repülése előtt két héttel a német pilóta Ottó Hieronymus, a Laurin & Klement gyár főmérnöke is vállalta a repülést.

Egy évvel később, 1911-ben Kašparnak sikerült kialakítani a saját működőképes repülőgépet, amelyet JK-nak neveztek. A 70 lóerős teljesítményű Daimler motorral felszerelt saját tervezésű újonnan épített repülőgépe. Ez a repülőgép volt az első hosszú távú repülést végrehajtó gép Csehországban. A próbarepülésre először 1911 április 30-án, Enroute Pardubice - Chrudim és vissza repült, ami 24 perc és 23 másodpercig tartott. Ugyanezen a napon indult az utasokkal is az első járat, unokatestvérével Eugene Čihákkal is.

Kašpar leghíresebb Pardubice – Velká Chuchle közötti repülése hozta meg számára a hírnevet, melyre 1911 május 13-án került sor. A távolság meghaladta a 121 km-t; 92 percig körülbelül 800 m magasságban repült. Abban az időben ez volt a leghosszabb repülés az Osztrák-Magyar Monarchia területén.

A repülőgépet, amellyel Kašpar ekkor repült, 1913-ban az akkori Kingdom of Bohemia Műszaki Múzeumnak (ma Nemzeti Műszaki Múzeum, Prága) adományozta, ahol máig látható.

Egy másik híres repülés volt az első utasokat szállító hosszú távú járat a Csehországban Melnik - Chuchle közötti útvonalon, amely 41 perc 55 másodpercig tartott.

A későbbi években életét a személyes tragédia és a pénzügyi nehézségek jellemezték. Az I. világháborút követően elvesztette pénzügyi forrásait és elszegényedett. 1927 március 2-án halt meg Pardubicében, szegényen, egy mentális betegség folytán öngyilkos lett.

Források

Jan Kašpar [1]

Hivatkozások