„Pulszky Ferenc” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
B.Zsoltbot (vitalap | szerkesztései)
botok
317 860 szerkesztés
a AWB
Források, információk
45. sor: 45. sor:
Feltehetőleg nagybátyjától és pártfogójától, a szabadgondolkozó [[Fejérváry Gábor]]tól nyeri az első indíttatást a [[szabadkőművesség]] felé vezető útján. Az olasz ''„Dante Alighieri”'' nevű páholy veszi fel emigrációja alatt [[1863]]-ban [[Torino|Torinó]]ban és páholytagsága is segíti széleskörű nemzetközi kapcsolatrendszerének kiépítést, többek között Garibaldival és Bakunyinnal. Hamarosan eléri a skót rítus 33. fokát, hazatérése után itthon részt vesz a szabadkőművesség újjáélesztésében.
Feltehetőleg nagybátyjától és pártfogójától, a szabadgondolkozó [[Fejérváry Gábor]]tól nyeri az első indíttatást a [[szabadkőművesség]] felé vezető útján. Az olasz ''„Dante Alighieri”'' nevű páholy veszi fel emigrációja alatt [[1863]]-ban [[Torino|Torinó]]ban és páholytagsága is segíti széleskörű nemzetközi kapcsolatrendszerének kiépítést, többek között Garibaldival és Bakunyinnal. Hamarosan eléri a skót rítus 33. fokát, hazatérése után itthon részt vesz a szabadkőművesség újjáélesztésében.


1868-ban az ''„Einigkeit in Vaterland”'' (Egység a hazában) angol orientációjú páholy főmestere lesz, később megválasztják a ''„Szent István”'' páholy örökös tiszteletbeli főmesterének. Az 1870. január 30-án létrejött ''„Magyarországi Jánosrendi Nagy-páholy”'' első nagymestere, majd az 1886-ban a két nagypáholy (a jánosrendi és ''Magyarország Nagy-Oriense'') egyesülésével létrejött ''„Magyarországi Symbolikus Nagypáholy”'' első nagymestere.
1868-ban az ''„Einigkeit in Vaterland”'' (Egység a hazában) angol orientációjú páholy főmestere lesz, később megválasztják a ''„Szent István”'' páholy örökös tiszteletbeli főmesterének. Az 1870. január 30-án létrejött ''„Magyarországi Jánosrendi Nagy-páholy”'' első nagymestere, majd az 1886-ban a két nagypáholy (a jánosrendi és ''Magyarország Nagy-Oriense'') egyesülésével létrejött ''„Magyarországi Symbolikus Nagypáholy”'' első nagymestere{{refhely| Vári 2015}}.


A magyarországi szabadkőművességen belül primátusa és tekintélye megkérdőjelezhetetlen, valóságos kultusz alakul ki körülötte, 15 jánosrendi páholy tiszteleti tagja, a ''„3 világgolyóhoz”'' címzett nagy német anyapáholynak a képviselője, s a Bayreuthi Nagypáholy tiszteleti tagja.
A magyarországi szabadkőművességen belül primátusa és tekintélye megkérdőjelezhetetlen, valóságos kultusz alakul ki körülötte, 15 jánosrendi páholy tiszteleti tagja, a ''„3 világgolyóhoz”'' címzett nagy német anyapáholynak a képviselője, s a Bayreuthi Nagypáholy tiszteleti tagja{{refhely| Jászberényi 2004}}.


1875-ben támogatta [[Hadik-Barkóczy család|Hadik-Barkóczy Ilona]] felvételét az ungvári Egyenlőség páholyba (Magyarország Nagy-Oriense), ezért egy évig nem lehetett nagymester a Jánosrendi Nagypáholyban.
1875-ben támogatta [[Hadik-Barkóczy család|Hadik-Barkóczy Ilona]] felvételét az ungvári Egyenlőség páholyba (Magyarország Nagy-Oriense), ezért egy évig nem lehetett nagymester a Jánosrendi Nagypáholyban{{refhely| Vári 2012}}.


== Főbb művei ==
== Főbb művei ==
71. sor: 71. sor:
* Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség, a szerző kiadása, Argumentum, 2005.
* Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség, a szerző kiadása, Argumentum, 2005.
* Jászberényi József: „Iránta való szeretetünk szilárd és örök” , Kelet, 2004/1, 50-56
* Jászberényi József: „Iránta való szeretetünk szilárd és örök” , Kelet, 2004/1, 50-56
* Jászberényi József: A jánosrendi Szent István szabadkőműves páholy története, 2004, Budapest, szerzői kiadás
* {{hely| Jászberényi 2004}} Jászberényi József: A jánosrendi Szent István szabadkőműves páholy története, 2004, Budapest, szerzői kiadás
* {{hely| Vári 2015}} {{CitPer|szerző=Vári László |cím=A szabadkőműves Pulszky (Pulszky as freemason) |alcím= Előadás |periodika=|év=2015 |hónap= |nap= |évfolyam=|szám= |oldal= |egyéb= |url=https://www.academia.edu/8633978/A_szabadk%C5%91m%C5%B1ves_Pulszky_Pulszky_as_freemason_}}


== További információk ==
== További információk ==
79. sor: 80. sor:
* [http://mek.oszk.hu/11200/11234/ Concha Győző: Pulszky Ferencz] ([[Magyar Elektronikus Könyvtár|MEK]]
* [http://mek.oszk.hu/11200/11234/ Concha Győző: Pulszky Ferencz] ([[Magyar Elektronikus Könyvtár|MEK]]
* {{cite web|url=https://szk.orain.org/wiki/Pulszky_Ferenc|title=Pulszky Ferenc|publisher=Szabadkőműves Wiki|accessdate=2013-01-14}}
* {{cite web|url=https://szk.orain.org/wiki/Pulszky_Ferenc|title=Pulszky Ferenc|publisher=Szabadkőműves Wiki|accessdate=2013-01-14}}
* {{CitPer|szerző=Vári László |cím=Hadik-Barkóczy Ilona és a szabadkőművesek |alcím= |periodika=Aetas |év=2012 |hónap= |nap= |évfolyam=27 |szám=3 |oldal=49-62. |egyéb= |url=http://www.academia.edu/2422794/Hadik-Barkoczy_Ilona_es_a_szabadkomuvesek_Helene_Hadik-Barkoczy_and_the_Freemasons_}}
* {{hely| Vári 2012}} {{CitPer|szerző=Vári László |cím=Hadik-Barkóczy Ilona és a szabadkőművesek |alcím= |periodika=Aetas |év=2012 |hónap= |nap= |évfolyam=27 |szám=3 |oldal=49-62. |egyéb= |url=http://www.academia.edu/2422794/Hadik-Barkoczy_Ilona_es_a_szabadkomuvesek_Helene_Hadik-Barkoczy_and_the_Freemasons_}}


== Kapcsolódó szócikkek ==
== Kapcsolódó szócikkek ==

A lap 2015. április 4., 13:22-kori változata

Pulszky Ferenc
Született1814. szeptember 17.
Eperjes
Elhunyt1897. szeptember 9. (82 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar magyar
HázastársaWalter Terézia (1819-1866)
Gyermekei
Foglalkozásapolitikus, régész
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1848. július 5. – 1849. augusztus 13.)
  • Magyarország király személye körüli minisztere (1848. szeptember 9. – 1848. október)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1861. április 6. – 1861. augusztus 22.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1867. május 7. – 1875. május 24.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1884. szeptember 27. – 1887. május 25.)
SírhelyeFiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Pulszky Ferenc témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Pulszky Ferenc 1837-ben (Kozina Sándor rajza)
Pulszky Ferenc sírja Budapesten. Kerepesi temető: J. 30. Szobrász: Donáth Gyula.

Cselfalvi és lubóczi Pulszky Ferenc Aurél (Eperjes, 1814. szeptember 17. – Budapest, 1897. szeptember 9.) politikus, régész, műgyűjtő, az MTA tagja.

Élete és munkássága

A jómodú család gyermeke tanulmányait Miskolcon, majd Eperjesen kezdte, diplomáját a pesti egyetem jogi karán szerezte. Még Eperjesen, életre szóló barátságot kötött Eötvös Józseffel, a későbbi vallás- és közoktatási miniszterrel. Fiatalkorában nagy hatással volt rá anyai nagybátyja Fejérváry Gábor (*1780–†1851), akivel többször beutazta Európát. A nagybácsi vonzódása a régiségek, műgyűjtés iránt átragadt a fiatal Pulszkyra is.

Az utazások után joggyakornok volt a pozsonyi országgyűlés mellett, ahol megismerkedett a reformkor jelentős alakjaival így Deákkal, Kölcseyvel. Pesten kapcsolatba került olyan irodalmi nagyságokkal, mint Vörösmarty, Bajza vagy Czuczor. 1834-ben Az ügyvédi vizsga letétele után Sáros vármegye aljegyzője volt. 1837-ben újabb utazást tett nagybátyjával Nyugat-Európában. 1839-től Sáros vármegye követe az országgyűlésben.

1844-ben feleségül vette egy bécsi bankár lányát, Walter Teréziát (*1819–†1866), akitől több gyermeke is született (így Ágost, Károly, Polixénia (*1857–†1921) és Garibaldi (*1861–†1926) ).

Mielőtt államtitkár lett, 1848. március 24-től április 20-ig az ideiglenes rendőri bizottmány tagja volt. Az első felelős kormányban előbb Kossuth mellett pénzügyi (1848. április 29 – május 3), majd Esterházy Pál, a király személye körüli miniszter mellett államtitkár volt Bécsben 1848 október közepéig, egyúttal államtitkárként szeptember 9-ig a király személye körüli minisztérium adminisztratív vezetője is. Szeptember 9-től október közepéig a király személye körüli minisztérium vezetője volt. Felmentése után visszatért Pestre, ahol a Honvédelmi Bizottmány földmívelés-, ipar és kereskedelmi ügyekkel megbízott tagja volt december 31-ig.[1] 1849-ben Kossuth Londonba küldte, hogy próbáljon támogatókat szerezni a magyar függetlenségnek. Ez a küldetése ugyan sikertelen volt, de fontos szerepet játszott az emigráns magyarok támogatásában. 1851-52-ben, miután Kossuth elhagyta Törökországot, csatlakozott hozzá és elkísérte európai, illetve amerikai körútján. Kapcsolatuk az 1860-as években romlott meg, miután Pulszky egyre inkább hajlott a magyarországi kiegyezés támogatására.

Az 1861-es választásokon Sáros vármegyében képviselőnek választották, de ekkor még nem léphetett magyar földre. Eötvös közbenjárására végül 1866-ban Pulszky is hazatérhetett Magyarországra, azzal a feltétellel, hogy nem akadályozza a kiegyezés folyamatát. A feltételt megtartotta, sőt támogatta is Deák politikáját az országgyűlésben, előbb Szentes, majd Szécsény követeként.

Tevékenyen részt vett az Esterházy-képtár és több más külföldi gyűjtemény állami megvásárlásának előmozdításában. Ezen gyűjteményekből jött létre az 1870-es években (Pulszky egyik barátjának, Ráth Györgynek a vezetése alatt álló) Iparművészeti, majd az 1880-as években a Szépművészeti Múzeum jogelődje, az Országos Képtár (melynek igazgatója Pulszky fia, Károly volt).

Maga Pulszky Ferenc, akit a dualizmus kultúrpápájának is neveznek, 1869-től 25 éven át a Nemzeti Múzeum igazgatója volt. Nyugdíjazása után, 1872-től a magyarországi múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelője lett. Emellett számos egyéb társaságnál volt vezető (Régészeti Társaság, Képzőművészeti Társaság) vagy tag (Kisfaludy Társaság, Petőfi Társaság). A Magyar Tudományos Akadémia előbb levelező (1838), majd rendes (1840), illetve tiszteleti tagja (1841), később igazgató tagja (1873-tól), 1886-1895 között osztályelnöke, végül pedig másodelnöke volt (1895-től haláláig).

Szabadkőműves pályafutása

Szabadkőműves nagymesterkénti ábrázolása - Jankó János karikatúrája

Feltehetőleg nagybátyjától és pártfogójától, a szabadgondolkozó Fejérváry Gábortól nyeri az első indíttatást a szabadkőművesség felé vezető útján. Az olasz „Dante Alighieri” nevű páholy veszi fel emigrációja alatt 1863-ban Torinóban és páholytagsága is segíti széleskörű nemzetközi kapcsolatrendszerének kiépítést, többek között Garibaldival és Bakunyinnal. Hamarosan eléri a skót rítus 33. fokát, hazatérése után itthon részt vesz a szabadkőművesség újjáélesztésében.

1868-ban az „Einigkeit in Vaterland” (Egység a hazában) angol orientációjú páholy főmestere lesz, később megválasztják a „Szent István” páholy örökös tiszteletbeli főmesterének. Az 1870. január 30-án létrejött „Magyarországi Jánosrendi Nagy-páholy” első nagymestere, majd az 1886-ban a két nagypáholy (a jánosrendi és Magyarország Nagy-Oriense) egyesülésével létrejött „Magyarországi Symbolikus Nagypáholy” első nagymestere[2].

A magyarországi szabadkőművességen belül primátusa és tekintélye megkérdőjelezhetetlen, valóságos kultusz alakul ki körülötte, 15 jánosrendi páholy tiszteleti tagja, a „3 világgolyóhoz” címzett nagy német anyapáholynak a képviselője, s a Bayreuthi Nagypáholy tiszteleti tagja[3].

1875-ben támogatta Hadik-Barkóczy Ilona felvételét az ungvári Egyenlőség páholyba (Magyarország Nagy-Oriense), ezért egy évig nem lehetett nagymester a Jánosrendi Nagypáholyban[4].

Főbb művei

  • Aus dem Tagebuche eines in Grossbritannien reisenden Ungarn (Pest, 1837) – Nagy-Britanniai útleírás
  • White, red, black (N.Y.: Redfield, 1853) – feleségével közösen kiadott naplójegyzetek az amerikai utazásról.
  • Eszmék Magyarország története philosophiájához (Bp., 1880)
  • Életem és korom (I-IV., 1880-82)
  • Martinovics Ignác és társai (Bp., 1882)
  • Publicistikai dolgozatok (Bp., 1889)
  • Magyarország archeológiája (I-II., 1897-98)

Festmények Pulszkyról

Jegyzetek

  1. ↑ Bölöny József: Magyarország kormányai 1848-1992. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1992. 370. p.
  2. ↑ Vári 2015
  3. ↑ Jászberényi 2004
  4. ↑ Vári 2012

Irodalom

  • Kupa László 1998: Pulszky Ferenc emlékezete, NMMÉ XXI.
  • Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség, a szerző kiadása, Argumentum, 2005.
  • Jászberényi József: „Iránta való szeretetünk szilárd és örök” , Kelet, 2004/1, 50-56
  • ↑ Jászberényi 2004: Jászberényi József: A jánosrendi Szent István szabadkőműves páholy története, 2004, Budapest, szerzői kiadás
  • ↑ Vári 2015: Vári László: A szabadkőműves Pulszky (Pulszky as freemason): Előadás. (2015) periodika nélkül

További információk

Kapcsolódó szócikkek


Elődje:
Esterházy Pál Antal
(A király személye körüli miniszter)
Magyarország külügyminisztere
1848. szeptember 9. – 1849. május 8.
 Utódja:
Batthyány Kázmér
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pulszky_Ferenc&oldid=15837214”